Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Falu János: Szendrő és környékének vízföldtani viszonyai

2. táblázat. Á teraszvizek vegyvízsgálati eredményé /TorvJrów ex trrach/opodar mérz/cő 1 cu/eorszövefú, fi/>ér do/omrf Ácriffo/yos meszArő § +/ ojyagpa/a ^ r y' fru/ató/Vrásokka/ / j fa/árt terö/rf ^ ftftrfo/eze/f föris A mintavétel helye 1 2 3 4 5 Hőmérséklet 10 11 12 19 11 Ca 365,3 263,5 210,8 239,8 231,8 Mg 94,3 58,0 36,3 43,1 50,6 Lúgosság 16,24 12,78 8,46 9,12 8,96 összes keménység 72,71 50,12 37,77 44,42 47,17 Karbonát keménység 45,40 35,80 23,90 26,20 24,95 Állandó keménység 27,31 14,32 14,07 19,34 17,42 Cl 154,0 99,0 63,0 85,0 72,0 so

4 470,0 455,9 339,3 398,3 431,1 Na 101,2 164,6 87,4 96,2 S'IZI mr 1. ábra. Szendrő környékének vázlatos földtani térképe Karsztvíz.^A Rudabányai hegységben, illetve a Bódva medencéjében a triász mészkövek és dolomitok karsztvíztároló kőzetekként ismertek. A középsőtriász dolomitok és mészkövek tömöttek, általában cukrosszövetű kifejlődésben találhatók. A szerkezeti mozgások hatására az egész triászösszlet az eredeti településétől eltérő helyzetbe került. A szerkezeti mozgások először meggyűrték, majd pedig a fő- és harántirányú szerkezeti vonalak mentén összetörték az egész triász kőzetsorozatot. Víztározás szempontjából elsősorban — az idők fo1. sz. Szendrő, Kovács u. 6. ásottkút 2. sz. Szendrő, Kovács u. 10. ásottkút 3. sz. Szendrő, Rákóczi u. 18. karsztvizes kút 4. sz. Szendrőtől É-ra 1 km-re a Bódva partján kutatófúrás 5. sz. Szendrőtől D-re 600 m-re a Bódva jobb partján kutatófúrás lyamán kioldódott, kiüregelődött, karsztosodott — kőzetrészek jöhetnek számításba, amelyek ebben a hegység, illetve medencerészben közepes mértékig fejlődtek ki. A szűkebb értelemben vett vizsgált területünkön közvetlenül a felszínen nem ismert a kanszt, azonban a medencét borító, pannóniai üledékek alatt eddig rendelkezésre álló feltárások alapján mintegy 80—100 men belül megtalálható. A karsztvíz szerkezeti vonalak mentén való megjelenését igazolják a Bódva völgyben felszínre jutó nagy források. A források megjelenési vonala jól beleilleszthető a fő-, illetve haránt vetővonalakba. Szendrő községtől É-ra a szalonnai kőfejtő udvarában fakadó és közvetlenül a Bódvába elfolyó forrás az egyik legismertebb langyosvizű karsztforrás a medencében. A forrás vize 20—27 C° között váltakozik. Vízhozamára vonatkozóan eléggé eltérő mérési eredmények állnak a rendelkezésünkre: Eddig 700—1700 l/p közötti vízhozamokat mértek. A mérési eredmények közül leggyakoribb az 1200 l/p. Az 1951—52. évben végzett vegyvízsgálati eredmények szerint a forrás vize 11—20 német keménységi fok között ingadozik. Ez az ingadozás erősen kevert vízre utal. Amikor erősen csapadékos az idő, a források felhígulnak. Száraz időben pedig egyre inkább kidomborodik a víz karsztvíz jellege. A forrás felszínrelépésének magassága 160,0 m A. f. 41