Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Pohl Károly: Az aktív vízszínsüllyesztés eredménye az iszkaszentgyörgyi bauxitbányákban

tására törésekből, illetve töréses zónákból származnak, gátolják a bányaművelést. A komoly karsztvízveszély elhárítására az aktív vízvédelmi mód, a bányászatot megelőző tervszerű vízszínsül lyesztés megvalósítása látszik a legcélszerűbbnek ezen a területen. Az aktív vízvédelem tervezéséhez szükséges vízföldtani megfigyelések végrehajtására a Bauxitkutató Vállalat (BKV) karsztvízszín megfigyelőhely hálózatot létesített. A vízszínsüllyesztés kivitelező munkálatai folyamatban vannak. A vízszínsüllyesztés megindulása után a megfigyelőhálózaton végzendő megfigyelések sok új, értékes adatot adnak majd a karsztos hasadékkőzeteik vízföldtani, hidrológiai és hidraulikai viszonyainak jobb megismeréséhez. A Nyirád—Sümeg—Zalahaláp közötti területen a nyugalmi vízszint 174—177 m A. f. magasságban volt, jelenleg a bányaműveletek okozta vízbeáramlások hatására a megcsapolások közelében a plusz 170 m-es szintig süllyedt. A Zaláhaláptól ÉNy-ra létesített megfigyelőhelyen a vízszint 170 m A. f., tőle D-re 1,5 km-re levő észlelőhelyen — a karsztvíztároló kőzetek hézagtérfogatának hirtelen változása folytán — már cak 132 m A. f. Nyirád és Sümeg között egy kb. 3 km

2 nagyságú területen tortonai képződményekben levő karsztvízrendszert mutattunk ki, melynek tárolókőzete a litotamniumos mészkő, feküje pedig az ezen a területen jó vízzáróképességű helvéti homokkő. E vízrendszer vizsgálatára 3 megfigyelő fúrást állandósított a BKV. Az öcs—Szentgál—Veszprém—Hajmáskéri karsztvidék (III) a hegység főkarsztvízrendszerének fő vízgyűjtőterülete. A VITUKI Tótvázsony—Nemesvámos— Szentgál között létesített 3 vízszín megfigyelőhelyén mért értékek szerint a főkarsztvízrendszer szintje a térségben a legmagasabb, jelenlegi adatok szerint 263— 270 m A. f. A csapadék időbeli eloszlásának hatása itt erősen érezhető, az utóbbi évek csapadékhiánya következtében a vízszín 4—8 m-t csökkent. A karsztvidéken Kálimba községtől DNy-ra 4 észlelőhely van a BKV kezelésében. Ezek szintié 179—1R2 m A. f. Az Ürkúton létesített. 3 és Padraekúton. Jókai-bánya területén levő főkarsztvízszín észlelőhelyek jelenleg nem mérhetők. Az előzőkben 255—265 m A f., az utóbbiban 204 m A. f. volt az átlagos vízszint az elmúlt években. A karszvidéken az Aikai-medence barnakőszénbánváiból. «z úrkúti mangánércbányából és a halimbai bauxitbányákból emelt karsztvízmennyiséenek csak egy része származik a főkarsztvízrendszerből. nagyobb hányadát a Halimba—Városlőd—Ürkút térségében felszínen is meglevő, jól karsztosodott középső- és alsóeocén mészkövek által tárolt karsztvíz adja. E kiterjedt vízrendszer meefieyelésére 18 állandósított megfigyelőfúrás létesült. A Halimba II. aknában a 200 m A. f. körüli nyugalmi eoeén karsztvízszint a vízrendszer aktív megcsapolása folvtán a 80—140 m A. f-i szintre csökkent. A .Tókai-bánya területén levő megfigyelőhelyen végzett mérések szerint 320 m A f. a helyi eocén vízszint. Megjegyzendő, hogy az itt. elhelyezkedő eocén karsztvízrendszer vízszíne a tárolókőzet települési viszonyaitól és a- csapadékviszonyoktól függően erősen ingadozik. Az Északbakonyi karsztvidéken (IV) Bakonybéltől E-ra két főkarsztvízszín megfigyelőhely van a VITUKI kezelésében. A BKV Bakonyszantlászló körzetében 4, Bakonyszentkirály mellett egy megfigyelőhelyet létesített az itt megkutatott bauxit főkarsztvízszínhez való viszonyának tisztázására. A VITUKI megfigyelőhelyein 220—222 m A. f., az utóbb említett helyeken pedig 170— 190 m A. f. a nyugalmi vízszint A vízszín ±5—6 m-es ingadozást mutat. Zirc—Dudar—Balinka térségében nagykiterjedésű kréta és eocén karsztvízrendszerek jelenléte valószínűsíthető. A különböző karsztvízemeletek helvzetét, kiterjedését stb. vízszínészlelő fúrások telepítése és megfigyelése nélkül megállapítani nem lehet. A KDT kezelésében Balinkától Ny-ra levő vízszín észlelőhely valószínűen a kréta vízrendszer szintjét mutatja (161 m A. f.) E karsztvidéken a dudari és balinkai szénbányákat, elsősorban kréta és eocén, alárendelten triász víz.veszély érinti. A Tési (V) és Iszkaszentgy örgvi (VI) karsztvidékeken az iszkaszentgyörgyi bauxitbánya, a várpalotai és bántapusztai fósbarnakőszénhánvák főka.rsztvízveszélyesek. Az iszkaszentgyörgyi bauxitbányánál aktív vízszínsüllyesztést alkalmaznak. Tervszerű megcsapolást alkalmazva az eredeti 138 m A. f-i vízszint a megcsapolás központiában már több mint. 50 m-t süllyedt. A bánva körzetében 20 főkarsztvízszín megfigyelőhely biztosítja a depresziós tér kialakulásának térbeli és időbeli megfigyelését. A bányától távolabb eső megfigyelőhelveken. Fehérvárcsurgó mellett 144 m A f.. Iszkaszenteyörgy községben 124 m A. f., a csóri Hidegvölgyben 135 m A. f. a főkarsztvízrendszer szintié Bodaikon. a KDT tulajdonában levő megfigyelő fúrásban 151 m A. f-i vízszintet mértek. Az inotai Hidegvölgyben — az erőmű vízellátására — vízkivételi művet létesítetted. A vízemelés környezetében kialakult karsztvízszínsüllyedést, 5 vízszín megfigyelőhelyen mérik. A vízszrn — 'a víz«m éléstől függően — a nyugalmi szinttől, 125 m A. f-től kb. 110 m A. f. magasságig változik. A Bakonv hegységben végzendő további általános vízföldtani és hidrológiai kutatás, a bánvavízvédele-^re háruló növekvő feladatok sikeres megoldása, továbbá a városi és iraari vízgiénvek kielégítése szükségessé teszik az ismertetésben vázolt karsztvízszín megfigyelőhelyek rendszerének kibővítését és rendszeres megfigyelését. Fhhez szükséges lenne, hogv — a bauxitbányászathoz hasonlóan — az egyéb karctvízve^zélves bánvák is létesítenének területükön több megfigyelőhelyet a bányászatra vészéives vízrendszered helyzetének tisztázására Megoldatlan a karsztvízszín megfigyelőhelyeké telepítése azokon a területeken is. ahol nem folvik sem bányászat, sem mélyfúrásokkal történ^ kutatás. Itt a legcélszerűbbnek látszik, ha az eddigiekhez hasonlóan a VITUKI létesítene megfigyelőhelyeket, melyek kiegészítenék. illetve teljesebbé tennék a Bakonv hegység állandósított karsztvízszín megfigyelőhely hálózatát. Az aktív vízszínsüllyesztés eredménye az iszkaszentgyörgyi bauxitbányákban POHL KAROLY Bauxitkutató Vállalat, Balatonalmádi Közel 15 éve folyik bányaművelés az iszkaszentgyörgyi bauxitelőfordulás területén a karsztvíz nyugalmi szintje alatt. A repedezett, helyenként karsztos alaphegység vízvezetőképességének ismerete hiányában, kezdetben 3, majd 5, később 7—10 m

3/percre becsülték azt a vízmennyiséget, amit a két, akkoriban ismert telep művelése során a bányákból emelni fognak. 1954ben azonban már nyilvánvalóvá vált hogy a legutolsó becslés sem volt reális, mert a két művelt telep V3 részének feltárása során elérték a 10 m

3/percnyi vízhoza12 i