Hidrológiai tájékoztató, 1962
3. szám, december - Dr. Szigyártó Zoltán: A Magyar Vízrajzi Szolgálat 75 éves és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 10 éves fennállásának megünneplése - Dobolyi Tibor: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság tiszántúli tanulmányútjáról
Hortobágy vidéken általában, úgy itt is komoly nehézséget jelent a szikes földből készült rézsűk hullámverés elleni védelme. A töltéseik tetején a halgazdaság érdekében gazdasági vasút létesült. A tervezet szerint az egéféz tározóhoz 30 000 m 3 alapterületű teleitetőre lesz szükség. Jelenleg a teleitetők felét (10 db) építették ki. A tározóba a vízbeeresztés a Keleti főcsatornából gravitációsan történik és az I. és II. sz. tóba jelenleg 8,2 millió m 3, a tervezett K. V. tározóba teljes kiépítés után 21,8 millió m 3 víz helyezhető el. A Kadarcs—karácsonyfoki főcsatorna felé az I. sz. tó lecsapoló zsilipén keresztül 7 m 3/s öntözővíz bocsátható le. A tanulmányút második napján délelőtt a nyíregyházi Sós tót látogattuk meg. Itt Kalocsai István (Nyíregyháza Városi Tanács) ismertette részletesen a Nyíregyháza melletti Sós tó gyógyfürdő berendezéseit. De foglalkoztunk Nyíregyháza város vízellátásának és csatornázása nak jelenlegi helyzetével is, amelyről Mokos Sándor (Nyíregyházai VÍZIG) készített részletes ismertetőt. Az 57 000 lakosú Nyíregyházának mai napig sincsen az egész városra kiterjedő egységes vízvezetéke. A lakosság egy része mélyfúrású kutakra telepített hidroforos helyi vízművekből kapja a vizet, a többi közkutakra jár. Az egységes vízellátásra vonatkozó munkák 1927—28. évben kezdődtek meg, amikor az első kutat létesítették. Később, 1953-ban készült el Kótajon 6 db 130—180 m mély kút, amelyek egyenként 1200—2500 l/p bakteriológiailag tiszta vizet szolgáltatnak. Az egységes vízellátás tervét a MÉLYÉPTERV készíti, egyelőre 8000 m 3/nap teljesítményre, ez azonban a távlati 18 700 m 3/nap vízigényt nem fedezi. A kivitelezési munkák 1961. évben kezdődtek meg. Kótajon történik a vízbeszerzés az előbb említett kutakkal. búvárszivattyúkkal és zárt szűrőkkel, maid Kótajiból a városba a. c. csőből kettős távvezeték épül. A városban épülnek meg a 2x1500 m 3-es tisztavíz-medencék, továbbá egy 40 m magas, 800 m 3-es víztorony és egy szivattyúház, amelv a Kótajból érkező vizet tovább nyomja a városi hálózatba. A munkálatok folyamatban vannak. A vízellátással majdnem egyenrangú kérdés a város csatornázása és a szennyvizek tisztítása A csatornázás terveit, is a MÉLYÉPTERV készítette, amelyek alapján az építkezés már 1956—58-as években megkezdődött és jelenles is folyamatban van. A tervezett csatornázás elválasztó rendszerű lesz és az építendő szennyvíztisztító telein tervezett terhelése 10 400 m 3'nan. A tervezett szennyvíztisztító berendezés előülepítő nélküli, két fokozatú Keszerier rendszerű, eleveniszapos, tel ins biológiai tisztítású. A szennyvíztisztító telepen a következő műtárgyak létesülnek: Központi átemelőtelep, előtisztító művek fgéni tisztítású rács, legbefúvásos homokfogó, megkerülő csatorna kézi tisztítású ráccsal). T. fokozatú, eleveniszapos medencék és utóülepítők), TI. fokozatú, eleveniszapos biológiai tisztító (nagybuhóréVos. lésbefúvásos és flokkulátoros szellőztető medencék és utóülepítők) iszapszikkasztó ágvaV ós a tisztított *zennyvízelve7°tfi csatorna a befogadóig, amely a VÍZIG VIII. sz. főcsatornám. Természetesen épülnek üzemi és szociális létesítmények is. A teljes beruházás befejezése az 1965. év vége. Sóstó gyógyfürdő már a század elején ismert és kedvelt ki rám dul óh el v<=> volt a nyíregyháziaknak de a legutóbbi időben jelentősége lényegesen megnőtt. A gvógvfürdő p várostól Vb. 6 km távolságra van és kisvasűttal. vagy jól kiépített mííiíton közelíthető meg. A strandfürdője rendkívül látogatott, vasárnaponként közel 5000 fős tömeg is megfordul itt. A Sóstó gvógvfürdő a mesterségesen kibővített Sóstó sziksós vizének felhasználásával épült, de 1957— 58. években elkészült az I. sz. hévízkút, maid a következő évben a II. sz. fúrás. Mind a két 800—930 m mély kútból 50—52 C°-os gyógyvizet nyertek. A Sóstó területén korábban három hidegvíz-kút is készült 60—200 l/p vízhozammal. Nemréges készült el a legkorszerűbb svájci strandépületek alapelveinek figyelembevételével a szekrényes és fogásos öltöző, amely kerámia burkolatával és helyesen alkalmazott műanyag szerkezeteivel ma Magyarország egyik legszebb strandépületének mondható. Ez az épület 2500 fő kiszolgálására méretezett, tehát teljesítőképessége háromszori váltással napi 7500 fő. A sokszög alaprajzú, nem úszók részére készült hévíz medencéje ülőfülke sorozattal, valamint sportmedencéje, amely az országban egyedülálló újszerű kezdeményezés, már elkészült. A sportmedence hosszés keresztirányban is a legváltozatosabb, egyidejű edzést teszi lehetővé. Elkészült már egy gyermekmedence is 15 m átmérővel. Ezenkívül tervezik egy 104 fő befogadóképességű gyógyszálló építését, amelyet minden kényelemmel rendeznek majd be. Készül ezenkívül egy gyógyfürdő épület, egy idénymeghosszabító medence, különböző kabinok és megépül majd a strandfürdő főbejárati épülete is jegypénztárakkal, a szolgálati épület étteremmel és büfével. A sóstói hévíz-forrásokból feltörő gyógyvíz literenként 3400—>3900 mg oldott alkatrészt tartalmaz, amelyből kálium és nátrium 1100—1300 mg, klorid 1390— 1730 mg, hidrogénkarbonát 620—990 mg. A gyógyvíz alkalikloridos hévíz, mely jodidion tartalmánál fogva a jódos vizek csoportjába sorolható. A betegek gyógyulásának első biztosítéka a hévíz természetes melege, oldott ásványi összetétele és nem utolsó sorban enyhe radioaktivitása. A gyógyulás második tényezője a gyógyvízen kivül a környezet, a homok a napsugár és a gyönyörű 700 holdas erdő. amelyben az üdülők a legnagyobb nyárban is üdülést találhatnak és amely az idegekre és kedélyre egyaránt megnyugtatóan hat. A tanulmányút résztvevői délután a Keleti főcsatornát Tiszavasvárinál és a Tiszalöki Vízlépcsőt tekintették meg. Tiszavasváriban Vermes Zoltán (VIZIBER) ismertette a főcsatorna tervét és építését. A Keleti főcsatorna a Tiszalöki Vízlépcső által felduzzasztott Tisza vizét vezeti végig a Hortobágy keleti peremén Tiszavasvári, Haidúnánás Hajdúböszörmény. Balmazúiváros. Haiduszoboszló. Haiduszovát, Kaba. Tetőtlen, Földes, Sáp és Berettyóújfalu közelében a Kék-Kálóig és ezen keresztül a Körösök völgyébe. A Keleti főcsatornából elsősorban a tőle nyugatra elterülő Hortobágy vidékét és délen a Sárrétet lehet gravitációsan öntözővízzel ellátni. Fz, a terület a Tiszántúl legaszályosabb vidéke, ahol belterjes mezőgazdaság öntözéses gazdálkodás nélkül el sem kénzelhető. A Keleti főcsatorna 98 km hosszú és 700 t-ás uszályokkal mindkét irányban, 1000 t-ás uszályokkal pedig egy irányban hálózható is lesz. A Keleti főcsatorna Tiszalöktől Tiszavasváriig 60 m 3's öntözővizet, szállít, s onnan tovább a KeWi főcsatorna 35 m 3's-ot. a Nyugati főcsatorna nedig 13 m 3's vízmennyiséget, kan. Eredetileg a Nvugati főcsatorna 25 m 3's vízszállító képességre épült volna ki. a legújabb tervek szerint azonban kisebb szelvényű főcsatorna is megfelelő lesz. A Keleti főcsatorna feneke Mies hosszában vízszintes. czélesséffe kg 40 m. vízmélvsége pedig 3—4 m. A főcsatorna ü*emt vízszintie általában a terep szintiében van. do vannak függő meder-szakaszok is. ahol kétoldalt, vízzáró töltéseket kellett kékíteni. TT.crvéhV<V|t a főcsatorna mentén végig mind a töltéseket, mind a deponiákat rendezték, és a főcsatorna két oldalán igen szép kaszálót és =^dősávnt telepítettek. A Keleti főcsatorna méreteit tekintve hazánk hatodik legnagyobb folvóia. A Keleti főcsatorna kotrását 1951. évhen kezdtek ncfv- nsov cíno-n iórn rn«r'téklétrás Vntrófópnel. mnir] Vócőhb VnrS7Prn lépegető Votrót íc állítottad ronnk^n. pmpliTTiPk Vb 3 rri^-^c; nnttnnvn pc 3R rn-«e VnrVini'úláSÚ géme volt A cínpn iáró kotró pepidéiül 0 0' r*cnV pTolvén^t" tudott. VíVn+omí dr» rrmnVáin mintap^ö^nprj szép volt, ugyanakkor a lépegető kotró a főcsat®rna 78
