Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Dr. Göbel Ervin: A Hatvani Cukorgyár vízellátásának megjavítása

lyedés a vízhozamra várhatóan kedvező hatással lesz, kb 784 l/p legkisebb vízhozamra számítunk, ami bőven fedezné a hosszúhetényi vízigényt. Inkább csak helyi jelentősége van a Pécsvárad községi források cím alatt bemutatott három forrásnak. Nagyobb távolságra való elszállításuk már csak kis hozamuk miatt sem látszik érdemesnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy Pécsvárad részére fenti forrásokra rövidesen szükség lehet, amenyJelen tanulmányunk célja: Hosszúhetény község és az ott épülő 1000 bányászlakás vízellátásának biztosítása érdekében megfelelő víznyerő helyről gondos-kodni. A kutatás során három víznyerési lehetőséget vizsgáltuk meg: 1. A Vasas-romonyai teraszvizet, 2. a Hird pécsi homokbánya pannóniai rétegének vizét és 3. a forrásokalt. Megállapítható, hogy mindhárom vízfajtából kielégíthető a vízigény. Mérlegelve azonban azt, hogy a. n vi ben a jelenlegi vízmű források, amelyekre nem tértünk ki tanulmányunkban, minthogy vizüket már használják, rövidesen nem adnak már elegendő vizet a községnek. Végeredményben a zengővárkonyi források aknásitárós foglalásuk esetén mennyiségileg i:s, minőségileg is kielégítik a hosszúhetényi bányászlakások vízigényét. talajvizek felhasználása a mélyítendő kutak nagy száma miatt, a leggazdaságtalanabb, és hogy a pécsváradi, illetve zengővárkonyi források rövid idő múlva Pécsváradnak is szükségesek lesznek, véleményünk szerint, á pannóniai rétegek vizét kellene Hosszúhetónyben felhasználni. A szükséges kb 4 km-es nyomócsővezetékből Hird és Vasas vízellátása is biztosítható volns, •ha Ilusszúhetény vízigénye nem haladja meg a 800 m

3/napot. összefoglalás A HATVANI CUKORGYÁR VÍZELLÁTÁSÁNAK MEGJAVÍTÁSA DR. GOBEL ERVIN Országos Vízkutató és Fúró Vállalat Az 1961. évi aszályos év folyamán a Hatvani Cukorgyár nem rendelkezvén saját területén elhelyezett kutakból kélő mennyiségű vízzel, azért a szükséges vízmennyiség pótlása érdekében az egyik közeli (kb. 5—7 km-re felhagyott és elvízesedett bánya aknájából, kiemelt vizet csővezetéken hozta le a gyár területére és használta fel. A csővezeték felszerelése, azonkívül annak üzemibentartása többmillió forintba került, s Bányabiztonsági szempontból sem volt fenntartható, ezért ezt a megoldást fel kellett számolni és újabb módról kellett gondoskodni, hogy a szükséges vízmenynyiséget valamiképpen biztosíthassák. Természetesen ennek érdekében a gyár jelenlegi vízellátoDtságának a felülvizsgálatára volt szükség. A Cukorgyárnak és a jelenleg vele együtt lévő Konzervgyárnak összes vízigénye 50 000 m

s/nap volt, amiből a régebben létesített kutakból és a Zagyvából, valamint az azzal egyesült Nógrád-patakból 38 000 m' mennyiséget biztosíthattak. Tehát még 12 C00 m' vízmennyiség pótlásáról kellett gondoskodni. Mind a Cukorgyár, mind pedig Hatvan város területén létesített kutak a pleisztocén kori üledékek után pliocén kori, zömmel durvaszemcsés homokbari álltak meg. Nincs kizárva, hogy a Cukorgyár 336 m mélységű kútja már harántolt alsópannóniai rétegeket is. A gyár kútjai általában a 60—80 m mélységben lévő rétegeket tárják fel és használják fel víznyerésre. Ezek a kutak maximálisan 500 l/p kivehető vízmennyiséggel rendelkeznek, így a 12 000 m

3 hiányzó vízmennyiség pótlására legkedvezőbb adottságok mellett is kb. 24 mélyfúrású kútra lett volna szükség. Ez tetemes költséget is jelentett volna, azonkívül a kutak közötti kis távolság miatt az egymársahatás jelenségének bekövetkezését lehetett volna várni. Ilyen körülmények között természetes volt, hogy a Zagyva holocén teraszában található homokos kavics, kavicsos homok feltárására gondoltunk. Jóllehel, számtalan tapas'ztalat szerint a Zagyva vize nagy összkeménységgel és nagy vastartaloimml rendelkezik. Azoniban a Cukorgyár nem kötötte vízigényét semmiféle minőséf.,i követelményhez, így kerülhetett szóba a Zagyva vizének felhasználása is. Ezt támogatta az a körülmény is, hogy a már létesített fúrásokban harántolt pleisztocén kori durvaszemcsés porózus rétegek (kavics és homok) elég vastagoknak mutatkoztak, 5,5— 16,4 m vastagságban észleltük. Ezekből megfelelően bő vízmennyiség kivételére lehet számítani, helyes feltárás esetén. A kutak létesítésére elsősorban a Cukorgyár északi szomszédságában lévő, a Budapest—Miskolc-i műút Ny—K-i irányú műútszakasz, továbbá Hatvan—Miskolc-i vasútvonal és a Nógrádi patak, valamint a Zagyva folyó által bezárt háromszögalaíkú terület jöhetett szóba (1. ábra). A területre eredetileg négyzetes rendszerben óhajtottuk a kutakat telepíteni, kb. 200x200 m-es távolságban egymástól. Ebbe Hatvan város Tanácsa is beleegyezését adta először, csak a későbbi új építkezési tervek alapján változtatta meg elgondolását és csupán a Nógrád patak és Zagyva folyó menti vonalra engedélyezte a fúrások telepítését. Tagadhatatlan mind a Földtani Szolgálat, mind a Gyár tisztában volt, hogy ily kis távolságban, valószínűleg az áramlási irányban telepített kutak vízhozama egymást zavarni fogja, azonban még mindég helyesebb volt így telepíteni a kutakat, mint a cukortermelési és •konzervkészítési kampány idején víz nélkül maradni. A telepített kutak szelvényeiben (2. ábra) a követ1 ező képződményeket tárta fel a CSÉV: agyag, iszap, homok, kavicsos homok, homokos kavics, görgeteges kavicsos homok (1. táblázat). A területen lemélyített I—X. eső-kútban, valamint a -égi kútban feltárt porózus réteg dk váltakozó vastagságban jelentek meg, 5,5—16,4 méterben jelentkeztek. Tehát a maximális vastagságú réteg mintegy háromszorosa a minimális vastagságnak. Ez a körülmény is utal a képződmény folyóvízi eredetére és annak mondhatni rapszodikus úton való elvékonyodására s 'kivastagodására. A vízadó képződmények vastagságának érzékeltetésére izohipszás térképet szerkesztettem (3. ábra). Ebből kitűnik, hogy a területen, beleértve a Cukorgyár területét is — négy nagyvastagságú pleisztocén kori kavics, homok lencsével számolhatunk: kettő a Nógrád patak medrével paralell húzódik, kettő a Cukor- és Konzervgyár területén található. A kavicshomok frakciókból áilíló durvaszemcsés képződmény a Sportteleptől Ny-ra, a Budapest—Miskolc vasútvonal mentén kivastagodik, amint ezt a vasútvonal mentén telepített két artézi kút rétegsora is bizonyítja. 54