Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Nagy L. Dénes: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútjáról

Oebrecen J Szolnak (0Nagyszalonta de/rercrabi var 'Gyu/ofehervar Fogoro^ rl/jno> PlOtlfl P/fpjti Vi \ Q Herku !<?J fűrdö Ji/ínu ** 1. ábra. A romániai tervtanulmányút útvonala (1962. augusztus 1—15-ig) kétszeresére — napi 24 000 m

3-re — kívánják emelni, amihez a nyersvíz bőségesen rendelkezésre áll. A Béga csatorna ugyanis a Temes folyóval közös vízrendszert alkot, s így az utóbbi rovására — vízmennyiségének akár teljes igénybe vétele árán is — a csatorna 10 m

3/ sec-os minimális vízhozama biztosított. A Béga—Temes vízrendszer már 1758-ban kiépült, a 2. ábrán látható vázlat szerint. A Temes folyón Kostély községnél épült fix4cőgát kb. 3 m-es helyi vízállásig minden vizet a Béga csatornába terel. A tápcsatorna fa anyagú gerebe és zsilipé 1860. és 1954. években végrehajtott felújítással ugyan, de elvileg eredeti szerkezeti formájában teljesíti ma is feladatát., Az 1. kép a zsilipházról készült. A Béga tápcsatornája 40 m

3/sec, a Topolovácnál leágazó árapasztó csatornája 80 m

3/sec maximális vízemésztő képességű. E két összekötő csatornával biztosítható, hogy Temesváron a Béga csatorna 10—100 m

3/sec közötti vízhozamú. ellen az erőműtől bevezetett melegvízzel védekeznek. A nagyobb hordalékú árvíz esetén a vizet még két db 2. ábra. A Béga—Temes vízrendszer (vázlat) Temesvár felszíni vízművének (2. sz. vízmű) helyszínrajzi vázlatát a 3. ábra tartalmazza. A kb. 3 m-es vízlépcsőt biztosító négy nyílású szegmens-gát előtt kiszélesedő csatorna előülepítőként működik. A vízkivétel gravitációsan, 100 mm-es durva és 10 mm-es finom-gereben át történik. Az igen ritkán jelentkező kása-jég 1. kép. Zsilipház a Béga tápcsatornáján