Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Dr. Berencsi György: Szempontok a fürdés egészségügyéhez

lott /a Galyatető-i, Mátraháza-i és Parádsasvár-i állomások átlagértékéből számított/ csapadékmennyiséggel kitűnik, hogy forrásméréseink idején, a 4o éves átlaghoz közel azonos csapadékviszonyok voltak. /Lásd az alábbi kimutatást./ XII. I. II. III. 4 havi átlag /mm/ 4o éves átlag /mm/ 31 33 43 43 37,5 196o.XII. 1.1961.

III.31. /mm/ 92,1 31,3 32,1 6,1 4o.4 A fentiek figyelembevételével, az egyes források helyén mért. legkisebb vizhozamok, a tartósság szempontjából jó átlagértéknek tekinthetők

. A kismértékben ingadozó forrásoknál nagyobb szárazság esetén - véleményünk szerint - a jelenleg észlelt legkisebb vizhozamok kb 2o %-os csökkenésére számithatunk. Vízkémiai vizsgálato

k.A források és a patakok vizének - az O.K.I. által végzett - vizkémiai vizsgálatát a 2.táblázato

n mutatjuk be. Miként a 2. táblázatbó

l is kitűnik, mind a foglalt, mind a foglalatlan források vizének túlnyomó^ többsége, az O.K.I. véleménye szerint sem bakteriológiailag, sem vegyileg nem kifogásolható, s a foglalatlan források vize is, foglalás után ivóvizül elfogadhato. A patakok vize - kisebb szennyeződéstől eltekintve - csaknem ivóviz minőségű. A forrásvizek hőmérsékletének átlagértéke az észlelések időtartama alatt 8,5 C volt. összefoglalás, javaslatok

. A kivánt 6o-7o m3/nay vizigény

t a IX., XI. és XII.számmal jelzett foglalt források, az általunk mért legkisebb vízhozamokat figyelembe véve /55,o l/p= = 79,2 m3/nap/ az év legnagyobb részében jelenleg is kielégitik. Az emiitett források vízhozamának szárazabb időszakban várható kb. 2o %-os csökkenése esetén fellépő vizhiány pótlása, a foglalt források közvetlen közelében fakadó, átlagosan 12,9 l/p = 18,5 m3/nap összvizhozamu VIII, IXa, X, és XIII. jelzésű források foglalásával éo a meglévő vizellátási rendszerbe való bekapcsolásával megoldható. A fenti források vize az O.K.I. vizsgálata alapján sem bakteriológiailag, sem vegyileg nem kifogásolható, a források foglalása esetén ivóvizül elfogadható. A vizellátási rendszer további bővítése az V. jelzésű - átlagosan 23,6 l/p = 33,9 m3/ nap vízmennyiséget szolgáltató - forrás foglalásával és bekapcsolásával lehetséges. Ugyancsak jelentősebb vizszerzési lehetőség van a Bagolykő patak forrásvidékén, ahol csak a XX. és XXIII. számmal jelzett források átlagosan összesen 43,2 l/p «= 62,2 m3/nap vízmennyiséget szolgáltatnak. Az V., XX. és a XXIII. jelzésű forrás vize az O.K.I. vizsgálata szerint 3em bakteriológiailag, sem vegyileg nem kifogásolható, foglalás esetén ivóvizül elfogadható. A foglalásra, illetve felhasználásra javasolt források vize a meglevő vizvezetékhálózatba gravitációsan beköthető. A száraz időszakban lehetséges nagyobb vizhozamcsökkenés - a biztonságos tervezéshez szükséges - pontosabb megállapítására, különösen még a nyárvégi, őszi időszakban, a forrásmérések további folytatása szükséges. Szempontok a fürdés egészségügyéhez DR. BERENCSI GYÖRGY, Orvostudományi Egyetem, Debrecen A mérsékelt égöv alatt a sport, üdülés és szórakozás célját szolgáló fürdésre legalkalmasabb a nyár. Éppen ezért indokolt, ha a nyár kezdetén a fürdés kérdésével orvosi szempontból is foglalkozunk. A fürdőnek ugyanis sokoldalú egészségügyi vonatkozása van. Tömegek veszik igénybe,tehát népegészségügyi jelentősége is nagy. A fürdés hatása egészségügyi szempontból kétirányú lehet. Egyrészt szolgálja, tamogatja, javitja, esetleg helyreállítja az egészséget, másrészt a fürdés keretének és módjának helytelen volta az egészségre káros is lehet. Ebben az értekezésben ezzel az utóbbi kérdéssel foglalkozunk. A fürdéssel kapcsolatban alapvető követelmény, hogy csak a hatóság által kijelölt, tehát emberi fürdésre alkalmasnak tartott vízben fürödjünk. Ez a szempont természetszerűleg az olyan felszíni vizekkel /folyó, patak, tó, vízállás stb/ kapcsolatban merül fel, amelyeknek nem a fürdés a kizárólagos rendeltetése. A felszini vizek ugyanis az emberre nézve esetleg veszélyt is jelenthetnek. Nem arról a veszélyről van itt szó,hogy a rossz úszó vagy nem uszó a terep meg nem felelő volta miatt kerülhet veszélybe. Az emiitett kockázatot a viz szennyezettsége, fertőzöttsége jelentheti. Minél civilizáltabb egy ország, minél fejlettebb az ipara, annál szennyezettebbek lehetnek a felszini vizei. Az ilyen szennyezettség kétféle lehet. A víz tartalmazhat olyan élő mikroorganizmusokat /protozoonok, férgek, baktériumok, filtrálható virusok/, amelyek bizonyos körülmények között súlyos betegséget okozhatnak. A viz lehet továbbá az emberre káros vegyi anyagokkal, esetleg radioaktív anyagokkal szennyezett. Minél kisebb a rendelkezésre álló vízmennyiség, minél kisebb ennek folytán a felhigulás és az úgynevezett öntisztulás lehetősége, annál nagyobb a valószínűség arra, hogy a vízben káros tényezők vannak. Az egészségügyi szempontból szóba jöhető szennyezettséget szabadszemmel megállapítani nem lehet. A víz külleme nem ritkán, hívogatóan tiszta képet nyújthat, s a szemlélőben a kristálytiszta fürdőviz, sőt ivóviz képzetét keltheti. Emberegészségügyi szempontból a szennyezett viz az esetleges vegyi vagy sugárzási ártalmakon kivül a mersékelt égövön elsősorban az úgynevezett enterális fertőzesek /tifusz,dizentéria stb/ vagy pedig egyes filtrálható virusok által okozott betegségek, mint amilyen a 34