Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Dr. Juhász József-Kárpáti Lajos: Vízbeszerzési lehetőségek Hosszúhetény környékén

A helyszínrajzon bejelölt forrás jura tűzkoves mészkőrétegből fakad. Vízhozamát 1957. XII. hó 5-én 147 l/p-nek mértük (úszóval). A forrás vízhozamát táróhajtással növelni lehetne ugyan, de a kis vízmenynyiségnek nagy távolságra való (kb 3,5 km) elvezetése akkor sem lenne gazdaságos. A völgy további részében szivárgó vizeket galériás foglalással össze lehetne fogni és esetleg ipari vízként felhasználni. A kis szivárgások a jelek szerint a dombokról leszivárgó és lefolyt vizeknek a völgyben elhelyezkedő törmelékben összegyű'ő mennyiségének felszínre bukkanásai. 4. táblázat. A hirdi pannóniai rétegvizek, vízminőségi adatai 7. fúrás 10. fúrás 11. fúrás Homokbánya fűtőház fúrt kútja Na mg/l 1,5 14,9 12,4 NH, mg/l 0,65 0,18 0,88 Ca- mg'l 115,9 95,3 60,3 52,5 Mg- mg/l 32,2 32,2 30,8 57,4 Fe- mg/l 0,44 — 0,12 — Mn- mg/l nyom — — N0

3' mg/l 6,4 0 4,0 5,4 N0

2' mg/l i- gy- ny. Cl mg/l 12,8 9,5 7,0 14,0 S0

4 mg/l 56,0 45,3 43,2 22,2 Si0

2 mg/l 10,0 11,0 10,0 11,5 Szabad Cö

2 mg/l — — 49,48 — Oldott oxigén mgCVl — — 10,25 — pH 7,0 7,2 7,1 7,0 össz. szárazmaradék mg/l 531,0 437,0 312,5 435,0 m lúgosság ml n/10 HCl 6,98 6,18 5,09 7,03 össz. keménység nkf. 23,60 20,69 15,51 20,55 Karbonát kem. nkf 19,54 17,30 14,25 19,68 Állandó kem. nkf 4,06 3,39 1,26 0,87 Oxigén fogy. mg/l 1,92 0,71 0,89 0,91 Mészagr. C0

2 mg/l — — 10,0 •— Colititer — — —

1 A törmelék és feltalaj eltávolításával már meg lehetne állapítani a szivárgás jellegét, s azt, hogy érdemes-e egyáltalán a galériás foglalással foglalkozni. A Püspökszentlászló-i patak vízhozamát a szivárgásoktól kb 1 km-re mérik a Pécsi Szénbányászati Tröszt által beépített bukóval. A szivárgások itt főleg a volt püspöki kastély udvarán fakadnak törmelékkúpok alól. A szivárgások ahol találhatók, ott mindenütt lakott terület alól történnek, s így a szennyeződés lehetősége fennáll. Az áramlás iránya ugyanis a lakott terület felől a szivárgások felé van. Ezen a völgyszakaszon nem tartjuk célszerűnek a szivárgások foglalását egyrészt azért, mert kis vízmennyiséget lehetne csak összefogni, másrészt a szenynyeződés lehetősége miatt. összefoglalva a Hosszúheténytől északra eső területen — a püspökszentlászlói forrásokat is beleértve — három forrást, illetve rétegösszeszivárgást találunk. Közülük egyedül a 147 l/p hozamúnak mért, aránylag koncentráltan fakadó legészakibb forrás foglalása jöhet szóba. Véleményünk szerint azonban az igényhez képest kis hozama még akkor sem teszi indokolttá bekapcsolását, ha gravitációsan jut is le vize a bányászlakótelepre. Hosszúhetény község esetleg felhasználhatja. Ehhez azonban további részletesebb feltárásokkal egybekötött vizsgálatok szükségesek. 2. A Pécsvárad környéki források. A terület ivóvízellátására a fúrt kutakon kívül elsősorban a Pécsvárad környéki források jönnék tekintetbe. A Pécsvárad környéki források 3 csoportra és egy külön forrásra oszthatók: (nyugatról kelet felé haladva) A) Monyoródi forrás (ez a külön forrás). B) Kisnádasd vagy Tóvölgy forrás. C) Pécsvárad községi források. D) Zengővárfkonyi források. Vízhozammérési eredményeket az 5. sz. táblázatban adtuk meg. A) Monyoródi forrás. Pécsváradtól nyugatra kb. 1,3 km-re a Bátaszék-pécsi vasútvonaltól északra 200 m-re fakad. A vízkibúvás a völgy fenekén kb 5 m magas löszfal aljában van (6. ábra). A vizet a löszagyagiéteg alatt a mészfcőtörmelék vezeti, amint az a kibúvásból megállapítható. A forrás magassága 230 m A. f.. Vízhozama 400250 l/p között változik. Ez a morfológiai okok miatti talajvíz előbukkanás meglehetősen nagy költségű foglalást kívánna, ha higiénikusán akarj ulk megoldani. Előnyösebb lenne a közvetlen foglalás helyett a völgy hosszirányának megfelelő áramlás feltételezésével a kibukkanástól feljebb, kúttal elfogni. Jobb foglalási viszonyokkal rendelkező források is vannak, így ennek felhasználását csak szükség esetén javasoljuk. Ebben az esetben előzetesen 2-3 fúrással fel kell tárni a vízáramlás irányát. A foglalás legcélszerűbben a leszakadó parttól 8-10 m-re készített 600 mm 0 fúrással volna megoldható, amely 4—5 m után elérné a vízvezető réteget, a fúrás védelme alatt kavicsolás és hasított eternit cső építendő be. A jelenlegi vízmosást és agyagfalat rézsüvei kell megtámasztani és surrantóval kell ellátni, a csapadékvizek elvezetése végett. B) Kisnádasdvölgyi (Tóvölgy-i) források. A Tóvölgy Hosszúhetény vízellátásához számbajöhető víznyerőhelyek közül a legjelentősebb, fekvésénél és nagy vízhozamánál fogva. Az északkelet-délnyugati irányú Tóvölgy Pécsváradtól 1 km-re nyugatra fekszik. Hossza 600-700 m, a Zengő lábától kb 500 méterre kezdődik, és a vasúti töltés zárja le. A völgyben patak folyik, amely vízét 48