Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Vendl Anna: Egyes hazai víztározók feliszapolódásáról

cserjés, 10%-a szántó vagy feltört talaj 25%-a kert és rét-legelő, 5%-a kopár. A durva hordalékfogó medence jelenleg % részben feliszapolódott. Csak V3 részben látható á szabad víztükör. Becslés szerint a durva hordalékfogó medencében jelenleg 7,66 m vízállásnál kb. a következő vízmennyiség áll rendelkezésre: a durva hordalékfogó medencében 1000 m

3, a finom hordalékfogó medencében 20 000 m

3, a víztározó medencében 75 000 m

3. összesen 96 000 m

3. A feltöltődés szempontjából két időszakot különböztetünk meg. Az első időszak a

z 1933. évi újjáépítéstől 1950-ig tart, a második pedig 1950-től napjainkig. 1946 és 1950 között ugyanis nagyarányú erdőtelepítés történt, ami a terepfedettségi viszonyokat lényegesen megváltoztatta, a hatása a feltöltődési értékek megalakulásában is megérződik. A tározó 12,5 km

2 nagyságú vízgyűjtőterületéből 1946 előtt 1950 után Erdő, liget, cserjés Szántó, feltört talaj Kert, rét, legelő Kopár terület 32% 10% 50% 8% 60% 10% 25% 5% Babos Zoltán szerint 1933 és 1950 között, tehát 17 év alatt összesen 91 000 m

3 hordalék ülepedett le. A tározó befogadóképessége 130 000 m

3 volt. Évenként tehát átlagosan 5350 m

3 hordalék került a medencékbe amelynek súlya, tekintve, hogy — ha a hordalék átlagos feliszapolódás az eredeti tározótér súlyszázalékáiszapolódás 5350 s= 130 00

0 10

0=

4'

l

O/° Figyelemmel a 12,5 km

2 nagyságú vízgyűjtőterületre, az elsodort hordaléktömeg 1 év alatt 5350 m

3 12,5X10

6m

2 =

0'

43 mm egyenletesnek feltételezett lekopást hozott létr« a vízgyűjtőterületen. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elsodrás 430 m

3/év/km

2. 1951 és 1953 között két év alatt, a 10 000 _m

1es durva hordalékfogó medencébe került a hordalék s azt csaknem teljesen 7000 m

3-ig feltöltötte. Évenként átlagosan 3500 m

3 hordalék töltődött a medencébe, amely súlyszázalékban 6650 tonnát tesz ki. Az évi átlagos feliszapolódás az eredeti tározótér súlyszázalékában: 3500 130 000 100=

2'

70

/« Az elsodort hordalóktömeg 1 év alatt 3500 m

3 v= 12,5X10

6m

2

_ =°>

28 111111 egyenletesnek feltételezett lekopást idézett elő a vízgyűjtőterületen. Eszerint az elsodrás 280 m

3/év/km

2 volt. Az erdősítés hatása a hordalékképződést az eredetinek 65%-ára csökkentette. A leülepedett hordalék talajmechanikai jellemzői a következők: / 1. Felső medence: D(ío=0,130 mm; D

l

o=0,010 mm; D = =0,0190 mm; U=19,5. 2. Középső medence: E)

go—0,130 mm; D

1

0=0,084 mm; D =0,0158 mm; U=15,5. =0 019 mm; D = 3. Alsó medence: D6o=0,100 mm; D

1

0= =0,0412 mm; U=5,27. Általában a leülepedett hordalék finom, kissé agyagos homok. Látható, hogy a durvább részecskék inkább a felső medencébe, a finomabb részecskék pedig inkább az alsó medencébe kerültek. / Fe/sőfo (

Ourvv horda/ék/'offó medence) l. Kazép/ő/ti (f/nomfiorda/ek/bffó medence) ( V/zfározó medence) fvorc Ka/c/7 Amfibo! Gro'náf Cri//ám ftj/dpáU egyéb 3. ábra. A salgótarjáni víztározóban leülepedett iszapok ásványi összetétele A salgótarjáni víztározó 3 medencéjében levő iszapminták ásványi összetételét a 3. ábra szemlélteti. A 3. ábrán jól látható, hogy a kvarcszemcsék súlyszázaléka a legfelső tóban ,a durva hordalékfogó medencében 10%-kal. a legalsó víztároló tóban pedig 20%kal kevesebb mint a durva hordalékfogó medencében. Az amfiból, gránát és csillám súlyszázaléka a középső és alsó tóban nagyobb, mint a durva hordalékfogó medencében; a kalcité, földpáté és egyéb ásványoké pedig ugyanannyi. Az ásványi szemcsék nagyrészt legömbölyített kvarcból, kevés gránátból, csillám-töredékekből, amfibólokból és földpátokból állanak. Kalcit és egyéb sósavval oldható részek mindhárom medencében 8—8 súlyszázalék arányban vesznek részt. Az ásványszemcsék összetételéből kitűnik, hogy a vízgyűjtőterület legnagyobb része homokos kőzetekből áll. A vízgyűjtőterületre megállapított átlagos meteorológiai és lefolyási értékekből kiszámítottuk az átlagos havi lefolyó vízmenyiségnek értékét s ebből meghatároztuk, hogy a tározóba évenként átlagosan 1 175 000 m

3 víz jutott. Az 1933. és 1950. évek között meghatározott 5350 m

3/év hordalékmennyiségből az átlagos hordaléktöménység értéke: 5350X1,9X10

3 C

= 1 175 000 =

8'

64 kg/

m Az 1951. é

s 1953. évekre meghatározott 3500 m

3/év hordalékmennyiségből számítható átlagos hordaléktöménység értéke: 3500X1,9X10

3 C=

= 1 175 000 =

5>

65 kgim Bélapátfalvai víztározó A legelső völgyzárógát 1900-ban épült a Bélapátfalvai Cementgyár vízszükségletének biztosítására a Lackó patakon. A tározott víz mennyisége később a cementgyár fejlődésével kevésnek bizonyult, ezért 1936ban újjáépítették. A ma meglevő műtárgyak is ekkor készültek. Az 1920-as évek elején, amikor a Lackó patak forásvidékén az erdőket kiirtották, a Lackó patak forrása pár napra kiapadt. Pár nap múlva a Lackó patak forrása eredeti helyétől pár méterrel alább is48