Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Károlyi Zsigmond: Vízügyi vonatkozású emlékek egy elektrotechnikatörténeti kiállításon

Ez a fúrás egyébként 183,0 m mélyen fúrt bele a tenger fenekébe, 169 m-ben lazább üledék alatt bazaltot ért el. Az elért eredmények azonban igen sok újabb kérdésit, vetettek fel. A bazalt még mélyebben levő üledékekre ömlött ki, vagy egy kontinentális tömeg része? Vagy ez volt az eredeti ősi tengerfenék:' Ezeket a kérdéseket csak a további kutatások magyarázhatják meg. Eldönthetik az óceánok korát. Az egyes rétegek mágneses tulajdonságai választ adhatnak a mágneses sarokpont változására. Magyarázatot kaphatunk a földkéregben végbemenő hővándorlásra. Jze/ er fe ~<ffer ara/n/cf \\ /?oc/<ir-f<?r~-r> - JiS/^r V7 A „Mohoie-terv" végleges valóra váltásához még kb 2—3 évi kísérleti fúrásra van szükség. A legmegfelelőbb helyet üjell kiválasztani. Űj, tökéletesebb felszerelést kell konstruálni a vésőcsere nehéz műveletére {kiépítés, vésőcsere és ugyanabba a lyukba visszaépítés}. Nagyobb hajót kell építeni a nagyobb súlyú rudazat és felszerelés szállítására. A CUSS-II elnevezésű hajó az 1962. év közepére készült el. Hasonló tervekkel a Szovjetunió is foglalkozik. A kérdés kidolgozásán a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján alakult Bizottság dolgozik. A tengeren át mélyítendő fúráson kívül szárazföldi, nagymélységű fúrás terveivel is foglalkoznak. Az előzőkben ismertetett nagyszabású terv megoldása igen nagy eredményt és újabb kiindulási pontot ad a földtan, geofizika és a többi természettudományok számára. w VÍZÜGYI VONATKOZÁSÚ EMLÉKEK EGY ELEKTROTECH NIKATÖRTÉNETI VÁNDORKIÁLLÍTÁSON KAROLYI ZSIGMOND Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Központi Könyvtára A transzformátor 75. évfordulója alkalmából a feltalálók úttörő munkásságának és a transzformáitorrendszer eliső negyedszázadának bemutatására a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Művelődésügyi Minisztérium Műszaki Emlékeket Nyilvántartó . és Gyűjtő Csoportja, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége nagy érdeklődéssel fogadott technikaitöriténeti kiállítást rendezett. Az emlékkiállítást 1961. október 14-én nyitották /lieg a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában Ziperaowszky Károly műegyetemi tanár mellszobrának leleplezése alkalmával, majd 1962. év január elején — a inagy érdeklődésre való tekintettel — a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének kupolacsarnokába helyezték át. Utóbb — 1962. év folyamán — vándorkiállítás formájában került bemutatásra vidéki városainkban. ..Az elektrotechnika magyar úttörői" c. kiállítás, mely a dinamóelaktromos elv 100. és Kandó Kálmán halálának 30. évfordulójára -való tekintettel a transzformátor-rendszer kialakulása és elterjedése — vagyis Zipernowsky, Déri és Bláthy munkássága — mellett bemutatja az erősáramú elektrotechnika két másik magyar úttörője, Jedlik Ányos és Kandó Kálmán munkásságát is, joggal keltett érdeklődést nemcsak a műszakiak, de a legszélesebb nagyközönség köréber is. A bemutatott értékes műszaki emlékek: erede,i gópek, modellek, tervrajzok, kéziratok és egyéb dokumentumok jól szemléltették a magyár mérnökök úttörő munkájának szerepét elektrotechnikai iparunk kiair.kulásában, sőt az elektrotechnika nemzetközi fejlodccóben is. Az előkészítés alatt álló Magyar Műszaki Múzeum gi'zdag anyagából a kiállításon látható volt — többek között .— Jedlik két úttörő konstrukciójának eredeti pildánya: a modern kommutátoros és elektromágneses elektromotorok -modellje (1828) és az „első dinamó" (1861), továbbá Zipernowsky-Déri-Bláthy korszakalkotó találmánya a transzformátor két első példánya (18841885). Feltűnéstkeltő — s vízügyi vonatkozásai miatt külön kiemelendő — érdekessége volt a kiállításnak az az 1878-ból való Ganz-dinamó, az első sorozatban gyártott magyar villamosgóp, mely az 1879-es szegedi árvíz alkalmával berendezett gátvilágításnál, az első hazai közvilágításnál volt használatban. Inkább, mint ritkaság keltett figyelmet Zipernowsky egysínű .vasútjának érdekes modellje, melyet a, Technike Muzeum (Kassa) bocsátott a kiállítás rendelkezésére. Ha arra a fellendülésre gondolunk, amit a villamoserőátvitel kérdésének megoldása hozott a vízerőhasznosítás terén, nem lesz meglepő, hogy a kiállítás 150