Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Dr. Láng Sándor: Hazánk artézi kútjai, mint természeti erőforrások

amely onnét is származik, hogy a létesített artézi kutak egy része ugyan már nem működik, de —nyilván bizonyos korszerűsítéssel — újra gazdaságosan bekapcsolható lenne a vízellátásba. Az ily módon számításba vehető rétegvízmennyiség részletesebb ismertetésé7. ábra. összes működő és használaton kívüli kutak kitermelhető vízhozama tői egyelőre ezen a helyen most eltekintünk. Mennyiségét — az említett számítások alapján — mint tartalék-rétegvízkincs részleget — a 7. ábrán feltüntettük. 8. ábra. Egy lakosra jutó kitermelhető artézi víz l/n Az előző gondolatkörhöz kapcsolódik a 8. ábránk, amelyen az egy lakosra jutó kitermelhető artézivíz mennyiségét (l/nap) tüntettük fel, külön a belterületi, külön a külterületi kutakra és az együttes átlagokra vonatkozólag is. A megyénkénti eloszlásból az tűnik ki, hogy a belterületi artézi kutak valószínűleg jobban kihasználtak, mert itt kevesebb artézi víz jut egy-egy lakosra, ez alól csak Bács megye kivétel, ahol talán az erősebb leszívással magyarázható a magasabb belterületi átlag. Javarészben ugyancsak a vízföldtani adottságok alakulásával lehet magyarázni a használaton kívüli, valamint a megszűnt, betemetett artézi kutak számának alakulását is. 9. ábránkon az egyes megyékben és Budapesten az említett kutaknak az összes artézi kutak számához képest a % arányát tüntettük fel. Eszerint, a kevesebb jó vízadó réteggel rendelkező dunántúli dombosvidéki, valamint Északi középhegysé10. ábra. Belterületi artézi kutak $záma és átlagos vízhozama Z/p gi és észak-alföldi területeinken került a legtöbb esetben sor kimerülőfélben lévő artézi kútjaink lezárására, sőt, néhol 20% körüli, vagy efeletti arányokban a betemetésre is (Vas, Nógrád, Heves, Hajdú, Szabolcs, Veszprém, Tolna megyék, továbbá Budapest). A használaton kivüli állapotba helyezés fő oka ugyan a vízhozamcsökkenés lehet, de közreműködhet itt az a körülmény is, hogy még megfelelő hozam esetén is akadhat a meglévő artézi kútnál még gazdaságosabb vízbeszerzési lehetőség, különösen a negatív artézi kútnál a velejáró gépszivattyúzás okozhat nagy költségtöbbletet a nagyteljesítményű nem artézivizes vízművekkel szemben (pl. Budapest esetében, ahol a legnagyobb %-ban helyezték használaton kívül az artézi kutakat). • Külön figyelmet érdemel a települések belterületén és azok külterületén működő artézi kutak megoszlása. A kétféle telepítési helyű kúttípus közül többségben a belterületi kutak működnek, ezek számszerű megoszlását 10. ábránkon tanulmányozhatjuk. Ha a 13