Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Firbás Oszkár: A sorponi hegyvidéki forrásokról

Ii p vizet ad. Az 1961-es száraz esztendőben hónapokon keresztül nem működött. Az Erdészeti Technikum tanulói 1959. május 15-é

n foglalták a forrást azért, hogy a Károlymagaslat és a Daloshegy oldalában sétáló turisták vízhez juthassanak. Sajnos szellemeskedni akaró, műveletlen emberek a forrásnál kitett táblára különböző megjegyzéseket írtak. E forrás rendkívül érzékeny vízhozama megfigyelésre kiválóan alkalmas. Innen negyedóra alatt kényelmesen visszaérkezhetünk kiindulási helyünkre, az autóbusz megállóhoz. Az 1. számú túra útvonala két és fél óra alatt tehető meg. A. 2. számú túra a Deákkútía! kezdődik (2. ábra). \ J \ <í/ ) / lúr/toyif^J /Mrrdn* jOÖÍoMoflrraí—úrvona/o ^r&atrchnihjj firm 2. ábra. A 2. számú túra útvonalvázlata Az autóbusz megállótól 10 perc alatt elérhetjük Sopron legrégebben ismert forrását. Már a XVIII. században (1719) számításba veszik vizét. A forrás hozamát bevezették a piac díszkútjába. Ez a hosszú vezeték azonban még 1745 előtt elromlott és a Deákkút ze felhasználatlanul folyt el. A soproni ifjúság a XIX. század elejétől kezdve sűrűn felkereste a szép forrás környékét. Nem is nevezték másként a forrást csak mindig: deákok kútjának." 1872-ben újra foglalják, majd csaknem 100 év múlva, 19?2-foen Schneider Ferenc műépítész tervei szerint újjáépítették a kutat. Ekkor kapja a mai félköríves dekoratív alakját. 1930. novemberében Vitális István és Vendel Miklós, a bányamérnöki főiskola tanárai megvizsgálják a kutat, mely akkor 10,5 1 p vizet adott. A jelenlegi kiömlési helytől a forrás déli irányban 276 m távolságra van; onnan a felszín alatt fél méternyire levő zárt vezetékben fut a víz a kiömlési helyhez. Nemrégen, 1959-ben az Idegenforgalmi Hivatal újra rendbehozatta a már nagyon elhanyagolt forrást. Jelenlegi vízhozama 3 l/P- Magassága 291 m A. f. Vízhozamának vizsgálata érdekes összehasonlíásokra ad lehetőséget a száz évvel ezelőtti és a mai erdő- és vízviszonyok között. A ritzingi úton a fáberréti útkereszteződésig haladunk, majd onnan a legrövidebb úton elérjük a Kecskepatak völgyét. A patak baloldalán, igen festői sziklacsoport alól bukkan a felszínre a Jávor forrás Egy életerős jávorfa „átölelve" tartja a forrásteknő feletti kősziklákat. Innen a neve. Foglalatlan forrás, de csendes időben a kitisztult forrásteknőből bátran lehet vizet meríteni és inni. Napfény sohasem éri, bár 1959-ben a forrás felett álló jávorfa felszabadítása érdekében több égert és gyertyánt termeltünk ki. Azóta több szórtfény jut a forrástőhöz. Vízhozama 1—3 l/p, de az utóbbi tíz esztendőben sohasem apadt ki. Magassága 315 m A. f. A Jávorforrástól felkapaszkodunk az Iker árok felé vezető nyiladékra. Ezen az útvonalon több helyen igen szép kilátás nyílik a Fertőre. Az Ikerárok déli ágában, a pirosjelzésű túrista út mentén található a Csalóka forrás Nevét bizonytalan előtörési helyéről kapta, foglalása óta, melyet az Erdészeti Technikum tanulói 1961. május 10-én és 11-én végeztek el, a forrás vándorlása megszűnt A tanulók dekoratív módon foglalták, lépcsősort vágtak a hegyoldalba. Megközelítése kényelmes. Közvetlenül a forrás mellett álló égerfába még külön ülőkét is készítettek Vízhozama 2 l/p. A Csalóka forrás közelében még egy sokkal nagyobb forrás is található. Mivel egy lucfenyő törzs alól bújik elő a víz, a forrást Lucfenyő forrásnak neveztük el. Ennek foglalása a közeljövő feladata lesz. A Csalóka forrás magassága 350 m A. f. A forrás vízhozamának mérése, foglalása óta zavartalanul folyik. A nyiladékon továbbhaladva, melyet a 2. ábrán megjelölt útvonal mutat, rövidesen elérjük az Erdésztechnikusi forrást. Igen régen ismert, valamikor foglalt, de évtizedeken keresztül elfelejtett, elhanyagolt forrás, melyet a technikum tanulói tisztították meg. A neve — régebbi neve ismeretlen — innen származik. Nagy forrás. Két ágból fakad. A környék növényzete is arra utal, hogy állandóan sok víz található ott. Sajnos a határ közelsége a megközelítést illetően nehézséget okoz, pedig a környezet nagyon szép, szép kirándulóhely lehetne belőle. A vízhozam mérés az elegyes vegyeskorú erdőben fontos adatokat szolgáltat. Magassága 432 m A. f. Innen rövid úton elérhetjük a Ferenc forrást. Ez is régóta ismert forrás. A XVIII. századból ránkmaradt térképen is szerepel. Vizét néhány évvel ezelőtt szolgálati épületek vízellátására vették igenybe. Megfúrták a forrástövet, szivattyúházat építettek oda és a forrás vizét időnként szivattyúval szívják el. A túlfolyón az el nem szívott víz ömlik ki. A forrás azonban „bosszút állt," mert a szivattyúzás ellenére sem ad vizet sokszor az elszívóknak. Mérése fontos lenne, de a mesterséges megzavarás miatt csak következtetni lehet valódi hozmára. 1907-ben Jány Ferenc hozatta rendbe, azóta nevezik Ferenc forrásnak. Azelőtt Jaeger Bründl) Vadász forrás volt a neve. A Ferenc forrástól a 2. ábrán jelzett útvonalon eljuthatunk a Hétbükkfa forráshoz. Festői kirándulóhely. Elnevezése a múlt században keletkezett. A XVII. századig ugyanis Sopron környékén nagykiterjedésű bükkösök állottak. A bükkösök kitermelése és bükkfahamuvá való elégetése a XVIII. század folyamán és a XIX. század elején óriási méreteket öltött. A hamut szekereken szállították Bécsbe, ahol hamuzsírt főztek belőle. A bükkösök szinte eltűntek, s a visszamaradó hét darab bükktörzs olyan feltűnő jelenség volt, hogy külön területi megjelöléssé vált. A XX. században azután a hét bükkfa is eltűnt. A Túrista Szövetség 1961-ben ültetett néhány bükkfát, hogy a régi elnevezést és hagyományt ápolja. Az elültetett fák közül csak egy maradt életben. 25