Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Pichler János: A Fertó tó Kutató Tudományos Bizottság programja

vénytari, balneológia, nád- és mezőgazdaság terén szerzett eredményeket ismertté tesszük. A most közreadott anyagot követni fogja az 1963—64. évben megjelenő „Tájmonográfia", amely a Fertő tó és környékének természeti- és gazdasági földrajzának tematikáját teljes egészében feldolgozza. A Fertő tó területén 1920 óta országhatár halad át. Igen kívánatos és hasznos ezért, hogy a Fertő táj kérdéseit az osztrák és a magyar szakemberek közösen vizsgálják. Az elmúlt 40 év alatt az osztrák szakemberek példás munkát végeztek a tó és környékének feltárása érdekében és jelentős kutatási eredményeket érték el. A Burgenland-i tartományi kormányzat — Lentsch József tartományfőnök szavai szerint — a Fertő tó fejlesztését igen fontosnak ítéli, a Burgenlandi Múzeum értékes könyvsorozatban ismertette kutatási munkáikat, a tervszerű tudományos munka irányítására .,

Neusiedlersee Planimgsgesellschaft m. b. H." alakult. A munkában részt vesz a bécsi egyetem, több szövetségi kutató és kísérleti intézet, számos szakegyesület. A Fertő tó Kutató Tudományos Bizottság kapcsolatot létesített ezekkel a szervekkel. Az együttműködés első lépései a kutatási módszerekről adott kölcsönös tájékoztatást, a magyar tudományos kutatási terv egyeztetése az osztrák kollégák programjával és a vizsgálatok eredményének kicserélése. j A tudományos kutatás terve ' A fejlesztés főbb irányelvei A Fertő táj távlati fejlesztését különleges természeti adottságainak hasznosítására építjük fel. Ennék megfelelően a fejlesztés célja: — a tó vizében a nádgazdálkodás és haltenyésztés, a tó környékén a szőlő, gyümölcs, korai zöldség és egyéb mezőgazdasági termelés kedvező feltételeinek biztosítása, — a földalatti gyógy és ásványvizek feltárása és hasznosítása, — a fürdő- és vízisport lehetőségek megteremtése, — a táj természeti értékeinek; a mező- és mikroklíma párásságának, a különleges madárvilágnak, a ritka kialakulású kőfejtőknek stb. megóvása. A rendkívüli természeti adottságokon kívül a Fertő táj fejlesztését a nagyvárosok közelsége Indokolja. A tó közelében van magyar oldalról Sopron 10 km-re, Győr 65 km-re, Ausztriában Bécs 45 km-re, Bécsújhely 35 km-re. Csehszlovákia felől Pozsony 30 km-re. Az észlelési és kutatási program A távlati fejlesztési terv előkészítésére a következő vizsgálatokat kívánjuk elvégezni: 1. HidrometeoroTógiai észlelőhálózat terve A vízrajzi és időjárási jelenségek állandó és rendszeres észlelésére a Fertő táj szempontjából egységes hidrometeorológiai állomáshálózat kialakítását tartjuk szükségesnek. A hálózat magába foglalná a vízmércéket, a vízhozam- és vízhőmérsékletmérő helyeket, a talajvízszín megfigyelő kutakat, a csapadékmérő- és éghajlatkutató állomásokat. Az észlelési adatok alapján mód nyílik megfigyelni az éghajlat hatását a mezőgazdaságra. valamint a növények életjelenségei és az éghajlati tényezők közötti összefüggést. Az észlelőhálózat fejlesztési tervét az osztrákokkal egyetértésben tervezzük kidolgozni. 2. A tó vízháztartási egyensúlyának kialakítása A tó-vízszín szélsőséges ingadozása bizonytalanná tette a gazdasági hasznosítását, mert néha nagy területek kerültek szárazra, majd pár éven belül ismét víz alá, — a tó növény és állatvilága állandóan változott, néha egészen kipusztult. Tehát a fejlesztés alapvető lépése a vízszíningadozás szélsőségeinek megszüntetése; illetve a tó legkedvezőbb vízszínének, a vízszín megengedhető ingadozásának a megállapítása, a nádés halgazdálkodás, a fürdőzés és vízisport, a települések igényei alapján, figyelembevéve a hulámzást és a partok elhabolását. Ugyancsak meg kell állapítani az optimális vízszín állandósításához és szabályozásához szükséges tápvíz mennyiségét, továbbá el kell készíteni a tápvíz legkedvezőbb beszerzési lehetőségének tervét. Meg kell vizsgálni azt a kérdést is, vajon idegen víz bevezetése nélkül, a jelenleg rendelkezésre álló vízbeszerzések mellett, lehetséges-e a tó területének összeszűkített részén vízháztartási egyensúlyt fenntartani, úgyhogy az üdüléssel, nád- és halgazdálkodással, tájvédelemmel kapcsolatos igények kárt ne szenvedjenek. 3. Gyógy- és ásványvíz feltárása A felszínalatti rétegek vízkészletének vizsgálatára igen értékes támpontokat nyújt az osztrák kutatók munkája. Hét év óta számos fúrást végeztek 5—200 m, sőt három esetben (Mörbischnél és a Pándorfahá fennsíkon) 2000 m mélységben, megvizsgálták 30 évre visszamenőleg az eddig létesített kutak és fúrások vizének kémiai összetételét és geoelektromos vizsgálattal megállapították az ásványvizes területek határait. Ezek szerint a 10 Ohm m-nél kisebb ellenállású rétegek területét 111 km

2, a 10-es és 20-as izoohm vonalaik közötti részt 237 km

2 nagyságúnak határozták meg. A 20 Ohm m vonalon belül a talajvíz alkalmatlan ivásra vagy gazdasági célra. Az 50-es izoohm egyezik a növényföldrajz azzal a vonalával, ahol csak sótűrő (halophil) növények találhatók. A tó vizének specifikus ellenállása az 5—15 Ohm m között található, ezen érték magasabb a mélységi vizekénél ós alacsonyabb a betorkolló édesvizekénél. Az osztrák szakemberek szerint 10 gl-'-nél nagyobb töménységű ásványvizek mennyisége integy 4 milliárd m

3 a 10 gH-nél kisebb töménységű vizeké 12 milliárd m

3-t is kitesz. A jellegzetesebb adatok osztrák területen: Mörbisch (121 m) Karolina forrás, glaubersós „Karlsbadi" típus, Purbach (12 m) Purgina forrás, keserűvizes „Hunyadi János" típus, Oggau (205 m) forrás konyhasós. „BadenBaden" típus, Illmitz (188 m) Sulfina forrás alkalikus kénes „Bad Landeck" típus, Neusiedl. a. S. (138 m) savanyúvizes. (A zárójelben levő számok a fúrás mélységét jelentik.) Ezenkívül földgáz feltöréseket és vízalatti meleg forrásokat is észleltek. A magyar terület ásvány- és gyógyvizeinek feltárására a következő kutatási munkák indultak meg, illetve tervezzük azokat megindítani: — a Nehézipari Műszaki Egyetem Földtan-Teleptani tanszéke a Fertő-környék 1:10 000 léptékű földtani térképezése keretében kb. 50 m mély fúrásokat végez. — a Vízgazdálkodás Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) a mélyebb rétegek feltárására Fertőrákostól keletre egy mintegy 200 m mély vízföldtani fúrást tervez, — a Magyar Tudományos Akadémia Geofizikai Kutató Laboratóriuma geoelektromos vizsgálattal az ásványvízterület kiterjedését határozza meg, a VITUKI a Fertő tó partján levő kutak, források rendszeres vízföldtani vizsgálatát, a vizek kémiai analízisét, a feltörő gázok, vízalatti sósforrások felkutatását vette tervbe. A folyó évben megkezdett geoelektromos mérések és földtani fúrások eddigi eredményei azt mutatják, hogy az osztrák részen megállapított izoohm vonalak Magyarországon folytatódnak és feltehető, hogy az ásványvízvezető rétegek nálunk is hasonló sókoncentrációjúak. A további eredmények döntik el, hogy a feltárás munkája milyen irányban és mélységben folytatódjon. 4. Hidrobiológiái kutatás A Fertő táj különleges élővilágának megismerése, az értékes növény- és állatfajok, a nádtermelés és haltenyésztés védelme botanikai, zoológiai és limnológiai kutatásokat kíván. 98