Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Pálfai Imre: A mezőgazdasági vízgazdálkodás feladatai a második ötéves tervben (A Hazafias Népfront ankétja Szarvason)

firassótóí Fogaras felé haladva átmegyünk a Keleti Kárpátok kristályos-mezozóos övéhez tartozó Persányi hegység déli részén, majd Persány községet elhagyva Fogarason át az Olt völgyében az Erdélyi medence déli szegélyén Nagyszeben felé megyünk. Az út baloldalán tiszta időben jól láthatók a Déli Kárpátokhoz tartozó Fogarasi havasok meredek csúcsai. Felek (=Avrig) község után átmegyünk az Olt hídján, majd a Cibin patak völgye mentén Nagyszebenbe érkezünk. Nagyszeben és Szerdahely között áthaladunk az,Olt és a Maros vízválasztóján. Szerdahely határától a Székás patak völgye mentén, majd Szászsebest elhagyva Gyulafehérvár és Nagyenyed érintésével Felvincig a Maros jól felismerhető széles (ún. városi) teraszokkal kísért középsőszakaszjellegű völgyében haladunk. (Pl. Gyulafehérvár, Nagyenyed is a Maros 15—20 m magas városi — II. sz. — teraszán épült.) Felvinc és Torda között először a Felvinci patak völgyében megyünk, majd a vízválasztó után balkéz felől a távolban (az úttól kb. 8 km-re) feltűnik az uralkodóan júra mészkőben kialakult híres Tordai hasadék. Tordán ál átlépjük az Érchegységből jövő Aranyos folyó völgyét, s Felek határában a Turi patak völgyében, illetve a környéken mindenütt láthatók a szarmata emeletbe tartozó ún. feleki rétegekből származó homokkőgömbök. A Feleki tetőről megpillanjuk a Kis Szamos völgyében települt Kolozsvárt. A Feleki tető és Kolozsvár között (Házsongárd) számos suvadásos forma észlelhető. A kolozsvári Fellegvár a Kis Szamos és a Nádas patak közötti terasznyelven foglal helyet. A Kis Szamos partjától a Fellegvárra vezető útunkon jó feltárásokban láthatók a dombot felépítő Corbula kagylómaradványokat tartalmazó laza és szilárd homokkőrétegek. (Kolozsvár a Kis Szamos városi (II. sz.) és közbülső (III. sz.), a fellegvár (az innen elnevezett ún. fellegvári (IV. sz.) teraszán épült). Kolozsvárról a Kapus patak völgyében vezet az országút Bánffyhunyad felé. Kőrösfő határában látható a Sebes Körös forrása. Bánffyhunyad után elhagyjuk az Erdélyi medence területét. Kissebesnél már a Bihar kristályos alaphegysége van a felszínen. Körösfeketetó után a triász időszaki mészkőben kialakult Királyhágón át vezet az országút, majd a Nyugati Középhegység (Bihar hg.) területét elhagyva — élményekben és tapasztalatokban rendkívül meggazdagodva — a Sebes Körös völgyében érkezünk Nagyváradra, illetve a Pannóniai medence területére. Dr. Vitális György FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM Association Géologique Carpato — Balkanique V-éme Congress 4—19 septembre 1961 Bucarest. Guide des excursions: B. — Carpates Orientales; C. — Carpates Méridionales; D. — Dobrogea. (Bukarest, 1961.) Ádám L.: Románia természeti földrajza. (Földrajzi Közlemények LXXXIII. 1959. p. 151—172.) Boleman I.: Magyar fürdők és ásványos vizek. (Magyar Balneológiai Egyesület kiadása, Bp. 1896.) Bulla B.: A két Csíki medence és az Oltvölgy kialakulásáról. (Földrajzi Közlemények LXXVI. 1948. p. 11—22) Csajághy G.: Az erdélyi ásványvízkutatások eredményei. (Földtani Intézet Évi Jelentése az 1943. évről II. k. p. 139—152. Bp. 1950.) Csajághy G.: Az 1941—42. évi Erdélyi ásványvízkutatások eredményei. (Beszámoló a Földtani Intézet vitaüléseinek munkálataiból. Földtani Intézet 1943. Évi Jelentésének függeléke 4. füzet. Bp. 1943.) Földvári A. — Pantó G.: Balánbánya környéke bányageológiai viszonyai. (Földtani Intézet Évi Jelentése az 1941—1942. évekről II. k. p. 335—351.) Jugovics L.: A torjai Büdöshegy hidrogeológiai viszonyai és ásványvizei. (Hidrológiai Közlöny XXVII. 1947. p. 88—94.) Koch A.: A Herkules-fürdő és Mehádia környékének földtani viszonyai. („A Herkules-fürdő és környéke" c., a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése alkalmára kiadott munkából. Pest, 1872) Láng S.: Az óceánok.(Kéz A. — Láng S,: Leíró természeti földrájz II. k. 3. füzet. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat Budapest, T. sz.: 9—7366, Kézirat, 1959.) Nagy L.: A Román Népköztársaság földtana I. és II. kötet. (Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár. Tanügyi sokszorosító, Kolozsvár, 1958.) Oncescu N.: Geologia Republicii populäre Romine (Editura technica, Bucuresti, 1957.) Orbán B,: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. (Pest, 1868.) Popescu—

Voitesti I.: Evolutia geologico — paleogeografica a pamantului románesc. (Cluj, 1936.) Schafarzik F,: Az aldunai Vaskapu-hegység geológiai viszonyainak és történetének rövid vázlata. (Földtani Közlöny XXXIII. 1903. p. 327—365.) Szabó A.—Soós I•—

Schwartz Á.—Bányai J-—Várhelyi Cs.: Magyar Autonóm Tartománybeli ásványvizek és gázömlések. (Akadémiai Könyvkiadó, Bukarest, 1957.) Szabó J.: Egy kontinentális emelkedés és süllyedésről Európa DK-i részén. (A M. Tud. Akad. évk. X. köt. VI. darabja, Pest, 1862.) Székely A.: Geomorfológiai tanulmányúton Romániában. (Földrajzi Értesítő VIII. 1959. p. 361—376.) Telegdi-Roth K.: Magyarország geológiája. I. rész. A magyar föld és az azt környező területek hegyszerkezetének kialakulása. (Tudományos gyűjtemény 104. Danubia Könyvkiadó, Pécs, 1929.) Telegdi-Roth K.: A Kárpátok kialakulása. (Földtani Értesítő III. (új) évf. 1. sz. Bp. 1938. p. 1—14.) Tőry K.: A Duna és szabályozása. (Akadémiai Kiadó, Bp. 1952.) Zsigmondy V.: A herkulesfürdői hévforrások. (M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, Bp. 1882.) A mezőgazdasági vízgazdálkodás feladatai a második ötéves tervben 1962. augusztus 28—29-én a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága ankétot rendezett Szarvason. Az ankéton vezető szakemberek számoltak be a mezőgazdasági vízgazdálkodás jelenlegi helyzetéről és feladatáról, külön kihangsúlyozva a társadalmi szervezetek szerepét. A kétnapos tanácskozás során mind a műszaki, mind a mezőgazdasági kérdések a komplex vízgazdálkodási szemlélet jegyében kerültek megvitatásra, a legtöbb szó mégis az öntözésről esett, melynek fejlesztése a II. ötéves terv időszakában a korábbi évekhez képest ugrásszerű lesz. A bevezető előadást dr. Vitális Sándor tartotta: „A mezőgazdasági vízgazdálkodás a népgazdasági célkitűzések tükrében" címmel. Hangsúlyozta a vízkészletek minél pontosabb megállapításának szükségességét, majd a magyarországi öntözések múltjának ismertetése után, a nagyobb távlatban öntözésre berendezhető területekről és a végrehajtandó fő vízi munkálatokról szólt. 1980-ig 2 millió kh, még nagyobb távlatban pedig összesen 3,72 millió kh válik öntözhetővé hazánkban. Előadása végén felhívta a figyelmet az oktatás és a nevelés megoldásának társadalmi feladatára. 74