Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Domján József: A talajvizek összehasonlító vizsgálata Győr város területén

Irodalom Bulla B.: Néhány szó a poláris és szubpoláris' tundraképződmény kutatástörténetéhez. Földrajzi Közi. 1936. Bulla B.: A magyarországi löszök és folyó teraszok problémái. Földrajzi Közi. 1934. Bulla B.: A magyar medence pliocén és pleiszto­cén teraszai. Földrajzi Közi. 1941. Bulla B.: Geomorfológiai megfigyelések a Balaton­felvidéken. Földt. Közi. 1943. Bulla B.: Általános természeti földrajz. II. k. Bp. 1954. Bulla B.\ A magyar föld domborzata fejlődésé­nek ritmusai az újharmadkor óta a korszerű geomor­fológiai szemlélet megvilágításában. MTA Közi. 1956. Bulla B.: A szilárd kéreg domborzata fejlődésének sajátosságai. Földrajzi Értesítő 1955. Bulla B.: Magyarország természeti földrajza. Tan­könyvkiadó, Bp. 1962. Bulla—Mendöl: A Kárpát-medence földrajza. Bp. 1949. Ferenczi I.: Geomorfológiai tanulmányok a Kis­Magyar Alföldön, annak déli öblében. Földrajzi Közi. 1924. Gedeon T.: Adatok a sümegi bauxit előfordulá­sához. Földtani Közlöny. 1933. Jaskó S.: A pápai Bakony hidrológiája. Hidroló­giai Közi. 1935. Jugovics L.: A Kisalföldön felbukkanó bazaltok és bazalttufák. Földtani I. É. J. 1916. Kádár L.: A kovárványos homok kérdése. Földr. Ért. 1957. Kerekes J.: A pestlőrinci fosszilis tundraképződ­mények. Földtani Közlöny. 1939. Kovács L.: A Devecser és Nyirád közti harmad­kori terület földtani viszonyai. Földtani Int. É. J. 1948. Kriván P.: Jéglencsés-leveles állótundra jelenségek Magyarországon. Földtani Közlöny. 1958. Láng S.: Folyóterasztanulmányok. Földtani Közi. 1938. Láng S.: Geomorfológiai tanulmányok a Rába völ­gyében. Hidrológiai Közi. 1950. Láng S.: Geomorfológiai megfigyelések a Zalai dombvidéken. Földrajzi Ért. 1954. Láng S.: Jégkori talajfolyás Budakeszi határában. Földrajzi Közi. 1943. Pécsi M.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Bp. 1960. Pécsi M.: A periglaciális talajfagy-jelenségek főbb típusai Magyarországon. Földr. Közi. 1961. Török E.: Geomorfológiai és hidrológiai megfigye­lések a Marcal völgyében. Hidrológiai Közlöny. 1961. Török E.: A Marcal hordalékának ásvány-frakciós vizsgálata. Földrajzi Értesítő. 1961. Török E.: A Marcal-medence bazalttufa előfordu­lásainak településviszonyai. ÉKME A FT Emlékkiad­ványa. Bp. 1961. Török E.: Hidromorfológiai és hidrogeográfiai meg­figyelések a Marcal völgyében, annak Adorjánháza— Marcal tő közötti szakaszán. Természettudományi dok­tori értekezés. 1962. Török E.: Periglaciális talajfagy-jelenségek Ma­gyargencs—Egyházaskeszői bazalttufa településben. Földrajzi Értesítő, 1962. Török—Bidló: A Marcal hordalékának ásványtani vizsgálata. Földtani Közlöny 1963. Török E.: Periglaciális talajfagy-jelenségek a Mar­cal-medencében. Földrajzi Értesítő. 1962. Vadász E.; Magyarország földtana. Bp. 1960. A TALAJVIZEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA GYŐR VAROS TERÜLETÉN DOMJAN JÖZSEF Győr-Sopron megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Győr Sok országban, így hazánkban is az összegyűjtött házi és ipari szemét igen nagy hányadát fordítják a mélyfekvésű mezőgazdasági művelésre alkalmatlan te­rületek feltöltésére. Legtöbbször a szállítási költségek miatt a városok, községek határában fekvő mocsaras területet választanak ki ilyen célra. Az adott város, község fejlődése során évek, vagy évtizedek múltán e területek hasznosítására is sor kerülhet. A kültelki övezetben azonban a közművek kiépítése csak időben megkésve követi a lakóház építkezést, ezért az itt la­kók öntözésre, főzésre, sőt ivóvízül is ásott, vagy vert kutak vizét használják fel. A közfelfogás egészségügyi szempontból nem látja különösen aggályosnak, ha sze­méttel és földdel feltöltött területen évtizedek múlva lakótelep épül. Feltételezhető ugyanis, hogy az ilyen mocsaras, szeméttel feltöltött talaj bakteriális szennye­ző hatása az évek múlásával fokozatosan megszűnik, bár erre irodalmi adat és feldolgozás nincs. A vegyi hatás — ugyancsak feltételezhetően — jóval tovább kihat a talajvízre. Vizsgálat sorozatunk, melyet 1961. júliusában Győrött a Rábca folyó melletti városrész­ben folytattunk le, arra irányult, hogy kimutassuk: milyen jellegű és mértékű elváltozásokkal számolhat a higiénikus a talajvíz legfelső rétegében a leírt esetek­ben. A kiválasztott területet mintegy nyolc évig töltöt­ték, s a már feltöltött területen kertes családi házas lakótelepülés keletkezett. A feltöltést 1960. év folya­mán átmenetileg abbahagyták, s így módunkban állt magát a mocsár vizét, a közeli Rábca folyó vizét, s a. lakótelep vizét az ásott kutak segítségével egyidejűleg megvizsgálni. A vizsgálatok és összehasonlító vizsgálatok leírása Megvizsgáltunk összesen 12 db vízmintát. Ebből 5 a mocsár körüli lakótelep kútjaiból való volt, 1 vízmin­ta a mocsárból, 1 a Rábca folyóból, 4 minta a város távolabbi, magasabban fekvő és nem feltöltött talajú lakónegyedeiből való, végül 1 vízminta a városi ivó­vízből való volt. A vízminták számozása: 1. vert kút, mélysége ismeretlen 2. vert kút, mélysége ismeretlen 3. ásott kút, vízfelszín a felszín alatt 2,5 m 4. ásott kút, vízfelszín a felszín alatt 2,0 m 5. ásott kút, vízfelszín a felszín alatt 2,0 m 6. mocsár víz, felszíne a felszín alatt 1,8 m 7. a Rábca folyó vize 8. ásott kút Révfalu városrészben 9. ásott kút Révfalu városrészben 10. ásott kút Nádorváros városrészben 11. ásott kút Nádorváros városrészben 12. városi ivóvíz 31

Next

/
Thumbnails
Contents