Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Ozoray György: A Tétényi fennsík vízföldtana

A Benta-patak középvízszintje Tárnoknál 105,55 m A. f. A kutak nyugalmi vízszíne ennél magasabb. A rádióállomás kútjának (46. sz.) nyugalmi vízszíne kb 116 m. A 46,50—80,10 m közti kavicsos homokból nyeri vizét. Fölötte agyagos rétegsor fekszik, szarmata eredetre utaló gyér Foraminifera-faunávaí. Ez a fauna bemosott is lehet, egy felszínközeli rétegben Cythereida sp. ind. is előfordul. A 45. számú kút nyugalmi vízszíne ugyanúgy kb 116 m A. f. A feldolgozó pannóniainak minősíti a rétegsort, de ezt faunisztikailag nem indokolja. A víz utánpótlódása É-ról, a 200 m-nél magasabb térszínű fennsík burdigalai-helvéti kavics-homok és szarmata kavics- és mészkő-összletéből történik. A felső, vízzáró képződményt a Benta nem vágja 1. kép. Kutyavári-forrás, Érdliget. Lajtai mészkőből fakadó, 'burdigalai kavicsból táplálkozó szerkezeti forrás keresztül, DK, K-felé pedig az Érd—Százhalombattai táblarög akadályozza az elszivárgást. Ezért a leszorított rétegvízből a helyi erózióbázisnál magasabb rétegvízszínt kapunk. Itt sekélyfúrassal kifolyóvíz nyerhető. Kb. 116 m-en egy forrás is fakad a közelben (c). A forrás melletti zárt kútfoglalásról adatunk nincs. Diósdtól Érdligetig a pannóniai képződmények települése, valamint É—D-i és ÉK—DNy-i irányú szerkezeti vonalak a rétegvizet feldúzzasztják. Diósdon szarmata mészkőben (24, 25, 26, 27. számú kút) 130— 132 m, helvéti-tortonai homokos kavicsban (az FTV adata szerint) kb 138 m A. f. (29. számú kút) a kutak nyugalmi vízszíne. A csapággyári vízmű foglalt forrása kb 137 m-en fakad. Érdligeten a Vízmű és a Kutyavár forrásai (1. kép) szerkezetileg megszabott helyen fakadnak. A Vízmű forráscsoportja a Kutyavári- (Szidónia-) völgy egy kis mellékvölgyében fakad. A völgyet az oldalában lévő történelemelőtti emberi megmunkálású lajtai mészkősziklákról, a Kaptárkövekről Kaptárkői-völgynek nevevezem. A Kaptárkői-völgy feljebb enyhe lejtésű, a forrásterületnél azonban tereplépcsőszerűen kimélyül. Itt találkozik (szerkezetileg) a burdigalai-helvéti kavicshomok sorozat, a tortonai lajtai mészkő és a felsőpannóniai homok-homokkő. A terület szerkezeti viszonyainak áttekintését a — helyenként eróziósán megszaggatott — lösztakaró megnehezíti. A löszt würmbelinek tartom, mivel a völgy felsőbb szakaszának kitöltésében is résztvesz. A feltehetően würm löszképződés után a nagy vízhozamú forrástól kiinduló jelenlegi eróziós szakasz még alig vágódott hátrább. A középhegység előtérének más forrásainál (Isaszeg, Bér) is megfigyeltem azt az érdekes jelenséget, hogy a forrásfakadási helytől kiinduló jelenlegi erózió (korráziótől támogatva) kibontja a würm előtti eltemetett völgyet. A vízmű fő forrása (r) kb 130 m A. f. magasan fakad. Kútszerű foglalását egy 22,40 m mély fúrás egészíti ki. Vizét lajtai mészkőből nyeri. Egy mellék-forrásfoglalás (p) csatlakozik hozzá. Egy kis forrást (s) a szomszéd ház kútjának foglaltak. A vízműterületen még 3 akna van, ebből 2 forrásfoglalás. Az É-i (n) egy lajtai mészkőbe vágott, téglával boltozott medencét takar, ez volt a strandfürdő forrása. A középső (o) kishozamú. Kb. 425 m-re É-ÉK-re, a Szidónia-hegy lajtai mészkövéből, a Kaptárkői-völgy baloldalán nyílik a Kaptárkői sziklahasadék [5]. Magassága kb 175 m A. f., kb 20 m a völgy talpa fölött. Iránya 5—185", járható hoszsza alig 6 m. Kézenfekvő gondolat, hogy a Vízmű-források régebbi (würm-előtti) kilépési helyének véljük. Formái azonban ezt nem igazolják. Kőzetrés mentén kialakult, kifagyás és oldódás által módosult szerkezeti hasadéküreg. A Tétényi-fennsíkon egyébként a karsztosodás a lajtai és szarmata mészkőfelszínek kimaródására korlátozódik. Pannóniai üledékkel lefedett fosszilis karrckat is ismerünk [3], A Kutyavári-völgyben szintén szerkezetileg meghatározott helyen fakadnak a források. A völgy jobboldalából egy alaktanilag feltűnő lapostetejű, kicsiny domb ugrik ki, a Kutyavár. Nem teraszroncs, mint első látásra tűnik, hanem a lepusztulástól ellenállóbb anyaga miatt megkímélt lajtai mészkőrög. Környezete, térszínileg magasabb helyzetben is, burdigalai-helvéti kavics és homok. A lajtai mészkő tektonikus foszlány, a Szidónia-hegy tömegétől Györgyligetig előforduló tortonai-szarmata rögök egyike. A Kutyavári forrás lajtai mészkőből fakad, de vize a burdigalai kavicsból pótlódik, erre utal vegyi jellege is. A Kutyavári-forrás (j) magassága, az Érdi Vízmű Társulat felmérése szerint, a Vízmű-forrást 130 m-nek véve, 125,88 m A. f. Itt van a MÉLYÉPTERV kutatófúrása (23. sz.) is. Két kis foglalatlan forrás (1, m) a völgy túlsó oldalán fakad, egy nagy vízhozamú pedik (k) 122,10 m A. f. magasságban. Innen Ny-ra a Riminyáki-strand (kb. 150 m A. f.) vizét a burdigalai-helvéti sorozatból nyeri (2. kép.). A medence két oldalán egy-egy kútnak foglalt forrás (g, h), nyugati sarkához vezetve pedig (javarészt tönkrement) gyűjtőkutak (21. sz.) táplálják. A gyűjtőkutak a Tárnoki- és Riminyáki-út sarkánál lévő vizenyős réten 2. kép. A Riminyáki-strand ,tökrement medencéje. Vizét a burdigalai-helvéti kavics és homok sorozatból nyeri. A háttérben a fennsík egyik jellemző tereplépcsője látszik vannak. Ugyanott kis foglalatlan forrás (f) is fakad, a MÉLYÉPTERV pedig 28 m-es próbafúrást (20. sz.) mélyíttetett. A környéken több forrás van még (d, e, i) és a talajvíz is közel van a felszínhez, úgy, hogy helyenként kutakból, vizesgödrökből öntöznek. 37