Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Nagy L. Dénes: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútjáról

3. ábra. A temesvári felszíni vízmű (vázlat) 1. Erőmű duzzasztója, 2—.3. Vízkivételi mű gerebjei, 4. Vegyszer bekeverő, 5. Klórgáz adagoló, 6. Aluimíni­umszulfát raktár és adagoló, 7. Vegyszer raktár, fi. Pelyhesitő (hidraulikus), 9. Ülepítők, 10. Gépház (ala­csony és magasnyomású szivattyúk, öblítőszivattyúk, 11. Gyorsszűrők, 12. Tisztavíz tároló. párhuzamosan működő 3 mm-es lyukbőségű szalagszű­rőn is átvezetik, amelyek már a vegyszeradagoló helyi­ségben helyezkednek el A vegyszereket (20—60 mg/l alumíniumszulfátot., 2—3 mg/l meszet, 3—5 mg/l klórt és fenol szennyezés esetén 2—5 mg'l aktív szenet) egy­helyen terelőfalak segítségével keverik be (=labirint keverő). A vegyszerek tárolására és előkészítésére kü­lön helyiségek szolgálnak. A vegyszerek bekeverése után a víz ugyancsak terelőfalas, vagyis labirint meg­oldású pelyhesitő medencébe jut. Majd 4 db hosszanti átfolyású medencében a pelyhesített szennyezőanyagok ülepítése, a víznek a gépház fölötti levegőztető meden­cékben való felemelése és a 14 db 2,6 m belső átmérőjű zárt gyorsszűrőn való átvezetése történik. Végül a tisz­tavíz a kétrekeszes, 7000 m 3 hasznos térfogatú tározó medencébe jut. A szűrők köpenye vasbeton héjszerke­zetű kúpos lefedésük acél lemezből készült, A porcelán szűrőfejekkel ellátott szűrőfenék fölött 1.6: m rétegvas­tagságú 0,8—1.5 mm szemcseátmérőjű kvarc-szűrő­anyag helyezkedik el. A szűrőket 4—5 m/óra vízátfo­lyásra veszik igénybe és vízzel öblítik vissza A gépház­ban a közbenső átemelést és a szűrők visszaöblítését biz­tosító szivattyúkon kívül 2 db 160 l/sec teljesítményű nagynyomású szivattyú is helyet foglal, amelyek" fel­váltva továbbítjuk a városi hálózatba a tisztított vizet. A 2. kép előterében a labirint pelyhesitő és a 4 db üle­pítő, hátrább a gépház a magastározóval és a jobbról hozzácsatlakozó szűrőház látható. A felszíni víztisztítómű vizének önköltségi ára 1,10 Lei. Köbméterenként a lakosság 0,42 Leit, az ipar 0,70 Lett fizet. Vendéglátóink a vízmű mellett néhány szóval is­mertették Temesvár vízelvezetését is. Az egyesített rendszerű csatornázás napi szárazidei szennyvize 36 000 m 3-re tehető, amelyet 10 mm pálcaközű rácson és fél­órás tartózkodást biztosító ülepítőkön átvezetve a Béga csatornába juttatnak. A sok nehézséget okozó olajipari 2. kép. A temesvári felszíni vízmű szennyvizeket jövőben a keletkezésük helyén fogják mechanikai és kémiai úton tisztítani. Temesvárról Lúgos — Herkulesfürdő — Orsova — Craiova érintésével jutottunk Bukarestbe. Lúgos előtt Kostély községnél néztük meg a már említett Temes folyó gátját, a Béga tápcsatorna gerebjét és zsilipjét. Herkulesfürdőn a múlthoz képest sok fejlődést nem találtunk. Orsován sikerült engedélyt kapnunk a Kazán szoros megtekintésére, majd Turnu Severin felé halad­va, utunk a Vaskapu mellett vezetett el. Az Alduna szépségének emlékéből Craiova külvárosában „megle­pett" karambol • ébresztett fel. Szerencsénkre csak a szabálytalanul közlekedő teherautó tört össze, és „Ikaruszunk" mintegy ötórai késéssel, éjfél után ért be bukaresti szálláshelyünkre, a „Viktoria" szállodához. Bukarest az elmúlt évtizedben úgyszólván teljesen újjá született Fő útvonalait kiszélesítették, a volt ki­rályi palota környékét átépítették, a földszintes házak negyedeit nagyrészt 6—8 emeletes, igen tetszetős meg­jelenésű épületekkel váltották fel. A több mint 1,2 mil­lió lakost számláló város mindannyiunknak igen kelle­mes benyomást keltett. Bukarest vízellátását két bázisról kapja, éspedig sekély mélységű kutakból (kb 120 000 m 3 nani víz­mennyiséget) és felszíni vízműből (360 000 m 3 napi mennyi «get). A kutas vízmű 150—300 mm átmérőjű csőkutakból áll szivornyás összegyűjtéssel. A kutak 12—18 m mély­ségű ek és kavicsos homokrétegben telepítettek. A ku­tak átlagosan 5 m-es depressziót idéznek elő. Két kút­telepet létesítettek, melyek közül a délebbre fekvő je­lentéktelenebb. A kutak vize semmiféle kezelést nem igényel A felszíni vízmű a Dimbovita folyóra támaszkodik és kisvíz idején annak majdnem teljes menyiségét (igénybe veszi. A felszíni vízmű — a folyásirányt nézve — Bukarest fölött mintegy 25 km távolságra települt. Az egyes telepek helyszínrajzi vázlatát a 4. ábrán tün­tettem fel. Az 1900-as évek elején megénített felszíni vízmű eredetileg 4 db 1 km hosszú ülepítőből és 2 db ugyan­csak 1 km hosszú és összesen 80 000 m 2 felületű lassú­szűrőből állott (5. ábra). A két műtárgy között kavics­szűrőt helyeztek el. Az elmúlt 5 év alatt a telep nagy ré­szét korszerűsítették és ezzel tudták biztosítani az előb­biekben jelzett napi 36 000 m 3 vizet. Ma már az eredeti technológiájú berendezéssel csak 100—120 000 m 3 vizet biztosítanak és a korszerűsített rész tudja a 200—240 000 m 3-t tisztítani A közeilövőben további 200 000 m 3-rel fogják a vízmű teljesítőképességét emelni. A telep kor­szerűsített része felhasználja az eredeti ülepítők egy részét, illetve az első két ülepítő végét 100 m-rel lerö­vidítették és helyébe 4 db vasbeton üleoítő medencét építettek be, gépi kotrószerkezettel (3. kép). A nyers víz tehát először 2 db 900 m hosszú és 64 m 2 kereszt­metszetű ülepítőn folyik végig és ez után jut a víz K-a az új berendezésbe, '/3-a pedig a régi módon tovább 62

Next

/
Thumbnails
Contents