Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Dr. Szesztay Károly: A Dunabizottság XX. ülésszaka

a mérnök az életadta kérdéseket eleve a megvalósítás szempontjából vizsgálja. Nem az egyetemen, hanem még előbb szükséges megszerezni a tárgyalóképesség és az önálló gondolkozás alapjait. Az egyetemi tanulmányok során csak fejleszteni lehet a korábban megalapozott tulajdonságokat, amelyek az életben a helytállás feltételei. Végül ki kell emelni, hogy a mérnök előrehaladásánál igen nagy előnyt jelent az idegen nyelv ismerete. Kutatónál elengedhetetlen, a többi munkakörben pedig nagyon hasznosítható érték egy vagy több idegen nyelv tudása. Ha megjelenik az egyetemi tanulmányok befejezése után egy fiatal mérnök a munkahelyen, ezek szerint vizsgálják vezetőik és munkája alapjain ítélik meg rátermettságét. Mi az, amit a fiatal mérnöknek a munkahelyén kell megismerni? Elsősorban a mérnöki munkák fogásait, amelyeket az egyetemen nem oktatnak. Ilyenek például a tervezésben a típustervek és szabványok megismerése és alkalmazása, az építő munkában a megszámlálhatatlan mellékteendő, különféle engedélyek megszerzésétől a balesetvédelmi rendszabályokig. A gyakorlati életben a legtöbb újdonságot a pénz befolyásának megismerése jelenti. Meg kell szokni a fiatal mérnöknek, hogyha valamit jól elvégzett, akkor azt is megkérdezik, hogy mennyi volt a ráfordított hitel, hogyan aránylik a • ráfordítás az előirányzathoz, megfelelt-e a felhasznált költségelemek aránya az előirányzott arányoknak? Megtanulják a fiatal mérnökök, hogy egy mérnöki alkotás csak akkor kész, ha a megrendelőnek is megfelel és feletteseinek is akkor tetszik csak esetleg újszerű ötletekkel formált alkotása, ha a megrendelő kifogások nélkül átveszi a munkát. A pénzzel kapcsolatos helyes szemléletet egészséges műszaki gazdasági gondolkozásnak nevezhetjük. A kezdő lépésnek egyik legfontosabb része a tapasztalatszerzés. A vízépítésben általában kevés az ismétlődés. Majd minden területet öpmagában kell megismerni, kevés az analógia lehetősége. Ezt a »terület« szóra lehet vonatkoztatni földrajzi értelemben is és szakmai értelemben is. A megismerésnek pedig a legegyszerűbb alapja az idősek tavasztalatának átvétele. Az esetek többségében a tapasztalatok átvételéhez csak a fiatalok érdeklődése szükséges, hiszen idősebb szakembereink általában nem rejtik véka alá ismereAkiben a rátermettség párosul az egyetemen és a gyakorlati életben szerzett alapokkal, bízhat előrehaladásában és ezzel egészséges mértékkel mért egyem érdekeinek teljesüléséhen. Ezt bizonyíthatjuk a vízügyi szervek létszámhelyzetének rövid áttekintésével. A vízügyi szolgálatban — amely 12 vízügyi igazgatóságot. a Balatoni Vízügyi Kirendeltséget, a Vízügyi Építő Vállalatot, a Vízgépészeti Vállalatot, a Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalatot, a Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Igazgatóságát, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet, a Vízügyi Ter'vező Irodát és ezek főhatóságát az Országos Vízügyi Főigazgatóságot foglalja magában — 738 egyetemi végzettségű szakember dolgozik. Ezekből 668 műszaki dolgozó közül' 538 vízépítő mérnök, 90 gépészmérnök és 40 egyéb műszaki diplomás dolgozó. A vízgazdálkodás területi eloszlása miatt az 538 vízépítő mérnök legnagyobb része önálló munkakörben, jelentős részük pedig '•"műtő munkakörben dolgozik. Általában megállapítható, hogy az önálló, de különösen az irányító munkakörben már olyan fizetést kapnak a mérnökök, amely a mértéktartó »életcélokat« kielégíti. Ezeknek az elérése reális lehetőség fiatal mérnökeink részére, hiszen az önálló és irányító munkakörök ellátására általában nincs elegendő szakemberünk. Hangsúlyozni kell, hogy minél felelősségteljesebb irányításról van szó. annál nehezebb alkalmas személyt találni betöltésére. Ez a távlat, amit nyújthatunk. A gépészmérnökök számára ugyanezt mondhatjuk, annyi különbséggel, hogy gépészmérnökökben hiányaink súlyosabbak a vízépítő mérnököknél. Kétségtelen azonban, hogy a gépészmérnökökkel szemben támasztott követelményeink igen nagyok. Olyan áttekintést kívánunk igazgatóságaink gépész szakembereitől, amelyik egyértelműen irányt tud mutatni a forgácsolástól az építőgépészetig. Nemcsak a létszámhelyzet nyújt biztató képet fiatal mérnökeink részére. Igen sokat foglalkozunk a továbbképzés kérdésével és bátran állíthatjuk, hogy bőven adunk alkalmat a továbbképzésre. A Mérnöki Továbbképző Intézetben a vízügyi műszakiak részére minden évben két tanfolyamot biztosítunk váltakozva a mezőgazdasági vízgazdálkodás és a vízellátás — csatornázás témakörökben. Mérnökeink részt vehetnek a szakmérnökképzésben. Nyitva áll az út a mérnök-közgazdász tanulmányok felé. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet dolgozói "árják a vízügyi igazgatóságokat és beszámolnak a legújabb kutatási eredményekről. A Magyar Hidrológiai Társaság különböző szakosztályokban, szakcsoportokban és munkabizottságokban tárgyalja budapesti és vidéki székhelyeken az időszerű vízgazdálkodási kérdéseket. Azok, akik önállóan óhajtanak egyes szakkérdésekben elmélyedni, igénybevehetik a VITUKI, az Országos Műszaki Könyvtár, továbbá intézményeink szakkönyvtárának anyagát. A továbbiak során tervezzük a »vándorelőadások« elterjesztését, amelyeken elsősorban a vízépítés technológiai és műszaki fejlesztési kérdéseiről kívánjuk tájékoztatni a vidéken dolgozó műszakiakat. Ezek az előadások előre elkészített ismertető anyag mellett vetített képanyagot tartalmaznak, s előadásukhoz csak vállalkozó helybeli műszaki dolgozó, illetve magnetofon szükséges. Rendszeressé és tervszerűvé kívánjuk tenni a belföldi tapasztalatcseréket. "Fel fogjuk lendíteni a film szerepét a tapasztalatcserében a vízépítés területén is. Ezekkel a kérdésekkel a Magyar Hidrológiai Társaság Műszáki Propaganda Bizottsága foglalkozik. Mind szélesebbek a külföldi tanulmányútakon, konferenciákon, kongresszuson való részvételi lehetőségek. Reméljük, hogy hamarosan útnak indíthatjuk a hosszú idejű tanulmányútak első résztvevőit külföldi államokba, hogy onnan számunkra új eredményekkel és elmélyült nyelvtudással térjenek majd haza. Természetes, hogy külföldre csak azok juthatnak, akik jól ismerik- a hazai szakterületet és képesek a külföldi eredmények átvételére és tolmácsolására. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy fiatal mérnökeinkre a vízgazdálkodás területén igen nagy feladatok várnak. Ezeknek végrehajtásához elméletileg és gyakorlatilag jól felkészült szakemberek szükségesek. Aki megmutatja képességeit, az támogatást kap és mind a népgazdaság, mind az egyéni érdekeinek megfelelően haladhat előre, hiszen a vízgazdálkodás a tehetséges fiatal szakembereknek kimeríthetetlen munkaterületet nyújt. A Dunabizottság XX. ülésszaka Január 23-tól február 7-ig volt kitűzve ebben az évben a piros—fehér—kék zászló a Dunabizottság Benczúr utcai épületén. A hét tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szovjetunió) delegációin, a Vaskapui Igazgatóság képviselőin és a Német Szövetségi Köztársaság megfigyelőin kívül részt vettek az ülésszak munkájában a Meteorológiai Világszervezet, az Európai Gazdasági Unió és a Rajnai Hajózási Szövetség megfigyelői is. Az ülésszak — az előzetesen megállapított prog52