Hidrológiai tájékoztató, 1962
3. szám, december - Dr. Vitális György: Földtani és vízföldtani megfigyelések a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútján
I >'tn,t)\ V> homokkő | £ | om/as > 11 |i | | mérztufa Q farrój xa.. bar/any _r-u kofejtS a szanotórii/m épületek 7. ábra. Bálványosfüred, illetve a torjai Büdöshegy környékének vázlatos földtani térképe (Jugovics L. után) ßuc/äf hegy Cr. As) nagyobb szerepük van, mint a nagyobb menynyiségben kimutatott elemeknek. A borvizek rádiumtartalma nagyon kevés, tehát radioaktivitásuk általában gyenge. Legtöbb forrás nem tartalmaz színrádiumot. A legerősebb radioaktivitású forrásvizek ott találhatók, ahol a kárpáti homokkő a felszínre emelkedik, s a forrásvizet közvetlenül szolgáltatja (pl. Tusnádfürdő). Az Olt alsó vasúti hídjánál a homokkő zóna áthúzódik a jobbpartra is, ahol széndioxidos száraz gázöniléses fürdő található. A mesterséges Csukás tó vize a feltörő széndioxidos gázömlésektől sok helyen bugyborékol. A Hargita andezitjeiről régen azt hitték, hogy az egész vonulat ép, változatlan típusokból áll. Az újabb részletes kutatások sok olyan nagyobb foltot találtak, ahol éppen a postvulkáni hatások közelében zöldköves, kaolinos, kvarcos, timsókövesedett módosulatok a jellemzők. Ezeket a helyeket éppen az ásványvizek csoportos fellépése árulja el. Tusnádfürdőről az Olt völgyében, a borvizeiről ugyancsak híres Sepsibükszád és Málnásfürdő érintésével Sepsiszentgyörgynél belépünk a Háromszéki medence DNy-i. majd a Barcasági medence ÉK-i részébe, s a Cenk (957 m) lábánál elterülő, pompás fekvésű Brassóba jutunk. Brassóból szép kirándulás tehető a Poianára, ahonnan drótkötélpályán is megközelíthető a Keresztényhavas (1802 m) júra mészkőből álló csúcsa. Innen gyönyörű kilátás nyílik a Királykő (2240 m) és a Bucsecs (2506 m) felé, valamint a Prahova völgyére. ggg [T77] f—] ujjjjj ^rofó 8. ábra. A torjai Büdöshegy földtani szelvénye (Jugovics L. után) telér mentén — a kréta homokkőből fakadnak az ún. Timsós források (7. ábra). Kis vízhozamú, de gázokban annál gazdagabb ásványvízforrások. A gázfeltörés következtében zúgásuk messziről hallható, s vizük valósággal forr. Csajághy G. szerint ezek szabad kénsavat tartalmazó szulfátos vizek. A felszínt és annak minden törmelékdarabját finom kénréteg borítja. A környék legmagasabb csúcsa az 1294 m magas Nagy Csornád, ennek kialudt kráterében fekszik a híres Szt. Anna tó (9. ábra). Tusnádfürdő gyönyörű helyen, az Olt — a Déli Hargitát keresztülvágó — teraszos eróziós völgyében, 650 m magasan fekszik (9. ábra). A fürdő legnagyobb része az Olt teraszain terül el. Igen érdekes a fürdő központjában felszínre gyúrt kárpáti homokkő rög, amelyen keresztül a Főkút (9. ábra VI. a—b) a többi forrástól eltérő vize jut a felszínre. A Főkút nátriumhidrogén-karbonátos (szódabikarbonátos) borvíz, míg a többi forrás vize konyhasós szénsavas borvíz. A források 16—23 C° hőmérsékletűek, ami a töréseknek köszönhető. Tusnádfürdőn a fősúlyt az ivókúrára fektetik. A borvizek gyógyhatásában az újabb biokémiai kutatások szerint a mikro- és ultraelemeknek (Ag, Co, + + 0«« + + ' vK Tutnadfurdö ,' + + + o+ + N " Órdog/ikpy , , + , + , 1 rrr-r—+ + 4- 4- - Stent Anna a'rferü/ef • • • • • l Ona'ez/f törme/ék l :: : : : • j (O/tmel/ett fera/z a/akjáűan) | „ . , j p/roxén andezit brecrj/a r-; | ampbo/'biot/t andez/t biot/tan dez/f p/roxénandezit kárpáti homokkő tjorvrr/brráf 9. ábra. Tusnádfürdő vázlatos földtani térképe (Bányai J. után) Ásványvízforrások: l=Tiszási források; II=Ilona f.; III.=Szent Anna melegfürdők kútja; IV.=Apor f.; V=Mikes f.; VI. a-b=Főkút (Stanescu források); VII. =-Mofetta melletti f.; C'=Csukás tó széndioxidos gázömlései; C 2=mofetta; é=édesvizű forrás. A vastag keresztek széndioxidos—kénhidrogénes gázömlések. 73
