Hidrológiai tájékoztató, 1962
3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Dr. Vendel Miklós: Sopron vízföldtana
Nem foglalkozunk, a várostól egyébként úgyis távolabb eső balfi, kópházi, halászkunyhói ásványvízforrásokkal. Az érdeklődő a balfiak ismertetését Papp Ferenc és Papp Szilárd feldolgozásában megtalálja a hazai gyógyvizeket tárgyaló ismert nagy műben (38, 39). Egy új lehetőségre azonban — úgy gondolom — talán érdemes lehet a figyelem felhívása. V. Fritsch és A. F. Tauber a Fertő tó vidékének osztrák teiületére eső ásványvizeit ismertetve közlik (40), hogy Megygyesnél (Möi-bischnél) a Tószállodánál (Seehotel) 1955ben egy 121,4 m mély itt agyagmárgából és finom homokból álló, a feilsőpannóniai alemelet F jelű szintjét harántoló fúrás, amely éppen hogy elérte a középpannóniai E szintet, 10 különböző mélységű rétegben általában 25—26 gj 1 szilárd maradékot, s ebben uralkodóan Na-, Mg-S0 4 és Cl-ionokat tartalmazó muriatikus-szalinikus keserűvizet tárt fel. 3 í| 'sec vízvételnél a víztükör — 0, 86 m-ről — 13,60 m-re süllyedt. Az ásványvizes terület elhatárolására geoelektromos módszert is használtak. A kutatások eredményeképpen az előfordulás kereken 200 km 2-re terjedne, s A. F. Tauber szerint legalább 4 milliárd m 3 nagy koncentrációjú (10 g 1-nél nagyobb) és 12 milliárd m : l kisebb koncentrációjú ásványvíz mennyiségről lenne szó. Az osztrák geofizikai eredményekre, valamint a földtani viszonyok ismeretére támaszkodva úgy látszik, hogy ez az ásványvizes terület Meggyesnél magyar területre is áthúzódhatik, s megkutatása a Fertő tó területén az országhatár és Fertőrákos közt esetleg megkísérelhető lenne. (Az ásványvizes területnek magyar földre való áthúzódását egy, a közelmúltban mélyített fúrás már igazolta is.) IRODALOM 1. Boronkai P.: Sopron vízellátása 2. Schindler A.: Sopron közüzemi politikája. II. Soproni Szemle. 1942. 6. 257—270. 1959. 13. 205—221. 3. Wolf H.: Die Stadt Oedenburg und ihre Umgebung. Eine geologische Skizze, zur Erläuterung der Wasserverhältnisse dieser Stadt. Jahrbuch d. d. k. k. geol. Reichsanstalt. 1870. 15—64. 4. Roth L.: A Rákos-ruszti hegyvonulat & a Lajta hegység déli részének geológiai vázlata. Földtani Közi. 1899. 9. 99—110. 5. Boda A.: A Sopron környéki szarmata üledékek stratigráfiai helyzete. Bány. és Koh. Lapok. 1927. 75. 60. 8—12. 6. Boda A.: A brennbergi szénelőfordulás és a meditterran tenger sopronkörnyéki üledékeinek stratigrafiai helyzete. Bány. és Koh. Lapok. 1927. 60. évi. 75. k. 301—304. és 324—330. 7. Vendel M.: Die Geologie der Umgebung von Sopron. I. Teil. Die kristallinen Schiefer. M. kir. Bányamérn. Főisk. bány. és koh. oszt. Közi. 1929. I. 225— 291. 8. Vendel M.: Sopron környékének geológiája. II. rész. A neogén és a negyedkor üledékei. Erd. Kíséri. 1930. 32. 1—74 és 267-354. 9. Vendel M.: Daten zur Geologie von Brennbe rg und Sopron. Mit besonderer Rücksicht auf die Tektonik von Brennberg. M. kir. Bányamérn. és Erdőmérn. Főiskola bány. és koh. oszt. Közi. 1933. 5. 386—412. 10. Vendel M.: Sopron város földjének földtani felépítése. Heimler K.: Sopron topográfiája c. műben. 1936. 18—25. 11. Vendel M.: Bentonit (kallóföld) a fertőrákosi lajtamészkőből. Mat. és Term. tud. Ért. 1939. 58. 76— 89. 12. Sopron. Földtani Én. 1947. 12. 4—15. 13. Janoschek R.: Geschichte des Nordrandes der Landseer Bucht. Mitt. Geol. Ges. Wien. 1931. 24. 14. Kapounek J.: Geologische Verhältnisse der Umgebung von Eisenstadt. Jahrb. Geol. B. A. 1938. 49— 102. Geologische Karte der Umgebung von Eisenstadt (Burgerland). 1:50,000. Wien. 1938. c. térképmelléklettel. 15. Küpper H.: Erläuterung zur geologischen Karte Mattesburg-Deutschkreutz. Wien. 1957. 16. Szádeczky—Kardoss E.: Geologie de r rumpfungarländischen 'kleinen Tiefebene. Mitt. d. berg und hüttenm. Abt. Hochschule. Sopron. 1938. 10. 2. 1—442. 17. Vitális I.: Sopron környékének szármáciai és pannóniai-pontusi üledékei és kövületei. M. Áll. Földtani Int. Évkönyve. 1951. 11. k. 1. füz. 1—69. 18. Kárpáti L.: Adatok Sopron környékének geomorfológiájához. Földrajzi Értes'tő. 1955. 4. 21—40. 19. Firbás O.: A soproni hegyvidék forrásai. Soproni Szemle. 1959. 13. 325—344. 20. Kessler H.: Az országos forrásnyilvántartás. VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények. 7. szám. 1959. 1—122. 21. Vendl A.: Geológiai szakvélemény a Hatika— Kópháza állomáson megindított fúrásról. Hidrol. Közi. 1950. 30. 216. 22. Schwarz —Passini C.: Die Wasserversorgung der königl. Freistadt Oedenburg. 1889. 23. Schmidt E. R.— Ferencz K.: Sopron vízműfejlesztésével kapcsolatos geológiai szakvélemény. 1955. 24. Zólyomy L.: Szakvélemény a Kistómalom-i régi kút vizsgálatáról ÉM. MÉLYÉPTERV Tsz: 6239|/ 1954. : 25. Zólyomy L.: összefoglaló szakvélemény a Tómalom Kőhidai medencében végzett vízkutatásokról. Tsz: 1-6239 1955. 26. Zólyomi L.: Szakvélemény a Sopronkőhidai medence északi részének tájékoztató hidrológiai feltárásáról. Tsz: 54 401—1/1957. 27. Zólyomy L.: Szakvélemény a Sopron Tómalom környékén végzett hidrogeológiai feltárásról. Tsz: 65598-^'1958. 28. Zólyomy L.— Zoller J.—Lovas L.: Szakvélemény a Sopron-Kőhidai medencében végzett hidrogeológiai vizsgálatokról. Tsz: 65-401-Q II/1959. 29. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat: Szakvélemény a Sopron Liget-pataki vízkutatásról. 1960. 30. Ádám A. és Verő J.: Tellurikus kutatás erősen töredezett tektonikájú te rületen. MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közű. 1961. 28. 437—446. 31. Vendel M.: Egy erősen töredezett tektonikájú terület tellurikus kutatásának földtani értelmezése. MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közi. 1961. 28. 423—435. 32. Kotsis T.: Barlangok a Tómalmi erdőben. Soproni Szemle. 1941. 5. 318—320. 33. Kotsis T.: Sopron környéki barlangok. Soproni Szemle. 1941. 4. 101—105. 34. Csókás J.: Jelentés a Tómalom környékén végzett vízkutató geofizikai mérésekről. 1956. (Mellékletei nem álltak rendelkezésemre). 35. Sauerzopf F.: Klima. A Landschaft Neusiedlersee c. munkában. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgerland. 1959. Heft 23. 12—18. 36. Romwalter A. és Macher Fr.: Egy termelőszövetkezet vizéről. Erdőmérn. Főisk. Közi. 1955. 213—215. 37. Páter J.: A Harka-kópházai hidrokarbonátos savanyúvíz. Hidrol. Közi. 1950. 30. 198—199. 38. Papp F.: Az ásvány- és gyógyvizek hidrogeológiája és fürdőtani leírása. Magyarország ásvány- és gyógyvizei c. munka. I. része. 1957. 17—334. 39. Papp Sz.: Az ásvány- és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. Magyarország ásvány- és gyógyvizei c. munka II. része. 335—627. 40. Fritsch V. és Tauber A. F.: Die Mineralwässer des Neusiedlerseegebietes. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgerland. Heft. 23. 1959. Landschaft Neusiedlersee. 34—39.
