Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Tóth László–Szabó Ernő: Botanikai és környezettani vizsgálatok a Fertő tó nádasaiban

5. táblázat. Scirpeto

—Phragmitetu.nl Felvétel száma: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Myriophyllum spicatum 1 — Althaea officinalis — 2 1 — — — 1 — — — Centaurium uliginosum 3 — Calystegia sepium — 1 1 — — — — 1 — — Symphytum officinalie Scutellaria galericulata — 1 1 A Stachys palustris — — 1 — — — — — — — Lycopus europaeus — — — — — — — — — — Mentha aquatica — — 1 — — — — — — — Eupatorium cannabinum — — — — — — — — — — Aster pannonicus — Cirsium brachycephalum — 1 — — — — — — — 2 Rumex hydrolapathum 2 2 1 f— — — — — — — Polygonum amphybium Alisma plantago-aquantica — — 3 — — — — 1—2 2 — Schoenoplectus lacustris — 1 1 — — — 2 2 2 2 Bolboschoenus maritimus — — — — — — 1 1 1 1 Eleocharis palustris 2 — 1 — — — — — — — Carex elata 2 1 2 1 1 1 2 2 2 2 C. riparia 1 2 2 — — — 1 1 — 1 Phragmites communis 5 3 5 5 5 5 3 3 2 2—3 Agrostis alba — Typha angustifolia — 3 1 — — — 1 — — 1—3. 1960. júl. 12. Fertőrákos; 4—6. 1960. júl. 15, Bischof csatorna; 7—12. 1960. aug. 16. Homok; 13—16. 1960. A káka-állományokihoz hasonlóan a keskenylevelű gyékény állományai sem nagy jelentőségűek. Bár hallottunk arról, hogy volt a tónak olyan időszaka, amikor a gyékény-állományok gazdaságilag jelentősek voltak. Az általunk vizsgált gyékényesek, vagy a nyíltvízzel határos nádasfalak előtt, vagy a nádasokkal körülvett tisztásokon találhatók keskeny és ritka sávban, pár szál Myriophyllum spicatum társaságában. Ezek az állományok néha a nádas külső zónájával keverednek. Egész más megjelenésűek a parthoz közeli tocsogós, vagy vízborítás nélküli részeken, ahol náddal és más növényekkel keverten találhatók. Szórványos előfordulása miatt gyakorlati jelentősége igen kevés. Az sem kedvező, hogy ezek az állományok minden évben virágzanak, mert a virágzó gyékényt a gyékényfonók nem tudják felhasználni. Megnehezíti hasznosításukat az is, hogy állományai náddal és más növénnyel kevertek. A 3. táblázatban 14 felvétel alapján mutatjuk be ezeket a gyékényeseket.. Több felvétel készítése a hasonlóság miatt nem volt indokolt. e) Scirpeto—Phragmitetum utriculariosum A Fertő tó legjellegzetesebb nádas-típusa az Utricularia vulgaris tömegvegetációjával jellemezhető. E nádastípusnak az elhelyezkedése a bevezetőben említett középzónában van, azon a részen, ahol a nyíltvíz hatása már nem érvényesül és a víztükör ingadozása nem hat közvetlenül, miután a csatornahálózat partvonalai mint gátak ezeket a nádasokat körbefogják és a tó kis vízállásának idején (július-augusztus) a vizet viszonylag lassabban eresztik be. Ezeknek a nádasoknak mocsaras, tocsogós, pangóvizű jellegük van, a hullámzástól legteljesebben védettek, ami az Utricularia tömegvegetáció kialakulása szempontjából fontos. A legszebb Utricularia-s állományok a nádasokkal körülvett, apró víztükrökkel érintkező részeken találhatók. Ezeken a foltokon a víz egész nyáron megmarad, ami az Utricularia életbenmaradásának döntő feltétele. Cenológiai felvételeink alapján megállapíthatjuk, hogy az Utricularia-s nádasban a nád az uralkodó. Az Utricularia-n kívül a kísérőnövények száma igen gyér és azok A—D értékei 2-nél sohasem nagyobbak. A felvételek egy igen nagy részében pedig az Utricularia 136