Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Dr. Láng Sándor: Hazánk artézi kútjai, mint természeti erőforrások

hegységi és dombsági jellegű — ellenkező végletként csak mindössze 182 db artézi kutat fúrtak. Eszerint országosan az artézi kutak elterjedése nagyon változatos. kés, Bács, Pest, Szolnok, Borsod megye), a Kis-Alföldön (Győr—Sopron m.) és a Dunántúl K-i részén is, nyilván a jó vízadóképességű Duna-mellékére való tekintettel, ahol az összes artézi kutaknak több mint 80%-a még működik. E tekintetben az ország működő artézi kutakban és az ehhez szolgáló vízföldtani adottságokban leggazdagabb megyéje Csongrád megye, ahol több, mint 85% a működő artézi kutak részesedése. Artézi kútjaink össz-létszámából az ún. felszálló vizű (pozitív) artézi kutak megyénként nagyon különböző arányokban részesednek, tekintettel az igen változatos vízföldtani adottságokra. De azonban abban, hogy egy-egy artézi kútfúráskor vájjon nyerhettek-e felszálló vizet, illetőleg egyáltalán sikerült-e a feltárt vízadó réteg vízkészletének szivattyúzással való felszínrehozatala, abban a természeti adottságok mellett ugyanúgy része volt a technikai-műszaki előfeltételeknek is, nem is egyszer a kútfúró vállalkozó ügyességének is (3. ábra). Az artézi kutak pozitív jellege a legkevésbé érvényesül, így e tekintetben a legmostohábbak a körülmények Bács- és Szabolcs megyében, valamint Budapesten, ahol alig 5% a felszálló vizű kút, míg Vas, 1. ábra. Artézi kútfúrások, db Ami az egyes megyék területén belül az összes artézi kutakéhoz képest a jelenleg működő artézi kutak számát illetve %-os arányát illeti (2. ábra) ugyancsak nagyon tarka kép bontakozik ki, ennek kialakulásához azután a természeti viszonyok, elsősorban a vízföldtani adottságok nagyon változatos volta mellett a társadalmi, gazdasági körülmények változása is közrejátszott. <J it-to mt-tj Ut-po Püf-fJ m-JJ JQt-JS Jtit-40 +Qt-Jt> JtJt-60 >6ű 3. ábra. Felszálló vizű (pozitív) artézi kutak aránya % E körülményekkel kapcsolatban ugyan részletesebb vizsgálatokat nem végeztünk, de feltehető, hogy pl. sok kicsiny, vagy éppen lassan csökkenő hozamú artézi kutat esetleg azért szüntettek meg, mert különösen a negatív artézi kut jelleg miatt a gépszivattyúval való víznyerés helyett gazdaságosabb vízbeszerzési lehtőségre tértek át. Ezzel magyarázható valószínűleg a Budapesten működő artézi kutak több mint fele részének szüneteltetése. Országosan aránylag kevés artézi kút — az összes kút 50—65%-a — működik, nyilván a bekapcsolt vígadó rétegek vízszegénysége, vagy kimerülése miatt, Vas, Nógrád és részben Szabolcs megyében. Közepesnek tartható a működő kutak aránya a kedvezőbb vízföldtani helyzet következtében a Dunántúl nagy részén (Baranya, Somogy, Zala, Veszprém és Komárom megye), valamint Hajdú- és Heves megyében. Ezek mindegyikében az eddig létesített artézi kutaknak még a 65—75%-a üzemel. Nagyon jók a vízföldtani adottságok az Alföld nagy részén (Csongrád, BéNógrád és Borsod megyében ez az arány már 5—10% közötti értékű ugyan, de még mindig alacsony és nem sokkal jobb a helyzet Hajdú, Békés, Fejér és Somogy megyében sem (ahol az említett arány 20%). Egyrészt a rétegnyomás elégtelensége, esetleg még több másféle vízföldtani ok (finom szemcséjű vízadó réteg, a víz felemelkedését elősegítő gázok hiánya, iszapos alkotórészek felgyülemlése stb.), valamint a már említett műszaki-technikai fogyatékosságok is előidézhetik azt, hogy egy-egy artézi kút vize nem tud a felszín fölé emelkedni. De ez a körülmény összefügghet a kutak mélységével is, amennyiben olyan területeken, 4. ábra. Egy artézi kút átlagos mélysége, m * ÍM 'M,. ..n. —— —IX^ 1 - V^"•íYjy" W W ^«P ^ 2. ábra. Működő artézi kutak aránya % (az összes artézi kutakéhoz képest) 11