Hidrológiai tájékoztató, 1961
3. szám, december - Hírek, ismertetések
A Dunai Kőolajipari Vállalat százhalombattai építkezésének ivóvízellátása I BELLOSEVICH SÁNDOR—ÉRDI SÁNDOR, É.M. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Százhalombatta közságtői D-re épül hazánk legnagyobb Kenő és Fűtőolajipari Üzeme. Ez a hatalmas mü "a barátság" olajvezetékről kapott nyersolajat dolgozza fel és a fűtőanyag ellátását biztosítja többek között az e területen felépülő Dunai Erőműnek is. A teljes beruházási összeg meghaladja a három milliárd forintot. Végső kiépitését 1968-ra ütemezték be. AZ TÍzem ivóviz beszerzésére szolgáló vizkutatást és kuttelepité3t az F.T.I. végzi a generáltervezést ellátó Vegyterv megbízására. Az üzem összes vízigénye 700 m3/nap, mely vizre azonban az épitő vállalat felvonulása idején szükség van. Ilymódon kutatásunknak meg kell előznie minden egyéb munkálatot a helyszinen és mivel a Minisztertanács előrehozta•az épitkezés beindulási határidejét, a vizmünek is a tervezettnél előbb kellett megépülnie. Kát fő megoldás jöhetett szóba . Az egyik a pannóniai mély rétegekből fúrással való vizfeltáras, a másik a dunaparti kavicsból kinyerhető teraszvizhasznositás. Mindkét megoldás számos kérdést vetett fel. Vizsgáljuk meg először a pannóniai rétegek felkutatásával összefüggő kérdéseket. A vízfelhasználás helye /l.ábr a/ az Ercsi és Százhalombatta között fekvő löszfennsikra esik. Ennek felépítésében résztvevő mélyebb rétegek földtanilag a mezőföldi pannóniai táblához tartoznak. Vizföldtani viszonyaikat a legközelebbi település, Ercsi mélyfúrásai nyomán ismerhetjük meg. Ha az Ercsiben nyomozott rétegadottságokat területünkre vonatkoztatjuk, akkor 200-300 m mély kutakból átlagosan 150-200 l/p vízhozamra számithatnánk.Ebből következik, hogy a vizigény kielégítésére legalább 3-4 furt kut volna szükséges, ami tekintettel a létesítmény jelentőségére sem biztonságot nyújtó, sem gazdaságos megoldás nem lenne, mert kb 1,5-3 millió forint kutépitési költség merülne fel. Ehhez a kérdéshez tartozik még, hogy az ily nagy területen széthúzott, - illetve búvárszivattyúkkal kedvezőtlen körülmények között üzemeltetett - vizmü üzemi költségei is nagy és felesleges megterhelést jelentenének az üzemeltető részére. De ismeretes ezen mezőföldi pannóniai rét&gek rendkívül rossz, eltömődésre hajlamos szemcseösszetétele is. Ehhez még kapcsolódik a gyenge tvizutánpótlási adottság, ami nagymértékben csökkenti az ezekből a rétegekből való vizbeszerzes biztonságát, különösen ha hosszabb időszak távlatában vizsgáljuk a kérdést /2.ábr a/. Felmerült azonban egy kedvezőbb lehetőség is a pannóniai rétegekkel kapcsolatban. A Duna-menti Erőmű részére ugyanis korábban az F.T.l. mér végzett vizkutatást. Ennek során a Kőolajfinomitó Üzem területétől E-ra mintegy 3 km-rő találtunk jó vizadóképeseégü felsőpannóniai homokszintet mái» a terep alatt 35 m mélységben is. Az Eromü vizmüve ki is épült erre a rétegre. Meg kellett tehát vizsgálni, hogy az itt feltárt felszinközeli, nyomás alatti réteg kiterjed-e jelenlegi kutatási területünk alá is. E célból összesen három kutatófúrást mélyítettünk különböző helyeken, különböző mélységgel. A fúrások egyikében sem mutatkozott jelentős vizadóréteg, tehát az előbb emiitett felsőpannóniai szint, mely az Erőmű részére szolgáltat ivóvizet,látszólag helyi jelenség, melynek kiterjedését D-felé a Benta patak vonaliban feltételezett törés határolja. Marad tehát mint megoldási lehetőség a dunaparti kavics vizének felhasználása . Ennél a megoldásnál is előtérbe került egy megvizsgálandó fontos feltetel, melynek függvénye volt a kavics-viz felhasználása. Nevezetesen,hogy kellő mélységben fekszik-e a víztermelésre alkalmas hon. .'-os kavicsréteg a Duna kisvizállasához viszonyítva. Továbbá,hogy megfelelő minőségüe szemcseszerkezetileg a Duna ezen partszakasza. E"tekintetben a Kácsás-sziget és a folyamszabályozási müvek esetleges feliszapoló hatása s a part anyagának szürőviszonyai is számításba jöhettek.A fent emiitett vizkutatásunk során például olyan magas településben találtuk meg a pleisztocén kori dunakavicsot, hogy a kisvizek idején már nem, vagy csak alig kap kellő utánpótlást. A most folyó vizsgálatok nyomán azonban - a vizmütelepitésro egyéb szempontok szerint is alkalmas helyen, - a Kőolajfinomitóhoz a lehető legközelebb fekvő olyan partszakaszon, - melyet egyéb célra nem hasznosítanak - fel tudtunk tárni megfelelő fekvésű és minőségű parti kavicsréteget. Vizsgálat alá kell azonban venni még egy fontos kérdést; a vizmüterület közelében tervezett nagyméretű olajülepitő tó esetleges behatását i&. Azok a talajvizszinészlelósek, ill. áramlás vizsgálatok - amelyek e célt szolgálják - jelerleg folyamatban vannak . Első közelítésben, a Duna hatása a parti kavicsrétegbe és az utánpótlódásban fennálló szerepe, döntőnek látszik más irányú talaj vízáramlással szemben. A kérdést azonban részleteiben is meg kell vizsgálni. * 1961-ben jelent meg a Földtani Közlöny Re giszter /Mutató/ kötete,mely 1900-1960-ig foglalja össze a Földtani Közlöny 60 évfolyamának"7XXX - XC. évf./ tartalmát. A Mutató felépítése három részból áll: I. címjegyzé k, II. szakmai mutat ó, valamint III. társulati élet és egyebek. A kötet két utolsó részében a 119. oldalon a vizföldtan i tárgyú munkák, a 123. oldalon pedig a Hidrológiai Szakosztállya l /1917 - 1949 között/ foglalkozó irások, továbbá a Hidrológiai Közleménye k /1918 - 1920/ anyagát találjuk. A Re giszter köte t a Hidrológiai Társaság tagjai számára is hasznos, mivel segítségével bepillantást nyerhetnek a Társaság jogelődjének, a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának múltjába. Rásonyi László 40
