Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Mika Ferenc: Sopron város vizeinek halfaunája és a fertői halászat gazdasági jelentősége

melletti meghatározása dinátrium-dihidrogén-etiléndiamin-tetraacetáttal. — Magyar Kémiai Folyóirat 59, 137-139. 5. Maucha, R. (1945): Hidrochemische HalbmikroFeldmethoden. — Arch. Hydobiol. 41, 352—391. 6. Sauerzopf, F. (1959): Klima. — Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgerland. Landschaft Neusiedlersee, Heft 23. 12—18. 7. Sauerzopf, F. (1959 a): Die Oberflächenwässer des Neusiedlerseeraumes. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Landschaft Neusiedlersee, Heft 23. 40—43. 8. Schroll, E. (1959): Zur Geochemie und Genese der Wässer des Neusiedlerseegebietes. — Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Landschaft Neusiedlersee. Heft 23, 55—65. 9. Tóth L. és Szabó E. (1961): Zönologische und ökologische Untersuchungen in den Röhrichten des Neusiedlersee (Fertő tó). — Annál. Biöl. Tihany 28, 151—168. 10. Tauber, A. F. (1959): Geologische Stratigraphie und Geschichte des Neusiedlerseegebietes. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Landschaft Neusiedlersee. Heft 23, 18—24. 11. Varga L. (1923): Adatok a Fertő tó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásaihoz. Hidrológiai Közlöny 11, 21—42. 12. Weiden, P. (1959): Sediment-petrographische Untersuchung des Schlammes vom Neusiedlersee. — Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland Landschaft Neusiedlersee, Heft 23, 73—81. Sopron város vizeinek halfaunája és a fertői halászat gazdasági jelentősége DR. MIKA FERENC Jelen dolgozat a szerző negyvenéves megfigyeléseinek összegezését tartalmazza. Célja, hogy tájékoztatást nyújtson a Sopron város környékének vizeiben előforduló halfajokról és azok halászatáról különös tekintettel a Fertő halászatának jelentőségére. Ismerteti azokat a teendőket, melyeknek elvégzése véleménye szerint okvetlen szükséges lenne a halászat gazdaságosságának növelésésre. Ezen a téren még nagyon sok feladat vár a kutatókra. A szerző dolgozatát ösztönzésnek is szánta. Rendszeres gyűjtés alapján meg kellene állapítani a Fertő halfaunájának összetételét, az előforduló fajok gyakoriságát, fejlődését. Mint alább kitűnik, a dolgozat szerzője több faj ismertetésénél kénytelen volt kérdőjellel élni, megjegyezve, hogy az illető faj előfordulásáról nem rendelkezik adatokkal. Ismeretes, hogy az utóbbi időben a múlthoz képest lényegesen intenzívebb nádkitermelés folyik a Fertőn. Meg kellene vizsgálni, hogy az ezzel összefüggő szükséges beavatkozás mennyiben érinti a tó halászatát. A jövő egyik elsőrendű feladata továbbá annak tisztázása, hogy az újabban bevezetett villamos halászat hogyan befolyásolja a Fertő halállományát, annak öszszetételét (az értékes és kevésbé értékes fajok számarányát). Előnyt, vagy hátrányt jelent-e a múltban űzött rekesztő halászattal szemben. Ismeretes tény, hogy a Fertő víztömegének jelentős része a Dunából származik. A Duna vízállása 1961-ben különösen alacsony volt. Nem lenne érdektelen behatóan megfigyelni, hogy ez a körülmény hogyan befolyásolja a közel jövőben a tó vízállását, illetve közvetve a halászatot. További feladatunk pontosan megállapítani, hogy az Ikva patak vizének szennyezettsége mennyiben érinti az Egyes csatorna halállományát. A csatorna már több mint egy évszázad óta nyitott kapu a betévedő vendégek és a Fertőben leívni igyekvő halfajok számára. Jelen dolgozat kitér a teljesség kedvéért a Sopron környékén levő kisebb vizek leírására és halfaunájára. A Fertőben uralkodó természeti viszonyok részletes ismertetését mellőzi, mert a jelenlegi helyzetre vonatkozóan nem állnak pontos adatok rendelkezésére. Ettől eltekintve is valószínűnek véli, hogy Gayer és Mann [2] tanulmányának megjelenése óta — amely a tó természeti tényezőit és azok kihatásait kimerítő alapossággal ismerteti — a Fertő fizikai és kémiai adottságaiban lényeges változás nem következett be. A dolgozat közgazdasági szempontokra is kitér. Tárgyalja az egyes halfajok előfordulásából származó hasznot. A Fertő halfaunája (beleértve a beilleszkedett és betévedő fajokat is) 1 Acipenser ruthenus L. — Kecsege 1961. év tavaszán a Fertőnek az Egyes csatornától nyugatra eső részén egy kb. 1 kg súlyú példány került fogásra. Biztosra vehető, hogy beeső példányok a múltban is felbukkanták a tóban. 2 Lota lota L. — Tarka menyhal Több éven át vo'.t alkalmam megfigyelni az őszi hónapok alatt, amint sűrű rajokba verődve vonultak az Egyes csatorna Mexikó puszta alatti részén nyugati irányban a Fertő felé. A téli hónapokban a halászok állandóan fogtak varsáikban kifejlett, de rendszerint 1 kg súly alatti menyhalakat a Rákos patak torkolata táján és a Fertőmeggyes felé eső részén (a Vulka patak felé vonuló rajokból?). Tudomásom szerint a tavasztól őszig terjedő időközben sohasem kerültek elő kifejlett példányok a Fertőből. Ezzel szemben állandóan észleltem ivadékát a Rákos pataknak az első malomig terjedő szakaszán. Télvíz idején a fertői halászat intenzitása már csökkent, ezért jelentősebb mennyiségű menyhal sohasem került piacra. Időszakos megjelenéséből nem származott különösebb gazdasági előny, annak ellenére, hogy ízletes, szálkamentes húsáért a csukánál jobb árat fizettek. Ujabb időben nem szerepel a Fertőből eladásra hozott halak között. 3 és 4 Salmo trutta f. fario L. — Sebes pisztráng és Salmo irideus — Szivárványos pisztráng Dr. Udvardy Jenő 1933-ban a kőhidai fegyintézet mellett pisztráng-tenyészetet létesített. A pisztrángok 150