Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Lenkei Tibor: Hidraulikusan szállított anyagok elhelyezése erőműveinknél

b) A talajvízszin évi és szélső ingadozása. c) A talajvízszín esése, az esetleges talajvízm«zgás iránya és mértéke. d) A talajvíz természetes utánpótlása. D) Beszivárogtatás: a) Heiye b) Módja * E) Vízkivétel: a) Helye b) Módja F) A talajvizdúsítás várható hatása: a) Talajvízkészlet változás b) Vízminőség változás (vegyi összetétel, bakteriológiai kép, hőmérséklet). G) Gazdaságosság: a) Tájékoztató telepítési és üzemi költségek. b) összehasonlítás más víznyerési módokkal. c) A talaj vízdúsítás szükségessége. Talajvízdúsító telep üzemelésének vizsgálata Hazai viszonylatban ezideig nagyon kevés talajvízdúsítási tapasztalatról beszélhetünk. Éppen ezért fontos, hogy minden üzembehelyezett talaj vízjűúsító telepnél figyelemmel kísérjük az üzemeléssel kapcsolatos összes folyamatot. A vizsgálatoknak kettős célja van: A) Az üzem gazdaságosságának vizsgálata B) Kutatás (a talajvízdúsítás során végbemenő folyamatok tanulmányozása). A két csoportot nem lehet élesen elválasztani .A vizsgálatok egy része mind az üzemgazdaságosság, mind a kutatási kérdések tanulmányozása szempontjából szükséges. A) Az üzemgazdaságosság tanulmányozásakor főképpen azokat a tényezőket kell figyelemmel kísérni, amelyek közvetlenül és döntő mértékben befolyásolják a talajvízdúsítás költségeit. Külön kell választani azokat a költségeket, amelyek a felszíni víz más módon va ó tisztításakor is felmerülnének. Az alábbiakban rámutatunk a szűkebb értelemben vett talajvízdúsílás költségeit befolyásoló jellegzetes tényezőkre. a) A beszivárgási sebesség nagysága és változása. A beszivárgási sebesség nagysága a talaj minőségétől függ és a telep méreteit, ennek következtében a Telepítési és a karbantartási költségeket befolyásolja. A beszivárgási sebesség nem állandó.. A talaj fokozatos eliszapolódása miatt jellegzetes S-görbével ábrázolható módon csökken. A csökkenés gyorsabb vagy lassúbb lef^ása, azaz az eliszapodás gyakorisága a felújítási és karbantartási költségeket befolyásolja. b) A talajvízszint terep alatti mélységének változása. A dúsítás következtében emelkedik a talajvíz szintje és ez csökkenti a kitermeles költségeit. A talajvízszintnek a távolabbi területeken észlelhető emelkedéséből a betáplált, de az üzem által nem hasznosítható víznek arra a hányaclara lehet következtetni, amely a területről elszivärog. c) A talajvízdúsítás olyan előnyökkel jár, amelyek értéke összegszerűen nehezen mérhető fei. Ilyen például a betáplált víznek a talajban hosszabb ideig való tartózkodásának Hőmérséklet kiegyenlítő hatása, a vlz tisztulásának a felszíni víztisztítást meghaladó mér* téke és a talajban való víztárolásban rejlő biztonság. Ezeken az előnyökön keresztül a telepnek nem annyira gazdasági, mint inkább társadalmi hatékonysága jelentkezik. B) A kutatás — a talajvízdúsítás során végbemenő folyamatok megismerése — nem csupán öncélú elméleti folyamatot jelent, hanem olyan ismeretszerzést, amelyek segítségével a további tervezéseket lehet biztosabbá és gazdaságosabbá tenni. A betáplált nyers-, víz sok tényezőtől függő tisztulási folyamaton megy keresztül a beszivárgás kezdetétől a kitermelésig. Ez a folyamat legnagyobbrészben a talaj legfelsőbb rétegében megy végbe, de megszakítás nélkül folytatódik a szivárgás további szakaszán, sőt a talajvízzel való egyesülés után is. E tisztulási folyamat tanulmányozása során végzendő vizsgálatok tárgyát a következőkben jelölhetjük meg. a) A vízminőségváltozás folyamata (lebegő és oldott anyagok, elnyelt gázok, az O. C0

2 viszony változása, bakteriológiai kép, hőmérséklet). b) A kielégítő tisztuláshoz szükséges szivárgás hossz — függőleges és vízszintes irányban, azaz a talajvíz szintje fölött és alatt — különböző talajok esetén. tózkodási ideje a talajban, ezzel kapcsolatban a víz c) A hőmérséklet kiegyenlítéséhez szükséges tartózkodási ideje a talajban, ezzel kapcsolatban a víz szivágási sebessége a talajban üzem közben a betáplálás felől a vízkivétel felé. d) A talaj összetételének és szerkezetének változása, a köztes anyag kialakulása összefüggésben a víz minőségének változásával. Összefüggés a nyersvíz hordaléka es a köztes anyag minősége között. e) A tisztulás szempontjából optimális víznyomás (vízborítás). Alacsonyabb vízborítás túl kicsiny beszivárgási sebességet és a terület elposványosodását eredményezheti. Túl magas elborítás a szűrőréteg kialakulását nehezíti, vagy, ha üzem közben lép fel, annak átszakadását okozhatja. Az előzőekben felsorolt vizsgálatokra fordított költség megtérül, amikor az elkövetkező időkben sorrakerülő tervezéseket már biztosabb alapokon, saját tapasztalatokkal alátámasztva, gazdaságosabban végezhetjük el. Nem közömbös az üzem figyelemmel kísérése a karbantartási munkák szempontjából sem. Hidraulikusan szállított anyagok elhelyezése erőmüveinknél / LENKEI TIBOR Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság A hidraulikus anyagszállításnak hazánkban egyik nagy területe az erőművek hulladékainak (hamu, pernye és salak) eltávolítása és elhelyezése. Mindhatjuk, hogy bizonyos folyami és tavi kotráson, valamint bányák tömedékelésén kívül ez az egyetlen terület, ahol az anyagszállítás zömében hidraulikus úton történik. Ezen a téren az anyag szállításának és elhelyezésének már meglehetős múltja van. A további fejlődés érdekében erdemes az eddigi eredményeket összefoglalni, valamint mérlegre tenni. Az erőműipari szénfogyasztás az 1958-as statisztika szerint 8,3 millió tonna. Ezen szénmennyiség 30— 55%-a hulladék. Átlagban 40% hulladékanyaggal számolva, hatalmas mennyiséggel állunk szemben, melynek eltávolítása igen nagy gondot okoz. Kisebb erőműveink a hulladékot száraz mechanikus rendszerrel _ szállítják el, a nagyobbak és a modernek hidraulikus eltávolításra rendezkedtek be. 1958-ban 37 erőművünk közül (1465 MW összteljesítmény) csak 7 rendelkezett ezzel a korszerű berendezéssel, bár ezek képviselték az erőművi kapacitás felét. Mivel a korszerű erőműveink" általában a rosszabb szeneket tüzelik el, mondhatjuk, hogy 1,9 millió tonna hulladékot hidraulikusan, 1,3 millió to hulladékot pedig száraz-mechanikus módszerrel távolítottak el. A jövőben ez a számarány a hidraulikus rendszer javára változik, részben az erőmű35