Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Falu János: Szendrő és környékének vízföldtani viszonyai

Való tekintettel indokoltnak látszott a továbbmélyítés, ezért a fúrást 105,3 m-ben befejezték. A furat kúttá való kiképzését a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság rendelte meg. Mivel a karottázs mérések a vízadó repedéseket nem tudták egyértelműen kimutatni, azért az előfúrások alkalmával észleltekre támaszkodva a 90,20 m-ig lehelyezett 102 mm-es acélbéléscső 11,70—19,32 és 69,34—77,24 m közötti szakaszát perforálták. A kifolyó víz jelenleg a kúttól D-re 1,5 km-re létesített (öntözésre szolgáló) víztározó vízutánpótlását biztosítja. Tervbe vették egy strandfürdő létesítését is. Az alábbiakban közöljük a fúrás és a régi forráskút felszálló vizének a MÁFI laboratóriumában készült vegyelemzését. Mád 66, sz. fúrás Régi forrás mg/1 Than féle egyenért. % mg/1 Than féle egyenért. 0L Nátrium Na + 24 0 17,62 24,0 / u 18,07 Kálium K+ 9,0 3,88 7.6 3,36 Kalcium Ca++ 67,3 56,73 64,0 55,34 Magnézium Vas Mg++ Fe++ 15,5 0,4 21,52 0,24 16 3 0 23,22 Ammónium NH

4+ 0 — 0 — Klorid c122,4 5,91 13,4 6,50 Hidr. karb. HCO

3224 5 62,32 241,6 68,09 Szulfát SO

4— 90,0 31,76 70,9 25,40 Nitrát NO

30 — 0 — Nitrit NO

20 — 0 — 99,99 99,99 ftletakovaíav H

2Si0

3 15 6 20,8 összes oldott anyag 458,7 458,6 Lúgosság 3,68 3,96 összes keménység 13,01 n. k. f. 12,70 n. k. f. Karbonát keménység 10,30 11,08 0

2 fogyasztás 2,0 mg/l 1,1 mg/l Kémhatás fenolftaleinre savas gyengén lúgos Az OKI véleménye szerint: „Sem bakteoriológiailag, sem vegyileg nem kifogásolható. Jelenleg ivóvízül elfogadható". A két vízminta kémiai elemzésének összehasonlításából látható, hogy egy hasadékrendszerből származnak. A feltörő víz alkotói alapján egyaránt jelentős mértékben különbözik a terület kemény, szennyezett felszíni vizeitől és az igen lágy tufa-vizektől. Hasonlít a Szerencs patak törésében megfúrt, ugyancsak hasadékból származó Mezőzombor 4. sz. fúrás felszállóvizéhez. A nagyobb földalkália tartalma esetleg mélyebb szarmata agyagmárga, vagy mélyfekü víztárolóra utal. összefoglalásul megállapítható, hogy a Tokaji hegység DNy-i részén a rossz minőségű talajvizek, felszíni vizek, valamint a lágyvizű, de kis hozamú törmelék-források, tufa-rétegvizek nagyobb vízigényt nem tudnak kielégíteni. Nagy hozamú, jó minőségű vizet a nagyobb törések mentén kell kutatni. Szendrő és környékének vízföldtani viszonyai FAL U JÁNOS M. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat többízben végzett kutatást a Bódva völgyében Szendrő környékén. A kutatásokat Rudabánya, Szendrő, a Szendrői Állami Gazdaság és Szuhogy község vízellátása céljából végeztük. Az alábbiakban a különböző céllal készült és különböző vízbeszerzési módokat kereső kutatások rövid összefoglalását közölj ülj. A vizsgált terület földtani felépítését vázlatosan az 1. ábra tünteti fel. Vízföldtani viszonyok Teraszvíz. A pleisztocén és óholocén teraszképződmények között vízföldtanilag éles határt vonni nem lehet, mindkettő féLszínközeli talajvizet tárol. Szendrő község mélyebb felkvésű ásott kútjai, pl. az óholocén teraszba, a község magasabb fekvésű részein készített kutak pedig a pleisztocén teraszba mélyültek. A pleisztocén és óholocén terasz vizének teljes kommunikációját bizonyítja a különböző teraszszinteken lemélyített kutak vízszintjének közei azonos tengerszintfeletti magassága és közel azonos vízkémiai összetétele is. Mint már említettük, a kutak vízszintjének felszínhez közeli helyzete miatt, valamint a védőterület hiányában a kutak szennyezettek. Tájékoztatásul a teraszrétegekre mélyített ásott kutak, illetve kutatófúrások vízvizsgálati eredményét az 1. táblázat tartalmazza. A táblázatból látható, hogy a teraszrétegek vize nagy keménységű, nagy só-, klorid- és szulfát tartalmú szennyezett víz. Ezen kémiai adottságot a fás barnakőszenes rétegekkel való közvetlen érintkezés, illetve ezen rétegek oldódása okozza. A községtől E-ra és D-re a Bódva mentén többízben is kiterjedt teraszvízkutatás folyt. A teraszvízkutatás során bizonyítást nyert, hogy a pleisztocén és óholocén teraszképződményeket agyag, illetve agyagba ágyazott, víztárolás illetve vízutánpótlódás szempontjából kedvezőtlen tulajdonságú homokos kavicsrétegek alkotják. A Bódva is mint azt a feltárófúrások és a helyszíni adatgyűjtések bizonyítják, gyakorlatilag agyag, kavicsosagyag mederben folyik, így az egyébként is kedvezőtlen kifejlődésű teraszrétegek felé vízutánpótlódást nem biztosít. A teraszrétegekre telepített kutatófúrások és ásottkutak vízszín megfigyelése alapján megállapítható, hogy azok esése a völgyfenék esésirányával megegyezik. Az e rétegekre lemélyített próbakutak vízhozam adatai 0—30 1 p között változtak. Rétegvíz. A zömmel agyagos kifejlődésű fás barnakőszéntelepes alsópannóniai rétegösszletben csupán alárendeltebb jelentőséggel találhatók homokos kifejlődésű lencsésen kiékelődő rétegek. A Winter-táró környékén lemélyített fúrások az alsópannóniai képződményeket a pleisztocén terasz alatt, míg a községtől É-ra és D-re a Bódva jobb és balpartján végzett kutatófúrások az óholocén terasz alatt érték el. A fent melített munkák értékelése alapján az alsópannóniai emelet alárendelten homokos kifejlődésű rétegei még kisebb vízigény (Állami G,, Gépállomás) biztosítására sem felelnek meg. Vízminőségileg nagyobb agresszivitás, keménység és klorid tartalom miatt. 40