Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Fekete Károly: Siklós község vízellátása

Siklós község vízellátása FEKETE KÁROLY, Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság Siklós község járási székhely Dólbaranyában. Lakossága 5900 fő. Jelentős közigazgatási település. A siklósi vár a török időkben hadászatilag fontos szerepet töltött be. Restaurálása befejezéshez közeledik, igen értékes műemlék. A község egészséges ivóvizzel való ellátása régi kérdés, jelentős lépés e téren azonban csak akkor következett be, amikor a siklósi járási kórházban az 196o. év folyamán a kórház karsztkutjának szennyvízzel való fertőzése következtében paratifusz járvány tört ki. A járvány felhívta az illetékes tanácsi szervek figyelmét a helyzet tarthatatlanságára ós a községi vizmü mielőbbi megépítésének szükségességére. A Pécsi Tervező Iroda 1955-ben már készített tervet e célból, azonban a terv szerint a vizbeszerzés a régi siklósi strand 26 C -u karsztforrásának foglalásával történt volna. Ez a viz azonban nemcsak ivásra nagy hőmérséklete, hanem a forrás környékének igen szennyezett volta miatt sem jöhetett szóba, nem beszélve arról, hogy a község erre a vizre egy korszerű nagyméretű sportmedencét építtetett. A figyelem ekkor terelődött rá a siklósi vár udvarán levő 38 méter mély kútra, mely valószínűleg még a török időkben készült és a vár vízellátását szolgálta és szolgálja még a mai nap is. A kut a siklósi vár belső udvarán, annak DK-i sarkában, a várkápolna előtt van. Jelenleg vasbeton fedlappal van lefedve és vasajtó biztosítja a kútba való lejutást egy igen rozoga állapotban levő vashágcsó segítségével. A kut a felső pár deciméter vastag talajréteget harántolva végig mészkőben mélyült kb 3 m átmérővel. Burkolata nincs. A kut mélysége a fedlap felső síkjától a fenékig 38 m. A kut vízhozamának megállapítására a Komlói Viz- es Csatornaművek közreműködésével 1960 február 2o-23 között próbaszivattyuzást végeztünk. A szivattyúzás megkezdése előtt a kútban a vízoszlop magassága 70 cm volt.Az elsőnek lehelyezett búvárszivattyú, melyet a fenéken fekvő állapotban kellett üzemeltetni a kis vízmélység miatt - hitelesített vízórán át mérve - 400 l/p vízmennyiséget emelt ki a kútból kb 25-30 cm-es leszívás mellett., mely a szivattyú beindulása után pár perc alatt beállott és állandósult. A kiemelt víz nagy mennyiségű iszapot tartalmazott. Félnapos szivattyúzás után a járatok tisztulása eredményeként a kútban a nyugalmi vízszint 2o-25 cm-el megemelkedett. Ezután egy H0-4.tip. 600 l/p teljesítményű búvárszivattyúval cseréltük ki az előzőt, amellyel 500 percliter vizet sikerült kiemelni 36 cm depresszióval. Ez a vízszint a vízhozam változatlan maradásával ugyancsak állandósult a szivattyúzás alatt. A nyugalmi vízállásnál a vízoszlop magassága 86 cm volt. A leszívás 500 percliternél 36 cm, tehát üzem közben a vízoszlop magaseága 50 cm volt. Ezeket az adatokat üzem közben a kútban személyesen mértem. Szivattyúzáskor a kut fenekétől felfelé irányuló és szükülő természetes hasadék aljából erőteljes vízbeáramlás mutatkozott, mely szemmellátható iszapszemcséket és kőzettörmeléket hozott magával A repedés a kut falában/DK-i oldal/ kb 2-2,5 m magas vizszintnél 1,10 m széles és 1,30 m-re mélyül az oldalfalba. A repedésbe lefelé mintegy 1 m mélységig tudtam bottal behatolni.A kútban szivattyúzáskor másirányu beáramlás nem jelentkezett. A levegő hőfoka - ismételt mérések alapján - a kut fenekén 21,5 C /1960.február 23./, a beáraunió viz hőfoka pedig 19 C .A vizet a Baranyamegyei KÖJÁL laboratóriuma vizsgálta meg, véleménye szerint a viz sem vegyileg, sem bakteriológiailag nem kifogásolható. Véleményünk szerint a várkút a karsztviz szintjét érte el, melyet az alábbi adatok is igazolnak: A várkutban a nyugalmi vízszint magassága: 96,00 mA.f. A vár aljában, a DK-i irányban lévő régi strand medencéjében a források feltörő vízszintje: 95,85 mA.f. A strandfürdő fenékszintje: 95,33 mA.f. A várkút fenékszintje: 95,14 mA.f. De nemcsak a siklós környéki, hanem a távolabb levő, természetes uton előbukkanó és fúrással feltárt vizek is pár deciméteres eltéréssel ezen a szinten jelennek meg. Igy a harkányi melegvizek, a gyüdi határban felbukkanó langyos források, a Tapolca puszta forrása és a beremendi karsztviz. Már Zsigmondy Vilmo

s kimutatta, hogy itt földalatti hasadékokkal van dolgunk, melyekbe a csapadékvizek a föld mélyébe kerülhetnek, másrészt pedig, hogy egy olyan mély főhasadék létezik, melyből a föld mélyébe került vizek Baját feszültségük következtében, mint hévforrások a felszinre jutnak. Ez a földalatti hasadék Harkány - Siklós - Tapolca vonalában húzódik, irányát e vonal mentén felbukkanó hévforrások jelzik; s mintegy 13 km hosszú.A felsorolt vizek közti összefüggést Mattyasovszky Jaka

b már 1891-ben kimutatta. Az ő megfigyelése szerint a Zsigmondy által mélyeszteti Harkányi kut /1866/ azt eredményezte,hogy a siklósi hévforrások víztükre lényegesen leapadt, sőt a vár alatti forrás több évre teljesen eltűnt. Zsigmondy V

. Büdös Tapolcánál még 5 forrást emlit, Mattyasovszk

y 1891-ben már csak 3 forrást észlelhetett. A siklósi fürdőben, melyet 1885-ben építettek és annak viztükre akkor 2 m magasan állt, az 1886. évtől fogva évről évre alábbszállt. Az apadásnak oka megint csak arra vezethető vissza, hogy éppen az 1886. évben Zsigmondy Bél

a Harkányban ujabban ós mélyebben foglalta artézi kúttal az ottani hévforrást. A fenti vizföldtani megfontolások és tények mind azt bizonyítják, hogy a siklósi vár kútja a környéken uralkodó karsztvízszintig ér le. A kútban lévő vízoszlop elég volt a vár vízellátására, de egy korszerű vízmüvet csak megfelelő mélyítés után tud kiszolgálni. Mélyíteni kell a kutat nemcsak abból a célból, hogy a víztermelő búvárszivattyút függőleges helyzetben a viz alá lehessen helyezni,"hanem hogy a nag"obb igénybevétel miatti nagyobb leszívást biztosíthassuk. Nem ismeretes ugyan a várkút Üzemszerű használatánál kialakuló vízhozam, hiszen ennek a megállapítására az aránylag rövid ideig tartó próbaszivattyúzás nem adhatott felvilágosítást. Kétségtelen azonban az, hogy a kut által mindenkor szolgáltatandó vizmenynyiség a község vízellátására gazdaságosan felhasználható, hiszen egy meglévő kútból kell csak a vizet kiemelni a várkertben már megépített szolgálati medencékbe. A kut mélyítése után azonban nemcsak a vizhozam, hanem a vízhőmérséklet emelkedése is várható, a fokozott igénybevétel miatt. Kétségtelen, hogy az ivóvizzel szemben támasztott hőmérsékleti követelmény igy kívánnivalót hagy hátra, meggyőződésem azonban, hogy a siklósiak ezt az aránylag meleg, de tiszta és egészséges vizet majd örömmel fogadjak. 24