Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Balkay Imre: Kutak csövezetének korróziója

jelentősége abban mutatkozik, hogy az első üzemmód­ban az adás befejezését minden esetben be kell várni és a készüléket beszédváltó felhasználásával vételkész állapotba kell kapcsolni, míg a másik üzemmódnál mind az adó, mind a vevő egyidejűleg külön-külön frekvencián üzemben van, tehát a beszélgetés a tele­fonhoz hasonló módon és azzal egyenértékben végez­hető. Ez utóbbinak jelentősége és célszerű felhaszná­lása lehetőséget biztosít arra, hogy légvezetékes táv­beszélőhálózatra is kapcsolható. Csak egy példát említve, ha ár-védekezés következ­tében beálló gátszakadással a gáton kiépített távbeszé­lő-hálózat is egyidejűleg megrongálódik, úgy a meg­rongálódott szakasz két végpontjára kapcsolt duplex üzemű URH adó-vevő készülékkel a hírközlés rövid idő alatt helyreállítható. Említésre méltó még az, hogy a készülékbe épített szelektív hivómű módot nyújt arra, hogy a rádiótele­fon-hálózatba bekapcsolt állomások közül a hivott ál­lomás kapcsolódik be a forgalomba, a többi állomás za­varása nélkül. A légvezetékes telefonhálózat és az előzőekben em­lített URH rádió együttes kombinációjával fejlesztés szempontjából elérhető mindazon feladat megoldása, amely a vízgazdálkodás területén jelenleg megoldatlan. Pl. a repülővel történő felderítés eredménye a repülőről azonnal továbbítható, a jégtörőhajók szervezett irányí­tása központilag megoldható, az aktív vízgazdálkodás munkaterei és munkahelyei a már meglévő egységes 5. ábra. FM—10—D URH adó-vevő ált. berendezési vázlata. telefonhálózaton keresztül, újabb telefonvonalak kiépí­tése nélkül a hírközlésbe bekapcsolhatók. Ehhez szük­séges az, hogy országos viszonylatban helyesen telepí­tett antenna-rendszer kiépüljön és megfelelő számban az URH adó-vevő készülékek rendelkezésre álljanak. A fenti rövid ismertetés célja az volt ,hogy az ol­vasó tájékoztatást nyerjen a vízügyi szolgálat ellátásá­nál használt hírközlő berendezésekről és a hírközlés kiépítettségének jelenlegi állásáról. Kutak csövezetének korróziója BALKAY IMRE É. M. Csatorna- és vízvezetéképítő Vállalat Csőkútjaink, mélyfúrású kútjaink legnagyobb el­lensége a korrózió. A csövezet rozsdásodása folytán a kutak idő előtt tönkremennek. A vasra agresszív sza­bad szénsav folytonos támadásának kitett acélcső aránylag rövid időn belül nagy felületeken perforá­lódik, a perforáción keresztül az addig kizárt talaj be­omlik a kútba, azt eltömi, a vízhozam ezáltal csökken, sőt a kút el is apadhat. A korrodált csőfalon keresztül a talajvíz is útat talál a kútba és ebben az esetben a kútvíz fertőződhet és fogyasztásra alkalmatlanná válik. A korróziós pusztításnak ezek a végső következ­ményei. De addig is, míg a kút eljut idáig, a folyto­nos támadásnak kitett csőből kitermelt víz nagyobb vastartalmánál fogva, vastalanítás nélkül, háztartási célokra nem igen használható. A rozsdásodás következtében perforálódott kút­csövezetet kijavítani vagy kicserélni nem lehet, a kút elpusztul. Igen nagy kár éri a népgazdaságot a kútak korró­zió okozta idő előtti romlásával. Az ivóvízellátás javí­tása és az öntözéses gazdálkodás megvalósítása érde­kében, a kérdés fontosságának megfelelően, nagy ál­dozatokat hozunk a szükséges ivó- és öntözővíz elő­teremtéséért. Nem mindegy, meddig szolgálják a nép­gazdaságot a nagy befektetéssel épített ivóvízkútak és öntözőberendezések. A védekezés lehetősége a kisebb mélységű kutak­nál megvan. 30 m mélységig azbesztcement szűrő, illetve termelőcsöveket használunk. Hátránya, hogy a csövek toldása nehézkes, a perforált szűrőcsövek ütődésre könnyen törnek és csupán fenékleeresztő al­kalmazásával építhetők be, ami szintén körülményes. Az azbesztcement-szűrőcsöveket műanyag szitaszövet­tel borítjuk és aluminium kötésekkel toldjuk. A mű­anyag szitaszövettel borított azbesztcement szűrőcső nem korrodál, élettartama hosszú, a kút tisztítása azonban óvatosságot kíván, mert a kanálfúró a csövet könnyen töri. Harminc méternél mélyebb kutaknál az azbeszt­cement csövek nem alkalmazhatók, mert beépítésük többrendbeli gátló körülmény folytán már igen koc­kázatos. Ezeknél a kutaknál acélcsöveket használunk. A víz vasat oldó képessége (szabad szénsavtar­talma, pH-értéke, hőmérséklete) igen tág határok kö­zött mozoghat. De kedvezőtlen körülmények összeját­szása esetén — ha természetes védőréteg oldott oxi­gén hiányában nem tud kialakulni — az acélcső rövid időn belül korrodálódik. Elsőrendű feladat tehát a kutak csövezetének kor­rózió elleni védelme. Sok millió hasznos befektetés tartósításáról van szó. A védőbevonatnak, illetve vé­dőanyagnak olyannak kell lennie, amely a víz ízét, vagy kémiai összetételét kedvezőtlenül nem befolyá­solja. Addig azonban, amíg a kútcsövezet korrózió-vé­delme megoldást nem nyer, célszerű volna az acél­szűrőcsövek szűrőjét az eddig használatos rézszita­szövet helyett műanyag (perion) szitaszövettel borí­tani. Általában véve ugyanis nincs olyan talajvíz, amelyben különböző fémek jelenlétében elemképződés nem volna lehetséges. Acél szűrőcső és réz szitaszövet esetén a réz szitaszövet a kevésbé nemes fém, az acél (anód) korróziós termékéből a hátoldal felől eldugul. A nemesebb fémre (katódra) pedig a vízből kicsapódó anyagok (mész, vas) telepszenek. Mindezek az új kép­ződmények lassanként eltömik a szitaszövetet, a szű­rőfelületet vízzáróvá változtatják és a kutat vízfel­vételre képtelenné teszik anélkül, hogy a vízadó réteg vízbőségéből veszített volna. »9

Next

/
Thumbnails
Contents