Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Dr. Göbel Ervin: A Hatvani Cukorgyár vízellátásának megjavítása

A Nógrád patak medrétől Ny-ra, kb. 100—150 csolatban megállapítható, hogy a nagy vastagságú képm-re két vékonyabb lencse húzódik ÉNy—DK irány- ződmények alatt a kavicsfekü alacsonyabb-, a vékoban az említett vasútvonaltól a Sportpálya alatt a bb képződmény

ek alatt a kavics fekü magasabb Nógrád patak és a Zagyva torkolatig (VII—V—X fu- / . " , ... „ rások vonalában). A kavicsos képződményekkel kap- tengerszint feletti magassagban fekszik. 3

1 i'A/y /tf 414, t4 /// OK tv {o//ogof v/z/iozom ' //fS3 £ 44/, SS<0 tot,

ssma f/7,

so t/t, se 1,07,

SO1O3,S097JO tí.SO £Ny r//. X. DK — Hu StAVAú//a :•• • ív; 9

: -^Lj^ ^ /?p'q/ Ci/kcronóri kút > faf/opor v/z/rozom *

7

///>/

m Jp/magyarozo / | 1 r =

3íöfz/szaofj \'°yo'.'.

u'\Koivcfoj Aomo* * Jffm [ apyc-'ff I; •':.••" '

Afiomo/rof ,f-ov/cr 2. ábra. Vázlatos szelvények a Hatvani Cukorgyár területén I J4/magyarázat \ Cső/rút I 4 kavictfp/rü Ungtrizintfr/rHÍ . magastoganat: izofiipjza ?ona/a 3. ábra. A Hatvani Cukorgyár csőkútjaiban észlelt kavicsréteg fekü izőhipszás térképe A csőkutak adatait könnyű áttekinthetőség érdekében az 1. táblázatban foglaltam össze. Ebből kitűniK, hogy a csőkutakban harántolt vízadó rétegek vastagsága 5,5 és 10 m között van. Ez jóllehet tetemes vastagiság, de sehol nem érte el az országúti kútban észlelt 16,4 m vastagságot. Felmerül az a gondólat, hogy a nagy vastagságot csupán a Rotary fúrás bizonytalansága következtében észlelték? Egy fúrást kivéve mindenütt 4,0 m hosszúságban szűrőzték be a rétegeket, ezekből zömmel 1000—1000 l/p vízmennyiséget termeltek ki, kivételt képez csupán a III-as és a IX. kút, 980, illetve 900 l/p vízmennyiségével. A vízkivétel üzemi szintje maximálisan -7,3 m volt, ami kedvező mélységnek mondható. Fajlagos vízhozam (l/p/m) szempontjából legkedvezőbb eredménnyel a IV. sz. kút, legkedvezőtlenebb eredménnye laz I. sz. kút rendelkezett. A két szélsőséges eredményt részben a rétegek vastagsági különbségével, részben a környezetben telepített régi aknáskút zavaró hatásával magyarázhatjuk. A kitermelt víz vastartalma 0,1—3,85 mg/l-ben mutatkozott. Ebből 0,1—0,5 mg/l mennyiség az ivásra való használhatóság határán belül van, míg a többiek jóval felülhaladják, összkeménység szempontjából a legkedvezőbb volt az V. sz. kút vize, a többi kutak vize viszont megközelíti vagy lényegesen felülhaladja a 30 rikf-ot. A víztermelés okozta depresszió mértékére két okból volt szükségünk. Részben a kutak egymástól való távolságának meghatározására, részben a város házai felé okozott depresszió vájjon zavarja-e az ott telepített egyéni kutak vízszolgáltatását. Ebből a célból megfigyelő kutakat telepítettünk a II. sz. kúttól Ny-ra 2, —5, —10, —25, —50, —100, —200 m távolságra. A többi irányokban részben a telepített kutak, részben helyszűke miatt nem állott módunkban megfigyelő kutakat telepíteni. 56