Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A Magyar Hidrológiai Társaság 1963. évi fő feladatai és nagyrendezvényei

N feltüntető lap (19) a mélységi vízellátás legfontosabb tájékoztatója. Hozzá hasonló alig van a világon. Az alföldi mélységi víz nyomásállapotát jellemző szelvények igen szellemes és egészen új kutatási irányt jeleznek. Nem tudom, folyik-e még ez a feldolgozás nagyobb részletességgel minit eddig. Nagy kár lenne, ha abbamaradt volna. A vízföldtani tájegységek térképén (21) igen ta­nulságos a gázos kutak területe, melyet a főszerkesztő Schmidt professzor 25 évvel ezelőtt megrajzolt, s a mai térképen is változatlan, mert azóta többszáz mélyfúrás apró részleteiben is igazolta helyességét, s ezzel együtt a szerző geomechanikai szemléletének értékét is, amely­lyel az értelmezést végezte el. A 23. térkép (a negyedkori képződmények vegyi jellege) olyan kevés adatot közöl a sok ezerből, hogy nem dönthető el, vájjon a víz vegyi összetétele jellem­ző-e a vízföldtani tájakra vagy bizonyos képződményre, esetelg összletre. A térkép címéből nem tűnik ki, hogy csak a negyedkori rétegvíz vegyi jellegét tárja elénk. Szabad-e az igen heterogén anyagú mezozóos és paleozóos képződmények vizeinek elemzését egyetlen lapon ábrázolni, mikor az óharmadidőszaki kőzetek vi­zének kevés elemzési adatát külön lapokon ábrázolták? A gyakorlati célú tájékozódást igen jól szolgálják Bélteky Lajos és TJrbancsek János térképei, a vasasság, összes keménység és fajlagos vízhozam különféle szem­pontú szellemes feldolgozásával (32—42). Igen időszerű és szerencsés megoldás a hévízfeltárás lehetőségeinek térképe (23), ahol a legfontosabb pannóniai képződmé­nyek feküjének szintvonalas ábrázolása, a felső és az al­sópannóniai emelet hévizes határszintjének rögzítése az áttekintésen kívül a gyakorlatot is szolgálja. A hegyvidékek l:200000-es térképei közül nekem a vízföldtani lapok tetszettek a legjobban. Itt érvényesül leginkább a főszerkesztőnek, Schmidt Eligius Róbertnek a tudományt és a gyakorlatot egyaránt szolgáló geome^ chanikai szemlélete. A vízrajzi térképeken helyes lett volna a hegyvidéket valahogyan elhatárolni, ezzel el­tűnt volna az aránytalanság a hegységi és a környező területek között. A hegyvidéki vízkémiai térképekről lemaradtak a szövogkötet elemzési táblázatainak sor­számai. Így csak a tanulmányi kötet igénybevételével állapítható meg, hogy a z elemzés talajvízkút, forrás, fúrás vagy bányavágat vizéből készült-e, milyen korú és anyagú képződményből. Így ezek a térképek nem jellemezhetik igazán a hegységek vizeit, mert jóval kevesebb adatot közölnek, mint amennyit lehetett vol­na a többezer elemzésből. Hiba, mert a térképek 1:200000-es mértéke már a részletesebb tájékozódást is megengedte volna, így csak atlasz jellege maradt meg. Nagyon sajnálom, hogy csak Nagy-Budapest l:100000-es térképét egészítik ki földtani szelvények. A többi hegységről Schmidt professzor régebbi munkái­ban igen jó és nagyon tanulságos szelvényeket szerkesz­tett. Ezek közül hegységenként egyet-egyet mellékelni kellett volna. Végül nagyon hiányzik már elvi okból is, Magyar­ország talajvíz és talajkémiai térképe, ez azonban Rónai András munkáiban már korábban megjelent. Tudom, hogy amit az előzőkben hiányosságként je­gyeztem fel, jóval kevesebbet jelent egy atlasz esetén mint részletes térképen. Az atlasz célja nagyvonalú tá­jékoztatást, harmonikus képet és maradandó impresz­sziót nyújtani, sok részletesség nélkül. Ez a térképsoro­zat pedig ennek a követelménynek teljesen megfelel. Az atlasz kísérő szövegkötete megszüntet sok olyan hiányosságot, amit a térképeken érezhetünk. A viszonylag kevés, és ilyen terjedelmű munkában nehezen elkerülhető valódi vagy annak érzett hibák ellenére az atlasz és szövegkötete műszakilag, de tartal­milag is olyan teljesítménye a magyar földtani iroda­lomnak, amelyhez hasonló soká nem kerül elénk, s amelynek elődje is alig van. Ide tartozik még az is, hogy a szerzőknek és főleg a főszerkesztőnek akkor is példátlan teljesítmény lett volna az atlasz, ha más feladatuk nem lett volna. Pedig ezenkívül a hévízfeltárás és a nagyobb mélyfúrások szakvéleményezése más vízellátási feladatok, sokszor hosszasabban is, idejük nagyobb részét foglalták le. De Schmidt professzor tartozott hazájának, szakmájának, barátainak és tisztelőinek is azzal, hogy nemzetközileg elismert geomechanikai kutatásait se szüneteltesse. Folytatta is, hiszen a 6 évvel ezelőtt megjelent „Geo­mechanika" óta újabb tanulmányait láthattuk A díszes külsejű, értékes tartalmú mű mögött ott érezzük és látjuk időben egyre távolodva, jelentőségé­ben egyre növekedve Sümeghy József szellemét és alak­ját. Sok kisebb tanulmányával és , Tiszántúl'-jával a magyar medencék átfogó és vízföldtani kutatását in­dította meg. Sümeghy József már 20—30 évvel ezelőtt, kevés adat birtokában látnoki képességgel írta meg, és ábrázolta Alföldünk földtani múltjának főleg utolsó fejezeteit. Ezeket a kutatás, köztük sok ezer mélyfúrás, csak finomíthatta, de cáfolni nem tudta. Sümeghy József volna a legboldogabb, ha megér­hette volna az atlasz megjelenését, mert láthatná mind­annak betetőzését, aminek az illusztris főszerkesztővel együtt áldozatos munkása voll. Kívánom, hogy Schmidt Eligius Róbert Kossuth­díjas tudósunk vízföldtani és geomechanikai kutatásait erőben, egészségben tovább folytassa. Az atlasz pedig azzal, hogy az egész országnak hozzáférhetővé lett, tá­jékoztat, nevel és közvéleményt teremt, fokozza a víz­ügyi kérdéseink iránti érdeklődést. A szakembereknek pedig ösztönzést, irányítást jelent munkájuk folytatá­sában. Az országnak, a Földtani Intézetnek, a Offset és Kossuth Nyomdának nemzetközi elismerést biztosít ugyanúgy, mint szerzőinek és avatott főszerkesztőjé­nek. Dr. Erdélyi Mihály Magyar Hidrológiai Társaság 1963. évi főfeladatai és nagyrendezvényei Főfeladatok 1. A mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdései Ebben a témakörben elsősorban az öntözés, talaj­erózió, belvízgazdálkodás kérdéseivel kell foglalkozni. Fontosnak tartja az elnökség, hogy a Társaság a mező­gazdasági vízgazdálkodás kérdéseivel olyan szinten és mértékben foglalkozzék, amely ezeket a problémákat előremutatóan vitatja meg, és gazdasági szerveink ré­szére javaslatokat ad a fejlesztés módjára nézve. Első­sorban az öntözés korszerű módjainak bevezetésével kapcsolatban felmerült műszaki, gazdasági és üzeme­lési problémák társadalmi vitáját és bírálatát kívánjuk megoldani. Hasonló súlyponti téma kell, hogy legyen az öntözés és belvízgazdálkodás új szemléletéből és kapcsolódásából adódó problémák megtárgyalása. 2. A mezőgazdasági települések vízellátási kérdései A falusi vízellátás — beleértve alföldi nagy tele­püléseink közművesítési kérdéseit is — az utóbbi idő­ben egyre inkább súlyponti kérdéssé válik. Társasá­gunk fontos feladata, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon. Tanácsi szerveink a műszakiaktól, elsősor­ban természetesen a vízgazdálkodással közvetlenül fog­lalkozó szakemberektől várják a leghathatósabb segít­séget. A törpevízművek korábban kialakított konstruk­ciója az elmúlt 10 év során sok tekintetben korszerűt­lenné vált, jelenleg van kialakulóban a megváltozott 95 i

Next

/
Thumbnails
Contents