Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A Magyar Hidrológiai Társaság 1963. évi fő feladatai és nagyrendezvényei

N feltüntető lap (19) a mélységi vízellátás legfontosabb tájékoztatója. Hozzá hasonló alig van a világon. Az alföldi mélységi víz nyomásállapotát jellemző szelvények igen szellemes és egészen új kutatási irányt jeleznek. Nem tudom, folyik-e még ez a feldolgozás nagyobb részletességgel minit eddig. Nagy kár lenne, ha abbamaradt volna. A vízföldtani tájegységek térképén (21) igen tanulságos a gázos kutak területe, melyet a főszerkesztő Schmidt professzor 25 évvel ezelőtt megrajzolt, s a mai térképen is változatlan, mert azóta többszáz mélyfúrás apró részleteiben is igazolta helyességét, s ezzel együtt a szerző geomechanikai szemléletének értékét is, amelylyel az értelmezést végezte el. A 23. térkép (a negyedkori képződmények vegyi jellege) olyan kevés adatot közöl a sok ezerből, hogy nem dönthető el, vájjon a víz vegyi összetétele jellemző-e a vízföldtani tájakra vagy bizonyos képződményre, esetelg összletre. A térkép címéből nem tűnik ki, hogy csak a negyedkori rétegvíz vegyi jellegét tárja elénk. Szabad-e az igen heterogén anyagú mezozóos és paleozóos képződmények vizeinek elemzését egyetlen lapon ábrázolni, mikor az óharmadidőszaki kőzetek vizének kevés elemzési adatát külön lapokon ábrázolták? A gyakorlati célú tájékozódást igen jól szolgálják Bélteky Lajos és TJrbancsek János térképei, a vasasság, összes keménység és fajlagos vízhozam különféle szempontú szellemes feldolgozásával (32—42). Igen időszerű és szerencsés megoldás a hévízfeltárás lehetőségeinek térképe (23), ahol a legfontosabb pannóniai képződmények feküjének szintvonalas ábrázolása, a felső és az alsópannóniai emelet hévizes határszintjének rögzítése az áttekintésen kívül a gyakorlatot is szolgálja. A hegyvidékek l:200000-es térképei közül nekem a vízföldtani lapok tetszettek a legjobban. Itt érvényesül leginkább a főszerkesztőnek, Schmidt Eligius Róbertnek a tudományt és a gyakorlatot egyaránt szolgáló geome^ chanikai szemlélete. A vízrajzi térképeken helyes lett volna a hegyvidéket valahogyan elhatárolni, ezzel eltűnt volna az aránytalanság a hegységi és a környező területek között. A hegyvidéki vízkémiai térképekről lemaradtak a szövogkötet elemzési táblázatainak sorszámai. Így csak a tanulmányi kötet igénybevételével állapítható meg, hogy a

z elemzés talajvízkút, forrás, fúrás vagy bányavágat vizéből készült-e, milyen korú és anyagú képződményből. Így ezek a térképek nem jellemezhetik igazán a hegységek vizeit, mert jóval kevesebb adatot közölnek, mint amennyit lehetett volna a többezer elemzésből. Hiba, mert a térképek 1:200000-es mértéke már a részletesebb tájékozódást is megengedte volna, így csak atlasz jellege maradt meg. Nagyon sajnálom, hogy csak Nagy-Budapest l:100000-es térképét egészítik ki földtani szelvények. A többi hegységről Schmidt professzor régebbi munkáiban igen jó és nagyon tanulságos szelvényeket szerkesztett. Ezek közül hegységenként egyet-egyet mellékelni kellett volna. Végül nagyon hiányzik már elvi okból is, Magyarország talajvíz és talajkémiai térképe, ez azonban Rónai András munkáiban már korábban megjelent. Tudom, hogy amit az előzőkben hiányosságként jegyeztem fel, jóval kevesebbet jelent egy atlasz esetén mint részletes térképen. Az atlasz célja nagyvonalú tájékoztatást, harmonikus képet és maradandó impreszsziót nyújtani, sok részletesség nélkül. Ez a térképsorozat pedig ennek a követelménynek teljesen megfelel. Az atlasz kísérő szövegkötete megszüntet sok olyan hiányosságot, amit a térképeken érezhetünk. A viszonylag kevés, és ilyen terjedelmű munkában nehezen elkerülhető valódi vagy annak érzett hibák ellenére az atlasz és szövegkötete műszakilag, de tartalmilag is olyan teljesítménye a magyar földtani irodalomnak, amelyhez hasonló soká nem kerül elénk, s amelynek elődje is alig van. Ide tartozik még az is, hogy a szerzőknek és főleg a főszerkesztőnek akkor is példátlan teljesítmény lett volna az atlasz, ha más feladatuk nem lett volna. Pedig ezenkívül a hévízfeltárás és a nagyobb mélyfúrások szakvéleményezése más vízellátási feladatok, sokszor hosszasabban is, idejük nagyobb részét foglalták le. De Schmidt professzor tartozott hazájának, szakmájának, barátainak és tisztelőinek is azzal, hogy nemzetközileg elismert geomechanikai kutatásait se szüneteltesse. Folytatta is, hiszen a 6 évvel ezelőtt megjelent „Geomechanika" óta újabb tanulmányait láthattuk A díszes külsejű, értékes tartalmú mű mögött ott érezzük és látjuk időben egyre távolodva, jelentőségében egyre növekedve Sümeghy József szellemét és alakját. Sok kisebb tanulmányával és , Tiszántúl'-jával a magyar medencék átfogó és vízföldtani kutatását indította meg. Sümeghy József már 20—30 évvel ezelőtt, kevés adat birtokában látnoki képességgel írta meg, és ábrázolta Alföldünk földtani múltjának főleg utolsó fejezeteit. Ezeket a kutatás, köztük sok ezer mélyfúrás, csak finomíthatta, de cáfolni nem tudta. Sümeghy József volna a legboldogabb, ha megérhette volna az atlasz megjelenését, mert láthatná mindannak betetőzését, aminek az illusztris főszerkesztővel együtt áldozatos munkása voll. Kívánom, hogy Schmidt Eligius Róbert Kossuthdíjas tudósunk vízföldtani és geomechanikai kutatásait erőben, egészségben tovább folytassa. Az atlasz pedig azzal, hogy az egész országnak hozzáférhetővé lett, tájékoztat, nevel és közvéleményt teremt, fokozza a vízügyi kérdéseink iránti érdeklődést. A szakembereknek pedig ösztönzést, irányítást jelent munkájuk folytatásában. Az országnak, a Földtani Intézetnek, a Offset és Kossuth Nyomdának nemzetközi elismerést biztosít ugyanúgy, mint szerzőinek és avatott főszerkesztőjének. Dr. Erdélyi Mihály Magyar Hidrológiai Társaság 1963. évi főfeladatai és nagyrendezvényei Főfeladatok 1. A mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdései Ebben a témakörben elsősorban az öntözés, talajerózió, belvízgazdálkodás kérdéseivel kell foglalkozni. Fontosnak tartja az elnökség, hogy a Társaság a mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdéseivel olyan szinten és mértékben foglalkozzék, amely ezeket a problémákat előremutatóan vitatja meg, és gazdasági szerveink részére javaslatokat ad a fejlesztés módjára nézve. Elsősorban az öntözés korszerű módjainak bevezetésével kapcsolatban felmerült műszaki, gazdasági és üzemelési problémák társadalmi vitáját és bírálatát kívánjuk megoldani. Hasonló súlyponti téma kell, hogy legyen az öntözés és belvízgazdálkodás új szemléletéből és kapcsolódásából adódó problémák megtárgyalása. 2. A mezőgazdasági települések vízellátási kérdései A falusi vízellátás — beleértve alföldi nagy településeink közművesítési kérdéseit is — az utóbbi időben egyre inkább súlyponti kérdéssé válik. Társaságunk fontos feladata, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon. Tanácsi szerveink a műszakiaktól, elsősorban természetesen a vízgazdálkodással közvetlenül foglalkozó szakemberektől várják a leghathatósabb segítséget. A törpevízművek korábban kialakított konstrukciója az elmúlt 10 év során sok tekintetben korszerűtlenné vált, jelenleg van kialakulóban a megváltozott 95 i