Hidrológiai tájékoztató, 1962

2. szám, augusztus - Dunaújvárosi ankét - Péter Gábor: A minőségi és ipari víz helyes arányainak megállapítása új településeinken

Nem lehet ezért egy vízmű vízbeszerzési lehetőségeit számításon kívül hagyni, amikor a vízigénnyel számot vetünk, mivel ez az egyik legdöntőbb „fékező" tényező. Ahol vízkészlet bőven áll rendelkezésre, a vízigény számszerű értékének kialakulása kulturáltsági és invesztíciós, azaz gazdasági kérdéssé válik. Ahol pedig kevés a víz, ott a vízigény is alacsonyabb szinten alakul ki és ez indokolt is. Hazánkban a legkülönbözőbb vízbeszerzési adottságok fordulnak elő, a vízigények nagyságát se mlehet tehát a tervezéseknél sablonosán felvenni, hanem azokat a gazdasági adottságokhoz kellene hozzásimítani. Azt mondhatjuk, hogy a vízigény, összetett hatótényezőivel nemcsak dinamikus, hanem dialektikus mutató a közművesítés területén. Szocialista városaink eddigi vizsgálatai igen nagy vízigény értékeket mutattak ki, ezeket azonban több az ankéton ismertetett körülmény miatt, csak fenntartással szabad fogadni. Minden esetre, szocialista városaink vizsgálata igen jó kísérleti adatokat szolgáltató alkalmat nyújt pl. az iparosodás útjára lépő alföldi városaink közműtervezései részére, ahol új városainkhoz hasonlóan jó vízbeszerzési lehetőségek fordulnak elő. A tervezéseknél, vízellátási tanulmányok készítésé- • nél nagy hasznát venné a tervező a népszámlálás ide vonatkozó statisztikai adatainak, melyek azonban a központi feldolgozás időszakában szinte hozzáférhetetlenek, illetve titkosnak minősülnek. Kérdés, hogy nem lehetne-e ezen a téren lényeges könnyítéseket elérni a szaktervező vállalatok munkájának megkönnyítése érdekében. Hozzászólás NAGY L. DÉNES E. M. Mélyépítési Tervező Vállalat A vízellátás kérdésében igen sokszor az eredménye^ után kullogunk. Az ankéton elhangzott hibák nagyrésztközismert és már évek óta tárgyalunk róla, de kielégítő javulást mégsem tapasztalunk. A szocialista várósok vízfogyasztásának kérdésénél a szerelvények ügye. illetve fontossága első helyen áll, bár évek óta hangoztatják szakembereink a szerelvényellátás vonalán tapasztalható nehézségeket, kielégítő megoldáshoz mégsem jutott e téma. Meg kell érteni végre az illetékes szerveknek, hogy jó minőségű, könnyen kezelhető és tartós szerelvények nélkül a jelenlegi ivóvíz pocsékolást döntő mértékben nem lehet megszüntetni. Ugyancsak évek óta napirenden van a pörgetett vasbeton csövek gyártásának kérdése is. A „Huncziger" gép álal gyártott csövek mán a gyártás beindulásakor, a nehezen megoldható csőkötés miatt, elavultak. Azóta a gyártó cég tönkre is ment s ma már pörgetett vasbetoncső gyártás hazánkban nem folvik. Távvezetékeink megvalósítása szempontjából igen fontos lenne e csőfajta gyártása. Az ankét vegye fel határozati javaslatai közé a szerelvények mellé pörgetett vasbetoncsövek gyártása azonnali megindításának szükségességét. Az ipari és ivóvízellátás egvséees bázisa gazdaságos lehet ott, ahol felszíni vízből lehet csak ivóvizet biztosítani. E megoldásnál egyszeri vízkiemelés után a/. ipar, illetve ivóvíz igényének megfelelően gazdaságosan lehet a szükséges víztisztítást elvégezni. Ahol azonban az ivóvízellátásra felszíni víznél jobban megfelelő víz áll rendelkezésre, ott az ivó- és iparivíz-ellátást nem szabad közös bázissal megoldani. Vízszegény területek regionális vízművekkel való ellátása szükséges, de gazdasági okok miatt errt csak akkor szabad törekedni, ha a helyi adottságok már kimerültek, ugyanis a távvezetek építése és az egész berendezés üzemeltetése igen költséges. Szocialista városainkban a vezetékes közműveknek közműalagútba való helyezése jó gondolat, de egyelőre még nincs tisztázva gazdasági előnye. Véleményem szerint egyelőre megvalósítása csak ott vehető számításba, ahol az utak mentén zöldterület nem áll rendelkezésre s így a közművek szükség szerinti javítása, illetve fenntartása a közlekedő utat zavarja. Zöldsávban lényegesen olcsóbban lehet elhelyezni a közműveket, mintha részükre egy drága közműalagutat építenének. Természetesen csökkenthető a közműalagút költsége ésszerűbb telepítési terv készítésével. Az ankéton igen sok adatot hallottunk a vízfogyasztás mértékére, de sajnálatosan kell rögzítenem, hogy a? adatok még mindig nem eléggé megbízhatóak. Szükséges lenne tehát, hogy az OVF jelöljön ki több vá rosban. illetve településen mintablokkokat, illetve minta területeket, ahol a lakások vízfogyasztással kapcsolatos adottságainak felmérése után a tényleges vízfogyasztást huzamosabb ideig megbízhatóan mérni lehetne. 1—2 évi kemény munka után juthatnánk el a valódi vízigények biztonságos megállapításához. Zárómondatként újra rögzítem, hogy ne halogassuk t* fontos kérdésekben a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve az illetékeseket megtételre felszólítani. Véleményem szerint megfelelő hozzáállással e»v éven belül nagyon sok, az ankéton elhangzott kérdésre a jelenleginél lényegesen jobb választ tudunk adni. A minőségi és ipari víz helyes arányainak megállapítása új településeinken PÉTER GABOR E. M. Mélyépítési Tervező Vállalat • Előadásomban olyan kérdést ismertetek, amelyet az irodalom ugyan nem tárgyal, de az élet felvetett, foglalkozzunk. . De nézzük, mi indokolja, hogy ezzel behatóbban így akarva—akaratlanul foglalkoznunk kell vele. Ez pedig településeink minőségi és ipari vizének helyes aránya. Az általános iparosítás következtében városainkban a statisztikai adatok szerint a vízfelhasználás az ipari víz irányában tolódott el. Ezért a lakosság a szükséges ivóvizet éppen az ipari víz növekedése miatt nem kaphatja meg maradéktalanul (pl. Budapesten pár évvel ezelőtt). Ez még égetőbb és kellemetlenebb kérdéssé fajul, ha ugyanaz a jelenség egyébként is vízszegéríy területen jelentkezik és a meglevő kevés ivóvizet az ipar igényli. Pl. a Berentei Erőmű a borsodsziráki ivóvizei használja ma is kazántápvízül. Az ipari víz arányainak nagymértékű eltolódása és az újabb ipartele(>7