Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Falu János: Szendrő és környékének vízföldtani viszonyai

Szendrő község középpontjában a Malom árok mentén, eddigi szakleírásokban nem szereplő elég bő­vizű forrásrendszer található. A források egy jelentős részét a község ideiglenes forrásfoglalással nyári idő­szakban fürdési célra használja. A források vize a Ma­lom árkon keresztül a Bódvába kerül. Az itt fakadó 8 forrás nyugalmi vízszintje 140,68 m A. f., vízhozama pe­dig az 1957. november 4-én végzett vízhozammérések szerint néhány depressziónál: depresszió [cm] m. A. f. vízhozam [l/Pl -33 -59 -65 -69 -76 (140,35) (140,09) (140,03) (139,99) (139,92) 235 680 730 795 1230 Az 1961. február 3-án végzett vízhozammérés sze­rint -68 cm-es depresszió mellett 780 l/p-nek adódott. Az eddigi szórványos mérések szerint az átlagos vízho­zamot 1000 m 3/napra becsülhetjük —70 cm-es depresz­szió mellett. A víz hőmérséklete téli-, illetve nyári mérések al­kalmával is egységesen 22—123 C°-nak adódott. A for­ráscsoport vizéből vett vízminták vegyvizsgálati ered­ményét a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat. A szendrői forráscsoport vegyvizsgálata Vizsgálat 1 2 Vizsgálat 1 2 pH 7,2 — Cl 68 50 összes száraz maradék 988,5 841,5 so 4 311,9 30,0 SÍO 2 15,0 — o 2 ' fogyasztás 1,24 1,50 Ca 200,0 — Fe 0,10 0,02 Mg 35,5 — Mn nyom 0 Lúgosság 8,55 8,40 NO : 1 2,6 0 Összes keménység 36,09 34,0 NO 2 nyom 0 Karbonát keménység 23,94 — NH 3 0,40 0 Állandó keménység 12,15 — P2O5 0 — Na 94,3 — Coli titer +5 ml alatt neg. 1. sz. FTI 1961. február 3-án vett minta 2. sz. OKI 1957. június hóban vett minta A közölt vízvizsgálati eredmények alapján megál­lapítható, hogy a forráscsoport vize a jelenlegi szak­szerűtlen foglalási mód miatt erősen szennyezett, ivó­vízül nem fogadható el. A talajvíz okozta szennyezettség eredetére enged következtetni a forrásvíznek a környező kisrnélységű ásott kutak vegyvizsgálati eredményével való hasonló­sága is. Egyrészt tehát a felszínről szennyezett talaj­vízzel való közvetlen érintkezésből, másrészt pedig a fás barnakőszéntelepes rétegeken való áthatolásból származtatható a nagy szárazmaradék, klorid és szulfát tartalom, a vegyi szennyezettség és fertőzöttség. Megfelelő vízminőség elérése céljából — a már említett szennyezettséget okozó rétegvizek hozzákeve­redését megakadályozva — mélyfúrású kúttal lehetne szennyeződésmentes karsztvizet feltárni, mely az ivó­víznél általában szokatlan 22—23 C° hőmérséklet elle­nére is vízmű céljaira felhasználható. A Malom árok menti forráscsoporttól ÉÉK-re és D-re több kisebb karsztvíz előbukkanás ismert (1. ábra), melyek vizének hőmérséklete csaknem teljesen azonos. Szendrő községtől DNy-ra a Szuhogyi Makodám út közelében található az ún. Töviskéskút-forrás (1. ábra), melyet az irodalom szintén karsztforrásnak ír le. Jelen­leg a forrás pontos vízhozamát megállapítani a környe­zet elmocsanasodása miatt nem lehetett. Vízhozama becsléssel megállapítva az 5 1/p-et nem éri el. Megbízható vízmintát ugyancsak az elmocsaraso­dás miatt nem lehetett venni, így vegyelemzés szem­pontjából nincs meg' az összehasonlítási alap a fent tá­gyalt forrásokkal. A forrás felszínre lépési helyének magassága 143,0 m A. f., tehát mintegy 3 m-rel maga­sabb, mint a Malom árok menti forráscsoport nyugalmi vízszíne, ezzel is magyarázható a kis vízhozam. Szendrő környékén mesterséges karsztvíz feltárást csupán a Winter-táróból ismerünk és itt is csak közve­tettet. A pannóniai fás barnakőszén bányászására ké­szített Winter-táróba vető mentén betört fekü karsztvi­zet éveken keresztül Rudabánya vízszükségletének fe­dezésére használták fel. A vágat főtéjén keresztül le­mélyített két kúttal emelték ki az 5000 l/p később 1300 1/p-re csökkent vízmennyiséget. A vágatok beomlásá­val, eliszaposodásával a vízkitermelés tovább csökkent, majd fokozatosan megszűnt. A főtén keresztül lemé­lyített 2. sz, kutat tovább fúrták a középsőtriász mész­kőbe, azonban az tömör repedésmentes rétegsort tárt fel, vízbeszerzés szempontjából meddőnek bizonyult. A fenti vízbetörést előidéző vetőzóna felkutatásá­ra nem került sor, hanem a Rudabányai Ércbánya V. ipari vízigényét közvetlenül a Bódvából látták el. A borsodi regionális vízmű részleges megépülte óta e víz­kivételt is megszüntették. 3. táblázat. A Winter-táró karsztvizének vízminőségi adatai Vízhőmérséklet 18 C° Oxigén fogyasztás 1,93 összes száraz maradék 421,0 Vas bizony­talan ered­mény Ca 109,7 Mn nyom Mg 20,4 Nitrát 2,6 összes keménység 20,05 Nitrit nyom Klorid 16,4 Ammonia 1 8 Szulfát • 56,7 42

Next

/
Thumbnails
Contents