Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Balkay Imre: Kutak csövezetének korróziója

jelentősége abban mutatkozik, hogy az első üzemmódban az adás befejezését minden esetben be kell várni és a készüléket beszédváltó felhasználásával vételkész állapotba kell kapcsolni, míg a másik üzemmódnál mind az adó, mind a vevő egyidejűleg külön-külön frekvencián üzemben van, tehát a beszélgetés a telefonhoz hasonló módon és azzal egyenértékben végezhető. Ez utóbbinak jelentősége és célszerű felhasználása lehetőséget biztosít arra, hogy légvezetékes távbeszélőhálózatra is kapcsolható. Csak egy példát említve, ha ár-védekezés következtében beálló gátszakadással a gáton kiépített távbeszélő-hálózat is egyidejűleg megrongálódik, úgy a megrongálódott szakasz két végpontjára kapcsolt duplex üzemű URH adó-vevő készülékkel a hírközlés rövid idő alatt helyreállítható. Említésre méltó még az, hogy a készülékbe épített szelektív hivómű módot nyújt arra, hogy a rádiótelefon-hálózatba bekapcsolt állomások közül a hivott állomás kapcsolódik be a forgalomba, a többi állomás zavarása nélkül. A légvezetékes telefonhálózat és az előzőekben említett URH rádió együttes kombinációjával fejlesztés szempontjából elérhető mindazon feladat megoldása, amely a vízgazdálkodás területén jelenleg megoldatlan. Pl. a repülővel történő felderítés eredménye a repülőről azonnal továbbítható, a jégtörőhajók szervezett irányítása központilag megoldható, az aktív vízgazdálkodás munkaterei és munkahelyei a már meglévő egységes 5. ábra. FM—10—D URH adó-vevő ált. berendezési vázlata. telefonhálózaton keresztül, újabb telefonvonalak kiépítése nélkül a hírközlésbe bekapcsolhatók. Ehhez szükséges az, hogy országos viszonylatban helyesen telepített antenna-rendszer kiépüljön és megfelelő számban az URH adó-vevő készülékek rendelkezésre álljanak. A fenti rövid ismertetés célja az volt ,hogy az olvasó tájékoztatást nyerjen a vízügyi szolgálat ellátásánál használt hírközlő berendezésekről és a hírközlés kiépítettségének jelenlegi állásáról. Kutak csövezetének korróziója BALKAY IMRE É. M. Csatorna- és vízvezetéképítő Vállalat Csőkútjaink, mélyfúrású kútjaink legnagyobb ellensége a korrózió. A csövezet rozsdásodása folytán a kutak idő előtt tönkremennek. A vasra agresszív szabad szénsav folytonos támadásának kitett acélcső aránylag rövid időn belül nagy felületeken perforálódik, a perforáción keresztül az addig kizárt talaj beomlik a kútba, azt eltömi, a vízhozam ezáltal csökken, sőt a kút el is apadhat. A korrodált csőfalon keresztül a talajvíz is útat talál a kútba és ebben az esetben a kútvíz fertőződhet és fogyasztásra alkalmatlanná válik. A korróziós pusztításnak ezek a végső következményei. De addig is, míg a kút eljut idáig, a folytonos támadásnak kitett csőből kitermelt víz nagyobb vastartalmánál fogva, vastalanítás nélkül, háztartási célokra nem igen használható. A rozsdásodás következtében perforálódott kútcsövezetet kijavítani vagy kicserélni nem lehet, a kút elpusztul. Igen nagy kár éri a népgazdaságot a kútak korrózió okozta idő előtti romlásával. Az ivóvízellátás javítása és az öntözéses gazdálkodás megvalósítása érdekében, a kérdés fontosságának megfelelően, nagy áldozatokat hozunk a szükséges ivó- és öntözővíz előteremtéséért. Nem mindegy, meddig szolgálják a népgazdaságot a nagy befektetéssel épített ivóvízkútak és öntözőberendezések. A védekezés lehetősége a kisebb mélységű kutaknál megvan. 30 m mélységig azbesztcement szűrő, illetve termelőcsöveket használunk. Hátránya, hogy a csövek toldása nehézkes, a perforált szűrőcsövek ütődésre könnyen törnek és csupán fenékleeresztő alkalmazásával építhetők be, ami szintén körülményes. Az azbesztcement-szűrőcsöveket műanyag szitaszövettel borítjuk és aluminium kötésekkel toldjuk. A műanyag szitaszövettel borított azbesztcement szűrőcső nem korrodál, élettartama hosszú, a kút tisztítása azonban óvatosságot kíván, mert a kanálfúró a csövet könnyen töri. Harminc méternél mélyebb kutaknál az azbesztcement csövek nem alkalmazhatók, mert beépítésük többrendbeli gátló körülmény folytán már igen kockázatos. Ezeknél a kutaknál acélcsöveket használunk. A víz vasat oldó képessége (szabad szénsavtartalma, pH-értéke, hőmérséklete) igen tág határok között mozoghat. De kedvezőtlen körülmények összejátszása esetén — ha természetes védőréteg oldott oxigén hiányában nem tud kialakulni — az acélcső rövid időn belül korrodálódik. Elsőrendű feladat tehát a kutak csövezetének korrózió elleni védelme. Sok millió hasznos befektetés tartósításáról van szó. A védőbevonatnak, illetve védőanyagnak olyannak kell lennie, amely a víz ízét, vagy kémiai összetételét kedvezőtlenül nem befolyásolja. Addig azonban, amíg a kútcsövezet korrózió-védelme megoldást nem nyer, célszerű volna az acélszűrőcsövek szűrőjét az eddig használatos rézszitaszövet helyett műanyag (perion) szitaszövettel borítani. Általában véve ugyanis nincs olyan talajvíz, amelyben különböző fémek jelenlétében elemképződés nem volna lehetséges. Acél szűrőcső és réz szitaszövet esetén a réz szitaszövet a kevésbé nemes fém, az acél (anód) korróziós termékéből a hátoldal felől eldugul. A nemesebb fémre (katódra) pedig a vízből kicsapódó anyagok (mész, vas) telepszenek. Mindezek az új képződmények lassanként eltömik a szitaszövetet, a szűrőfelületet vízzáróvá változtatják és a kutat vízfelvételre képtelenné teszik anélkül, hogy a vízadó réteg vízbőségéből veszített volna. »9