Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Thoma Frigyes: Leonard L. Longacre, Harry F. nedvesség megállapítására

<960jan 4. ábra. A Kis Tóth-réti és Mecsekszentlászlói egyesült patakok évi vízhozamváltozása általában DK-ről ÉNy-ra dől. Ennek következménye, hogy a Mária forrás mélyebben fekszik (355 m A. f.), mint a Nagy Forrás (381,2 m A. f.). A kutatás módozatára vonatkozólag javasoljuk a bukógátakkal való vízmennyiség mérést, legalább 1 évi időtartamra, továbbá fúrásokkal vagy aknavágattal kellene a karsztosodott mészkőövezet reményteljes részeit a forrás környékén megkutatni. Természetesen jó eredmény esetén azt is mérlegelni kell, hogy a Mária forrás területén nyerhető víz mennyiségét gazdaságos-e Hosszúhetény felé csővezetéken szállítani. A Mád-Szilvásfürdő-i artézi kút ZELENKA TIBOR Ércbányászati Feltáró Vállalat A Tokaji hegység DNy-i részén ásványbányászati nyersanyagok feltárására 1959. év óta folyik a „Szerencsi öböl" távlati fúrásos kutatása. A komjplex kutatás elvét alkalmazva megismertük a terület alapvető rétegtani, vulkanológiaá, hegységszerkezeti, teleptani és vízföldtani viszonyait. Bebizonyosodott, hogy a fő forróvizes (hidrotermális) zónák (kaolin tömzsök, kvarcit telérék) és hegységszerkezeti irányok megegyeznek az ősi varisztid ÉK—DNy-i csapásokkal. Mád községtől K-re 1,5 km-re fekszik az ÉK— DNy-i irányú Szilvás patak völgye. A völgy Ny-i oldalán a bombolyi kaolin bánya, a K-i részen a régi diósi vasbánya és a Kővágó hegy — Dobozi-tető vastag kvarcit telérekkel átjárt horzsakőlapillis riolittufa és piroxénandezit képződményei találhatók. A Bomboly bányától DNy-ra 500 m-re levő vizenyős-mocsaras rész, valamint 1 km-re az 50 l/p vízhozamú 18 C° hőmérsékletű forráskút már régóta ismert. A völgy két oldalán lemélyített kutatófúrások mintegy 100 m-es szerkezeti elmozdulást mutattak ki. A fenti adatokat figyelembevéve remény volt a völgy által jelzett hegységszerkezeti vonalban nyílt hasadékrendszar és ebben nagyobb mennyiségű feltörő víz feltárására. Ugyanakkor lehetőség nyílt a forróvizes hatások függőleges kiterjedésének és mértékének tanulmányozására is. A rendelkezésre álló adatok alapján a Mád 66. sz. fúrás helyét 1962. februárjában dr. Varjú Gyula iparági főgeológussal a langyosvizű kúttól 50 m-re, É-ra jelöltük ki. A fúrási munka kivitelezését, az Északmagyarországi Földtani Kutató-Fúró Vállalat, Craelius berendezéssel végezte. 38