Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Dr. Juhász József-Kárpáti Lajos: Vízbeszerzési lehetőségek Hosszúhetény környékén

A. vegyvizsgálati eredményeik a 4. táblázatban találhatók. Az eredményeik szerint a pannnóiai durva homokiból nyert víz és a teraszvíz minősége nem határolható el. A 11. sz. fúrás vegyvizsgálata a helyszínen történt, a többi beküldött vízmintán. A többkevesebb nifcrit és ammónia valószínű, hogy a fúrások lemélyítésével vagy a vízmintavétel során került a vízbe. A vegyvizsgálatokat Sellyei Gyula vegyészmérnök végezte. 2. Az idősebb víztartó képződményekkel érintkező helyeken azoknak vízéből, (észak felől). A durva homok kelet-nyugati irányban több km-re kiterjed. Észak-déli irányú kiterjedése átlag 250—300 m lehet. Felette a völgyekben 7—8 m, a dombokon 0—3 m vastag agyagfedő helyezkedik el. Ahol a fedőréteg hiányzik, ott a csapadékkal való közvetlen öszszefüggés megvan. A fentiek alapján a terület alkalmas vízmű telepítésére. •a AM 4. ábra. A hirdi pannóniai vízadóréteg földtani szelvénye A pannóniai durva homokösszlet utánpótlódási viszonyainak pontos meghatározására huzamosabb idejű szivattyúzásra van szükség. A helyszíni bejáráson megállapítottuk, hogy a földtani vízgyűjtő egyáltalán nem egyezik a felszíni vízgyűjtővel. A fenti durva homokréteg elterjedése ugyanis nem követi a felszíni morfológiai viszonyokat, s így a morfológiailag meghatározható vízválasztó nem egyezik meg a földtani vízválasztóval. A több km hosszban Jzemcjeálmérő [/og D/ntnJ 5. ábra. A hirdi pannóniai vízadóréteg szemcseeloszlási görbéi kelet-nyugati irányban kiterjedő durva homok összefüggő réteget alkot. Ezt bizonyítja az is, hogy a 11. sz. fúrás szivattyúzása során nemcsak a völgy felé eső, már említett 7. és 10. sz. fúrások, hanem a pécsi homokbánya lefejtett térszínén mélyült ásott kút vízszíne is süllyedt. Tehát a homokösszlet a völgy keresztirányában összefügg. A fentieket figyelembevéve a homokösszlet két irányból kaphat vízutánpótlódásit. 1. Kelet-nyugati irányú vízgyűjtő területről, ahol a pannóniai homok a felszínre bukkan, vagy áteresztő rétegek fedik. 4. Hosszúhetény és Pécsvárad környéki források hidrológiai vizsgálata. A környék kedvezőtlen vízföldtani viszonyai miatt, kutatásainkkal egyidőben szükségesnek tartottuk a környéken található források hidrológiai vizsgálatát !s azért, hogy ha megfelelő réteg- vagy tenaszvíz beszerzésére nem lesz mód, a vízellátásba bekapcsolhassuk. A részletes vizsgálatokat és vízhozam-méréseket a legközelebbi nagyhozamú forrásokon Pécsvárad környékén végeztük. A következőidben ismertetjük az egyes forrásokat. 1. Hosszúheténytől északra fakadó források. A Hosszúheténytől északra található források vízhozamát a Pécsi Szénbányászati Tröszit mérte a források fakadásától kb 1,5 km távolságra beépített bukónál. A vízkilépés helyén nem mértek vízhozamot. A bukótól északra a térképen bejelölt forrásig a völgyben többhelyen lehet kis szivárgást észlelni. 3. táblázat. A hirdi pannóniai rétegekre telepített kutatófúrások hidraulikai adatai Fúrás száma Mélysége (m) 7 10 11 28 28 34,1 Nyvsz a felszín alatt (m) Vízhozam Depresszió (l/P) (m) 0,65 0,10 3,00 280 336 224 Faji. hozam (l/p/£m) 4,50 3,36 2,45 62,2 100,0 91,3 47