Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Szabó Attila: Az Általér-völgyi ipartelepek ipari és ivóvízellátásának műszaki és gazdasági kérdései

Az elcamentálási programot azonban nem sikerült végrehajtani és a kiemelt bányavizek mennyisége — ahogy arra Szabó Attila is rámutatott — már elérte a napi 100 000 m

3 körüli értéket. Tény az, hogy a tatabányai üzemek máig is — komolyabb zavar nélkül — a bányavizeket használják fel. A főkérdés valójában ma már persze nem is az, hogy van-e elegendő víz, hanem hogy létesíthető-e olyan vízellátási rendszer, mely minden körülmények között, vagyis kellő biztonsággal garantálhatja a szükséges vízmennyiség kiszolgáltatását. A MÉLYÉPTERV 1961-ben készült tanulmánya erre a kérdésre pozitív választ ad, és ha a mélyépítés alatt álló XlV/a jelű vízakna a hozzáfűzött reményeket csak bizonyos részben váltja is be, Tatabánya vízellátási gondjai rövidesen véglegesen megoldhatók lesznek. Érdekes Szabó Attila azon javaslata, hogy a tatai Fényes forrás vize Oroszlány község 6000—9000 m

3/nafp távlati ivóvíz hiányát elégíthetné ki, ha a bokodi tározó tó biztonsági vízpótlását a tatabányai fölöslegből oldanák meg. Minőségileg a bányavíz még kedvezőbb is volna erre a célra, mert a Fényes forrás vizéhez hasonló egyéb adottságai mellett a bányavíz hőmérséklete csak mintegy fele amannak, vagyis csak 10— 12 C°. Erre a célra a Síkvölgyi akna vize is figyelembe jöhetne. Ellene szól e tervnek azonban az, hogy fenti vízmennyiség szállításához a megépült 400 mm átmérőjű vezeték mérete egyelőre nagy, szállítóképessége nem volna kihasználható, vagyis egyedül erre a célra való felhasználása nem gazdaságos. Nyilván nem segít ezen az sem, hogy a környei állami gazdaság máris bejelentette igényét az oroszlányi erőműnél a Fényes forrás vizének hasznosítására, éspedig öntözés céljából, ha annak nincs a vízre szüksége, öntözővíznek azoniban nem lehet gazdaságos egy 21 km hosszú távvezeték. Mindehhez járul még az is, hogy a Fényes forrási vízkivételi mű a tatai strand alatt lévén, az egészségügyi hatóságok költséges beruházást jelentő szigorú előírásaival kell számolni. Végül itt kell megemlíteni, hogy Tata jelenleg maga is komoly vízgondokkal küzd és ityen helyzetben a Fényes forrás vizére — szükség esetén — elsősorban neki lehet igénye. Nem volt szó az elhangzott előadásiban az Általér völgyében fekvő több kisebb helységről, holott ezek vízigényét is figyelme kell venni, összesítve ez a vízmennyiség nyilván már nem jelentéktelen és a figyelembe jöhető regionális megoldások esetén nem szabad azokat kihagyni. 1 Fenti nyitott kérdésekre csak további, most má'sok új tapasztalatra támaszkodó regionális vizsgálattal lehet helyes választ adni. A végleges megoldásra vonatkozó döntés persze erre is, Tatabányára is csak akkor lesz meghozható, ha a XIV/a vízakna építése befejeződik és vízhozama ismertté válik. E vízaknával kapcsolatban egyébként itt még szeretnék annyit magjegyezni, hogy a víz kiemelésénél ,olyan megoldást kell találni, ami egy váratlan karsztvízszín süllyedés esetén is biztosítja a folyamatos vízkivételt, nehogy olyan helyzet álljon elő, mint amilyen a tatai Pokol forrásnál következett be a XV/b aknai vízbetöréssel kapcsolatban. A tatabányai kérdésekre visszatérve ki kell még emelni azt a körülményt, hogy elkerülhetetlen lesz fontos csővezeték-szakaszoknak alábányászott terület fölött való vezetése. Tekintettel a vízellátás biztonságának döntő fontosságára és a csővezetékekbe beruházandó sok-sok miiilióra, nagyon is célszerűnek tartanám tanulmányút rendezését valamely hasonló külföldi bányaterületre és így néhány ezer forinttal szerezni esetleg milliókat érő tapasztalatokat. A tatabányai vízhálózati szakemberek tudják, hány csőtörés veszélyeztette eddig is súlyosan pl. az I. sz. erőmű oly fontos üzemét. Felhívom ezzel kapcsolatban még a figyelmet a Fényes források és az oroszlányi erőmű közötti, hazánkban első ízben alkalmazott spirálhegesztésű acélcső vezetékre, melynek átmérője 400 mm, hossza 21 km. Anyagánál és kötésénél fogva kedvező lehet alkalmazása az alábányászott területen is. Az említett vezeték ugyan még külföldi csőből készült, de a Dunai Vasmű hideghengerműjével kapcsolatban nálunk is megindul néhány éven belül a spirálhegesztésű acélcsövek gyártása. Érdemes lehet alkalmazását itt is fontolóra venni. Fektetésük persze nemcsak az alábányászott területen célszerű, hanem egyebütt is, mert általában gazdaságosabbak a varratnélküli, illetve a lemezből hegesztett acélcsöveknél. Befejezésül és összefoglalólag még annyit: Szabó Attila átfogó tanulmányában igen sok értékes anyag van, amit előadott néhány mondattad igyekeztem kiegészíteni. Ábrahám István, ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat, hozzászólása: A vízigények Tatabányán távlati viszonylatban való rögzítésével, valamint az igények kielégítésének javasolt módjával, általában egyetértek. Le kell azonban rögzítenem, hogy a XIV/a alkna szerepe, egyelőre a feltáratlanság miatt még teljesen ismeretlen. Nemcsak a 36.000 m

3/niap várható vízhozam bizonytalansága miatt, hanem ismeretlen az a hatás is, ami jelentkezni fog esetleg a többi karsztaknánál mind vízhozam, mind esetleges vízminőség szempontjából. Ennek folytán az egész terület vízbeszerzésére, illetve annak módjára lényeges befolyást fog gyakorolni. Mindenesetre meg kell állapítanom, hogy a XIV/a akna szerepe mindenképpen a jövő Tatabánya vízellátása szempontjából alapvető tényezőként fog fellépni. Addig kiviteli bei vet késztíeni Tatabánya jövőbeni vízellátására vonatkozóan, amíg a XIV/a akna feltárása be nem fejeződik, valamint a huzamosabb próbaüzemeltetést le nem bonyolítják, nem lehet. Ha az előrelátható vízhozamok valóban megállapíthatók lesznek, és ha ugyanakkor a többi akna vízhozamának újból való megvizsgálása lehetséges lesz, a kiviteli tervek elkészítése feltétlenül szükséges és elengedhetetlen. Tehát most a legfontosabb feladatnak azt kell tekinteni, hogy a bányászat, az ipar és város fejlesztési érdekek teljes összehangoltságát biztosítsuk. A bányászati érdekekből előkészített, majd végrehajtott bányavíztelenítésd munkálatokkal szorosan együttműködve kell az új vízbeszerzési lehetőségeket felmérni, vízmórlegeket készíteni, s a vízkészletek ismeretében a tervezési munkát a közös koncepció figyelembevételével végrehajtani. Ez esetben biztosítható lesz egyrészt az áttelepülő város, valamint a helybeli ipar ivó- és ipari-vízellátása, a lehető leggazdaságosabb módon. Mindenesetre elképzelhető a bánya víztelenítésének érdekében hozott intézkedések alapján, oly vízkészletek feltárása is, amelyek segítségével Tata és Oroszlány város, valamint ipartelepek vízellátása ÍJ biztosítható lesz, tápvezetékek létesítésével. Mint ahogy az előttem szóló említette: a dunai vízkivétel, mind a két esetben csak akkor jöhet szóba, ha más gazdaságosabb megoldás nem volna lehetséges. 132