Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Dr. Szalóczy Bálint: Az esőztető öntözőberendezések néhány beruházási és méretezési kérdése

b) esőztető berendezések beruházási költségének összetétele. A beruházási összegen belül megvizsgáltuk a gépi berendezések és az építmények arányát, az eredményeket szintén az 1. táblázat tartalmazza. KY, y

f - f/ő/rérr/'/rfj Aö/fffff ff/üse/nóna • a/T70r//iar/0*frsrjforfaf/fre/Zf/f ft/vzpmora Yj u ff/sxe/ en

fözrs//cő////p ft //n m/ Ar/r ^ ' n

u IC9.P 7,S Z* 7.1 7.t •7.t 7,t M •M A7 *.* * s * r a »rfiraa/»/S ft fyt/ üxff/7io//os0ó/ mefónfÖ7Óff trrüM lA/tl ' Jt 2. ábra. Egy üzemállásból megöntözött terület és az előkészítési-, az amortizációs + fenntartási-, valamint az összes öntözési költség közötti összefüggés (MA—40 berendezés) Építmény alatt elsősorban mélyépítményeket, csatorna, műtárgy, felszínalatti csőhálózat, stb. értünk. A gépi berendezések aránya 6,2—91,5% között, az építmények aránya pedig 8,5—93,8% között változik. Az összetétel ismerete azért fontos, mert ez kihatással van az öntözési költségre, a selejtezés idejére, illetve a beruházás megtérülésére, stb. A gépészeti beruházásoknál nagyobb az amortizációs és fenntartási költség, és gyorsabban használódnak el. Ezzel szemben az alábbi kedvező hatásuk van. Rövidebb idő alatt viszik át értéküket a termékbe, vagyis gyorsabban megtérülnek. A gyors megtérülés következtében kisebb a technikai elavulás veszélye. Mobilizálhatóságuk következtében nagyobb alkalmazkodást tesznek lehetővé. vAz építményjellegű beruházások hatása éppen ellentétes a gépészeti beruházásokéval. A technika gyorsütemű fejlődését és a fentiekben ismertetett hatásokat figyelembevéve az esőztető berendezések beruházásán belül a gépészeti berendezések nagyobb arányban való biztosítása látszik célszerűnek. 2. Az esőztető öntözőberendezések néhány méretezési kérdése. A hordozható berendezésnél tág határok között változhat az egy üzemállásból megöntözhető terület, az üzemelés formája, illetve a szárnyvezetékek száma. Ezek a tényezők pedig kihatnak a beruházásra és az üzemelési költségre. Szükséges tehát olyan módszer kidolgozása amely segítségével az üzemállásból megöntözhető terület és a szárnyvezetékek száma meghatározható. a) Az egy üzemállásból megöntözhető terület változásának hatása, illetve meghatározása. A hordozható esőztető berendezéseknél az egy üzemállásból megöntözhető terület attól függően változik, hogy mennyi öntözőcső, illetve idom tartozik egy berendezéshez. A megöntözhető terület tehát befolyásolja a beruházási költséget és az üzemelési költséget is. Ha csökken az egy üzemállásból megöntözhető terület, akkor csökken a beruházási költség és ebből adódóan az amortizációs — és fenntartási költség, ugyanakkor nő az ún. előkészítési (átállási) költség, mert gyakrabban kell átállni a berendezéssel. Az egy üzemállásból megöntözhető terület felső határát a hidraulikai méretezés (súrlódási veszteség), alsó határát pedig az üzemi követelmény (a szivattyú teljesítőképességének kihasználása) határozzák meg. E tág határon belül azonban feltehetően meghatározható egy szűkebb tartomány, amelyre a berendezéseket célszerű méretezni. Dobos A. [3] módszert dolgozott ki az optimális területnagyság meghatározására, amelynek az az alapja, hogy az egy üzemállásból megöntözhető terület növekedésével nő a beruházási költség és csökken' az üzemelési költség és e két tényező grafikusan ábrázolva metszi egymást, H metszéspont pedig meghatározza az optimális területnagyságot. E vizsgálatnál az elvi meggondolás helyes volt, de nem vettek figyelembe minden tényezőt, így az eredmény nem pontos és nem általánosítható. A kérdés feltárása érdekében exakt matematikai módszerekkel modell vizsgálatokat végeztünk. Három különböző nagyságú berendezésnél (MA—40, MA—120, MA—240) vizsgáltuk, hogy az egy üzemállásból megöntözhető terület milyen összefüggésben van az előkészítési-, az amortizációs- és fenntartási, valamint az összes öntözési költséggel. A korrelációt többféle módszerrel vizsgáltuk, az összefüggés jellegét azonban az exponenciális görbe fejezi ki legjobban. Számításainknál a következő alapelvek, illetve adatokból indultunk ki. Az egy üzemállásból megöntözhető terület nagyságát csak a hidraulikai és üzemi követelmények által megengedett szélső értékeken belül vettük fel, (amelynek alakja négyzet, vagy azt megközelítő volt). A jelenleg érvényben lévő árakkal és amortizációs kulcsokkal számoltunk. Az előkészítési költséget több éves részletes munka tani felvételeink alapján számítottuk. Az összes öntözési költség számításánál minden költségtényezőt figyelembe vettünk és azt egy mm/kh víz mennyiségre vonatkoztattuk. Vizsgálatainknál élővízből való üzemelést tételeztünk fel, hogy a különböző vízforrások zavaró hatását kiszűrjük. A vizsgálat eredményét a 2, 3, 4 ábra, az összefüggés szorosságát és hibáját a 2. táblázat mutatja. ( y\ — előkészítési költség, Ft/üzemóra, y" 2 = amort. -f fenntartási költség Ft,/üzemóra, y j = összes öntözési költség Ft (mm/kh). A 2. táblázat alapján megállapítható, hogy a vizsgált összefüggések nagyon szorosak, a hiba elenyészően kicsi, tehát az alkalmazott módszer helyes volt. so <í H • tr it es y'

t ató/rJm'fA/ /rö//rrf ff/t/rrmöro yj omorf/rocfótfimTor/a// /röff/fff ft/v/rmaro ß öffttfónnttrii/röJtlég fí/Of/n/ k/> IO?mf*ißl> i.7 3,t •AS -4J •V 3.1 i.O 9 II IJ fi r7 rí ff íi p

7 í>s jf j3 fffy utr/ne//or£ 1/ /r>tgi'i7féiöff ferü/rf Jrfí/x/ 3. ábra. Egy üzemállásból megöntözött terület és az előkészítési-, az amortizáció fenntartási-, valamint az összes öntözési költség közötti összefüggés (MA—120 berendezés) 17