Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Gedeon Tihamér: Eternitcső hévíz korróziója - Dr. Szekrényi Béla: Az adszorbeált kationok szerepe a talaj vízáteresztésében

Eternitcső hévíz korróziója DR. GEDEON TIHAMÉR Még 1951-ben a Tervhivatal határozata értelmében a Széchenyi fürdő 1. számú fúrását bekapcsolták a MÁV Kórház és a Szabolcs utcai kórház melegvíz el­látási hálózatába. A határozat megvalósítása előtt a Tervhivatal által létrehozott bizottság a hévíz csőveze­tékének anyagára vonatkozóan előzetes kísérlet lefoly­tatását javasolta. Ezt a Széchenyi fürdő egyik helyi­ségében hajtották végre és párhuzamosan összekap­csoltak vörösréz, öntöttvas, folytacél. horganyzott acél, eternitosövet. Ezen a csőhálózaton három hónapon át állandóan folyatták az I. számú fúrás hévizét. A kísér­leti idő letelte után a bizottság jelenlétében bontották ki a csőhálózatot és megállapították, hogy a hévizet legkevésbé az eternitcső állta. A kibontott eternitcső belső felületén kb. 3 mm kocsonyás réteg volt észlelhető. Ez a réteg könnyen el­távolítható volt, sőt az alatta levő még kézzel érintve kemény rész is zsebkéssel lágynak, könnyen faragható­nak bizonyult. A kocsonyás részből mintát vettünk és ennek közelebbi vizsgálatát is elvégeztük. A városligeti fúrást Zslgmondy Vilmos 1868-69­ben mélyítette és a 73,9 C°-ú melegvíz 970,5 m mély­ségből tört a felszínre. Vízhozama a fúrás foglal ásaj után 500 l/p volt, míg 1951-ben 460 l/p-t mértek. A vi­zet elsőízben Than Károly elemezte és 1942-ben dr. Kárpáti Jenő ellenőrizte. A több mint 70 éves időtar­tam alatt a víz összetétele változatlannak mondható A víz összetétele dr. Kárpáti szerint a következő: Ca++ 159,70 mg/l Mg + + 35,50 mg/l Fe+++ 0,51 mg/l Sr++ 3.60 mg/I Ba+ + 0.05 mg/l Mn++ 0.40 mg/l K+ 16 00 mg'1 Na+ 170.20 mg/l Li+ 0,18 mg/l NH,+ 0.45 mg/l Cu++ 2,0 gamma/l ci­190 49 mg/l Br­0.02 mg/l J­0.08 mg/l F­00.70 mg/l SO,,— 202 30 mg/l PO< 0.08 mg/l HCO­556 23 mg/l szabad COJ 597.97 mg/L H1SÍO3 66.00 mg/l HBO 2 5,20 mg/l H,S 1,10 mg/l NO, és NO, nincs pH 6 50 mg/l Az etemitcsövet azbeszt cement keverékből ké­szítik földnedves állapotban hengerléssel tömítve. Ál­talában hidegvíz szállítására teljesen megfelelő, külö­nösen amióta a cső belső felületét még bitumennel is bevonják. A kísérlethez felhasznált cső még bitumenes bevonatot nem kapott. Az eternit csövön átvezetett hé­víz szulfát tartalma a betonra káros korróziós szulfát­érték alsó határán van. mégis igen rövid idő alatt (3 hónap) jelentős mértékű avulást idézett elő. Az eternit cső belső faláról vett mintát kiszárítot­tuk és meghatároztuk annak kovasav tartalmát. Ezt az értéket összehasonlítva a cement és az azbeszt értéké­vel a következő eredményt látjuk: Portland c. Azbeszt korróziós kocsonya SiO, 22—24% 52—54% 53.4% A1,0-, 6—8 % 1—2 % CaO 64—65% 5—12% Az eternitcsövön lerakódott fehér kocsonya tehát mindenképpen a cement mállásterméke volt. amikor a cement mésztartalma a hévíz szabad szénsavtartalimá­nalk hatására kioldódott és a kovasavas alkotórész hid­ratálódva a cső falán mint metaikosav visszamaradt. Az etnmitcső belső korrózióját nem annvira a víz szulfát tartalma, mint inkább a szabad szénsav és a nagv hőmérséklet idézte elő Már régebben ismeretes, hoev bauxit betonból ké­szített próbatest több hónapon át víziben nihontetve szintén kocsonyás korróziós terméket szolgáltat. Az ilyen termékben természetesen a kova sav mellett még a timföld-hidrát is jelentős mértékben részt vesz. Az etemitcsőhPn kivált korróziós termékben sajnos nem volt módunk a timfölH tartalmat is meghnfárnzni. Azon­ban annak mennyisége a cementben levő kisebb ará­nya miatt jelentősebb lehetett. Ebből a megfigvoléchnl tehát megállapfthntiuk. hogv az. éoítési megoldásokban lehetőleg Veniljük el a z e tf vrnitcső felhasználását melegvíz Vezetésére Teliesség kedvéért mée fémcsövek viselkedését is megemlítiük. A vörösrézosövön fekete rézszulfidos vé­dőréteg kéoződött. az öntöttvas csövön vékony fekete, könnven lemosható vasszulfidréteg, míg a folvtacél csövön szintén fekete vízköves szulfidos (CaCO^-fFeS) réteg képződött, mely több éves tapasztalatunk alap­ján koménv réteggé alakult át. Ez a védőréteg a folvtacélból készült csővezetéket teljes mértékben megóvja a további korróziótól. A csővezeték megépítése után a hévíz vastartalma oly­kor a 20 mg/l értéket is elérte, azonban négy-öt hónap alatt a folytacélcső hévíz szennyező hatása megszűnt és a melegvíz vastartalma 1 mg/l érték alá csökkent. Az adszorbeált kationok szerepe a talaj vízáteresztésében DR. SZEKRENYI BELA Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet tározására képesek, s a felvett vizet makacsul megkö­tik. Vízáteresztő képességük kicsi. Ezek az ismereteink azonban meglehetősen általá­nosak és csak kevés segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a fizikai és kémiai mutatók segítségével konkrét, szám­szerű összefüggéseket állapíthassunk meg az adszorbe­ált kationok milyensége, mennyisége s bizonyos talaj­tulajdonságok között. Figyelemmel arra a körülmény­re, hogy az adszorbeált kationok és a talaj vízáteresz­53 A talajtani, talajgenetikai vizsgálatok általáno­sabb elterjedése óta ismerjük, hogy a talaj adszorbciós felületén megkötött kationoknak igen fontos szerepe van a talaj tulajdonságainak meghatározásában. így pl. ismerjük, hogy a kalciummal telített csernozjom (me­zőségi) talajok általában jó szerkezetűek, kedvező víz­gazdálkodásúak. A sok adszorbeált nátriumot tartal­mazó szikes talajok szárazon kőkemények, nedvesen szétfolynak. Ki s vízmennyiségek (diszponibilis víz) rak-

Next

/
Thumbnails
Contents