Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Dr. Rónai András: Javaslat az alföldi artézi kutak vízszolgáltatási viszonyainak rendszeres mérésére

Város épületeinek nagyobb része kárt szenvedett. Az Északi tenger partján a vihardagály gátszakadásokat okozott és Hamburg belső területén kivételes arányú elárasztási katasztrófa következett be. Egyes sajtó vélemények szerint évszázadok óta példa nélkül álló orkánszerencsétlenségről kell beszélnünk. Ez a vélemény azonban túlzott, mert alig egy évtizeddel ezelőtt hasonló méretű vihardagály lépett fel az Északi tengetérségében 1953. január 31-én és február 1-én. Ez a vihardagály különösen Hollandia tengerszint alatt fekvő területein okozott súlyos gátszakadásokat és elárasztási szerencsétlenségeket. 1. ábra. A légnyomás rendkívüli alakulása Budapesten 1962. február 12—18-ig Javaslat az alföldi artézi kutak vízszolgáltatási viszonyainak rendszeres mérésére DR. RÓNAI ANDRÁS Magyar Állami Földtani Intézet Az ország vízellátásában mind nagyobb mértékben szorulunk rá felszínalatti, mélységi vizeinkre. A mélységi víztartókban tárolt víz menrv'ségéről vannak hozzávetőleges számításaink, azonban a mélységi vizek pótlódásáról, annak útjairól, mennyiségéről, a pótlódág gyorsaságáról, folyamatosságáról, a pótlódó víz származásáról csak feltevéseink vannak. A vízkészletekkel való gondos gazdálkodás megkívánja a felszínalatti készletek megbízható felkutatását, és az évről-évre pótlódó, tehát az állag sérelme nélkül kitermelhető vízmennyiségek meghatározását. Tehát szükséges, hogy a különböző alföldi víztartó rétegekbe mélyülő kutak yízszolgáltatási viszonyait, a vizet felhajtó nyomás egyirányú, vagy ciklikus változásait, a víz hőmérsékletének, gáztartalmának, kémiai jellegének időbeli változásait megfigyeljük, a mérhető adatokat műszerekkel megbízhatóan és hosszú időn át mérjük. A mind sürgetőbb gyakorlati igényekkel számolj a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Főbizottsága szakbizottságot küldött ki azzal a feladattal, dolgozza ki azon szükséges intézkedések és tudományos kutatások tervét, amelyek a felszínalatti vizek mozgásának ismeretéhez elvezetnek. A szakbizottság 1961. márciusában tartott ülésén az artézi kutak nyomásviszonyai rendszeres, műszeres mérését jelölték meg olyan alapvető feladatnak, amelynek eredményei nélkül a felszínalatti vízkészletek utánpótlására és a felszínalatti vízmozgásokra megbízható felvilágosításokat nem adhatunk. A szakbizottság egyetértett a javaslattal és megbízta a javaslattevőt, hogy a műszerekkel felszerelendő artézi kutak legsürgősebben kiépítendő hálózatának tervét dolgozza ki. A javaslat kidolgozásában közreműködött a VITUKI részéről dr. Ubell Károly, az OVIKUV részéről dr. XJrbancsek János. A javaslat szövege, amelyet a szakbizottság az 1962. március 29-i ülésén megtárgyalt és elfogadott, a következő: A felszínalatti vizek utánpótlódására, áramlására, nyomásviszonyaik változására csak úgy tudunk adatokat szerezni, ha artézi kútjaink egy jól kiválogatott hálózatán rendszeres észleléseket vezetünk be. öníró vízszintmérővel kell felszerelni az ország jellegzetes tájain néhány kutat. Az országos figyelt artézikut hálózat, kiépítését úgy kell végezni, hogy a kutak az ország artézivíz szempontjából legfontosabb tájait képviseljék, e tájakon a különböző mélységben lévő legfontosabb artézivíztartókba mélyüljenek; olyan kutakat kell kiválogatni, amelyeknek rétegsora megbízhatóan ismert, amelyeken 9