Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Virág Sándor: Budapest a gyógyfürdők városa

előzése szempontjából is jelentős. Budapesten 123 forrás átlagosan napi 70 millió liter langyos és meleg gyógyvizet ad. Budapest hévforrásai nemcsak fürdők, hanem ivókúrák alakjában is fontos hatást fejtenek ki a szervezetre. Az Egészségügyi Minisztérium az 1959. évben közölte azokat a szempontokat, amelyeknek betartását a vállalat területén az ötéves terv, illetve 15 éves távlati tervek alatt fontos irányelvnek tart. Ezek a következők: 1. Szünetelő, vagy romos fürdők helyreállítása. 2. Űj fürdők létesítésénél tömegfürdésre való korszerűsítés vízfertőtlenítő berendezéssel. 3. Budapest, Hévíz nemzetközi színvonalon való korszerűsítése. fürdőszálló építése. Mi ezeket az irányelveket kellő gondossággal kívánjuk érvényesíteni a vállalat munkájában lehetőleg már az 5 éves terv alatt, ha azonban a felmerülő nagyobb szempontok miatt a második 5 éves tervben nem tudnánk megvalósítani ennek figyelembevételével készítettük el a 15 éves távlati tervünket is A Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésében levő fürdők forgalma évről-évre emelkedik. A jelenlegi túlzsúfoltságot csak a legnagyobb nehézségek árán tudjuk megoldani. A mostani és egyre növekvő forgalom zavartalan ellátásához szükséges a jelenlegi fürdők teljes helyreállítása, korszerűsítése a romos fürdők felépítése, továbbá új fürdők létesítése. A második 5 éves tervvel kapcsolatban — amit elkészítettünk a túlzsúfolt forgalom lebonyolítása céljából — csak részben fogjuk tudni enyhíteni a reánk háruló nehézségeket. A második 5 éves tervben túlnyomórészt a meglevő fürdők helyreállítása és korszerűsítése, valamint a megkezdett beruházási tervek továbbfejlesztése szerepel. Tervbe van véve az Ybl fürdő, az Imre fürdő, a Lukács—Császár fürdő és több más fürdő korszerűsítése, helyreállítása, továbbfejlesztése. Ennek kerete kb. 100 millió forint körül van, amely összeget a Fővárosi Tanács VB-a erre a célra elő is irányzott. A fürdőforgalom hatalmasan megnövekedett. A dolgozók jogosan vetik fel az igényeket a fürdők korszerűsítése, megnagyobbítása, valamint új fürdők létesítésével kapcsolatban. A fürdők állapotában és a forgalom növekedésével kapcsolatban a fejlesztés kérdései mind élesebben vetődnek fel. 1938-ban 3 millió körül volt a fürdők forgalma. 1950-ben 6,5 millió, 1958-ban 9 millió főre emelkedett a vendégforgalom száma, amellyel azonban nincsen arányban a beruházás, a felújítás és sok es3tben a ráfordítási költségekkel csak a további üzemeltetést tudtuk biztosítani. A fürdők a múltban magánérdekeltségek voltak. Kizárólag csak az üzletszerzésre mentek. A jó pénzű polgárokra, az idegenforgalomra építették és nem vették számításba a tömegeket. A fürdők egységes irányítás alatt működnek. Eddig a fürdők létesítésénél, a tervezéstől az üzembehelvezésig, nem számoltak a tömegek igényével, a tömegek könnyű, kényelmes elhelyezéséről és a fürdetés olcsóságával. Ma számolunk vele, számolunk, hogy a vetkőzöhelyek arányosítva legyenek a medencék befogadóképességével. Számolunk elsősorban a víz hozamából adódó, illetve építhető medencék teljesítőképességével és ehhez irányított megfelelő típusú vetkőzőhaly efckel. Számolnunk kell a víz gyógy hajtásával a kezelendő betegek tekintetében. A fürdők környezetének lélekszámával, ahonnan a rendszeres közönség kialakul ós számolnunk kell a beutalandó betegek arányszámával is, valamint az idegenforgalom igényeivel Ez a fürdő forgalmi és gyógyászati része. A fürdőfejlesztés ma tervszerűen irányítható. A fejlesztés tervszerű beüteimezése egyben meghatározza a pénzügyi tervet. Eat a célt szolgálja 15 éves távlati tervünk is. A fejlesztési programban tervszerűen foglalkozunk: 1.A források hozamával, kihasználtságával. 2. A fürdők gyógytényezőivel. 3. A meglevő fürdők korszerűsítésével. 4. Űj fürdők létesítésének elvK és területi adottságaival. 5. Az új forrásoknál gyógytényező szerinti fürdők építésével. 6. A fürdők tisztasági, kondíció megőrzési, betegség megelőzési, gyógyítási és üdülési szempontjaival. A dolgozók részéről jelentkeznek az igények, melyeket nem lehet számításon kívül hagyni. A kerületi Tanácsok is felvetik a kérdéseket, mint a dolgozók kívánságát. A sportlétesítmények is nagy feladatok elé állítják a fürdőket, ugyanúgy az idegenforgalom i

s évről-évre fokozódik, amit a többi feladatokkal együtt kell összehangolni. A meglevő fürdők évszázadokkal vagy hosszú évtizedekkel ezelőtt épültek. Közben a városrészek körülöttük kiépüllek, egyéni érdekek alapján s nem kollektív szempontok szerint. A kollektív szempont: a dolgozó embert figyelembe véve a környezet megfelelő kiképzése. A gyógyforrások "gyógyító hatásának megfelelően a fürdőket felkereső betegek részére az épület, a vetkőzőhelyék, a medencetér, a pihenőrészek szerves, korszerű kiegészítői kell legyenek a forrásoknak Ha ezeket a szempontokat nézzük a 15 éves távlati tervnél, számolnunk kell a lakosság számának emelkedésével, ami a fürdőforgalmat is emeli. A mostani 8—9 millióval szemben 1961—65 között az évi forgalom kb 10 millió, 1966—70 között az évi forgalom kb. 12 millió, 1971—75 között ,az évi forgalom kb. 14 millió átlagot érhet el. A 15 éves területi fejlesztési tervben felvett költségek : gyógyfürdők korszerűsítésére és bővítésére 299 600 m/Ft tisztasági fürdőkre 81 000 m/Ft strandokra 167 000 m/Ft üdülők és segédüzemek fejlesztésére 74 500 m/Ft összesen: 622 100 m/Ft Ez évi átlagban 41 millió forintot jelent. A 15 éves távlati terv irányelvei alapján összeállított gyógy-, tisztasági- és strandfürdők, valamint üdülőhelyek fejlesztését készítettük el. Rámutattam a fokozódó forgalomra, a jelentkező kérdésekkel kapcsolatos fejlesztési feladatokra. De meg kell mondanom azt is, hogy a sajtóban elérg sűrűn felvetik a hévforrások energia céljára való felhasználását. Szakkörökben sokat tárgyalt tény, hogy a fővárosi gyógy- és hévíz-forrásoknak és fúrásoknak nemcsak hozama, de hőmérséklete, sőt vegyi összetétele is csökkenőben van. Ez általános jelenségnek mondható, oka pedig a vízadó források túlzott igénybevételében keresendő. Mi ezzel kapcsolatban a sajtóban is, szaktárgyalásokon is kifejtettük nézetünket, rámutatva a források gyógy és energia kérdéseinek nehézségeire, a gyógyjelentőség elsőrendűségére és a források adottságaira. Több beadvánnyal és felterjesztései éltünk az elmúlt időben is. Felvetettük, hogy a forrás-mérési, megfigyelési adatokat rendszeresen kellene feldolgozni és közös nevezőre hozni. Erre a Fürdőigazgatóságnak szükséges létszáma, megfelelő apl.arátusa. nincsen. Eddig legnagyobbrészt a MűszaKi Egyetemhez és a hidrológus szakemberekhez fordultunk, akik mindenkor készségesen álltak rendelkezésünkre. Ezért jelentősnek tartom a Hidrológiai Társaság ankétját amiért is köszönetet mondok a Fürdőigazgatóság nevében, mert meg vagyok győződve, hogy ankétunk eredményes lesz, mivel kitárgyalhatjuk és lefektethetjük: 1. A források folyamatos, rendszeres ellenőrzésének megszerveézsét. 2. A gyógyvíz felhasználási normált kidolgozását. 3. Rögzíthetjük, hogy a budapesti gyógyvizeket el17