Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Szalmássy Ede: Átfogó vízgazdálkodási, talajvédelmi és erdőgazdasági terv készítése a Lókos patak és vízrendszere területére

Átfogó vízgazdálkodási, talajvédelmi és erdőgazdasági terv készítése a Lókos-patak és vízrendszere területére SZALMASSY EDE, Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság A második világháború után Nógrád megye területe vizügyi szempontból leromlott állapotban került vissza a volt Budapesti Kultúrmérnöki Hivatalhoz, a mai Középdunavölgyl Vizügyi Igazgatóság egyik jogelődjéhez. Sulyosbitotta a helyzetet és késleltette a vizügyi beavatkozás lehetőségét még az is,hogy erre a megyére vonatkozó régi vízrendezési tervek és vizi műszaki adatok a háborús események folyamán túlnyomórészt megsemmisültek,u

6yan ugy mini, a vizikönyvi okirat- és tervtár, amely a megye régi székhelyén Balassagyarmaton pusztult el. A régebbi vizi-munkálatokról és létesítményekről, valamint az azokkal kapcsolatos tervekről ezért legfeljebb csak közvetve lehetett némi tudomást szerezni. Hazánk domb- és hegyvidéki tájain, de főleg Nógrád megyében a háború utáni tervszerűtlen erdőirtások, majd a termőterületek megnövelésére irányuló törekvések, nem kevésbé a ma is még folyó erdei legeltetések az eróziós tevékenység fokozódására adtak lehetőséget.A lejtőkről nagy mennyiségben lesodrott hordalék a völgyi területeket behálózó vízerek medreiben olyan feliszapolódásokat okozott, amely a vizfolyasok káros elfajulását idézte elő és a völgyi területek elvizenyősödését eredményezte. A nógrádi vízrendszerben a megfelelő fenntartási lehetőség hiányában igy tehát tovább romlott a vizügyi helyzet, ennek orvoslása egyre sürgetőbb szükségszerűséggel lépett előtérbe. A vizkárok lehető megszüntetése, illetve csökkentése érdekében a vizügyi szolgálat uj helyszini felmérések alapján, - szakítva a régi és általában csak helyi jelentőségű tüneti kezelést nyújtó mederjókarbahelyezési és pataktisztogatási gyakorlattal, - egy-egy vizrajzi egységet képező vizrendszer teljes területére vonatkozóan készítette el az uj vizrendezesi és vizgazdálkodási terveit. Azokon a vízfolyásokon, ahol a gyűjtőterületen az eróziós tevékenység jelentékeny volt az elmúlt időkben végzett mederjókarbahelyezések közös jellemzőjeként megállapítható, hogy néhány év múlva, de sokszor már egy zápor után is olyan mederfeliszapolódások keletkeztek, hogy ennek a hatására a környező területek elláposodtak és a rétek füállománya megromlott. Akkor, amikor a vizügyi szolgálat az egész vizgyüjtőre kiterjedő általános rendezési tervek elkészítését irányozta elő

? tudatában volt annak, hogy a talajerózió kérdése igen közvetlenül érinti a vízrendezést és a lejtők védelme nélkül a felületre hulló csapadekviz a meder újra feliszapolódását és elfajulását segitette elő.A talajerózió megfékezése a vizügyi szolgálat feladata.Az elégtelen méretűvé szűkült medrekben a lefolyni nem tudó és igy a völgyekben szétterülni kényszerülő gyakori áradások kiküszöbölése érdekében az utóbbi evekben készített vízrendezési tervek leszögezték,hogy a jókarbahelyezési munkák általában csak akkor vezethetnek megfelelő eredményre, ha azt megelőzőleg, de legkésőbb azokkal egy időben a gyűjtőterület talajvédelméről, illetve ott ahol szükséges, az erdősítésről is gondoskodnak. Az 1956 áprilisában megtartott Országos Talajvédelmi Ankéton a vizügyi szervek előadói nyomatékosan rámutattak a talajeróziónak a vizépitésre gyakorolt káros következményeire, mégis az illetékes tényezők sajnos nem fogadták kellő megértéssel a kérdést, noha népgazdaságunk súlyos összegeket áldoz a vizkárhfelyzet orvoslására. A Vizügyi Főigazgatóságnak ezért régi törekvése az,hogy az összes érdekelt tényezőket összehangolva az egyes vízrendszerekben végzett, illetve előirányzott - sokszor több milliós költséget igénylő - vízrendezési munkálatokkal egyidőben gondoskodás történjen a lejtők talajvédelméről és a kiegészítő erdőgazdálkodási tevékenységről. Ézt a törekvést kedvezően befolyásolja és a megvalósulás utja felé tereli az Országos Talajvédelmi Tanács elé terjesztett javaslat, ez a talajvédelmi munkák .gyorsabb elterjesztése érdekében komplex tervező bizottság alakítását javasulja.Már a javaslat megtárgyalása előtt az Országos Vizügyi Főigazgatóság, az Országos Talajvédelmi Tanács és az Országos Erdészeti Főigazgatóság között mult ev augusztusában - a vizügyi szervek kezdeményezésére - olyan értelmű megállapodás Jött létre,hogy egy olyan vizgyüjtő területre vonatkozóan, amelynek vízrendezési tervei elkészültek, sőt ahol a kiviteli munkák is folyamatban vannak, elkészíttetik a vizgyüjtő talajvédelmi és erdőgazdálkodási tercét is. A fenti igényeknek megfelelően kiválasztott vizrendszer az Ipoly egyik mellékvizének a Lókos pataknak a gyűjtőterülete, erre vonatkozóan az általános vizrendezes és vízgazdálkodási terv rendelkezesre áll és a kiviteli munkálatok már 1958 év óta folyamatban vannak.További előnye még ennek a kiválasztott vízrendszernek az is,hogy teljes vizgyüjtő területére kiterjedő érdekeltséggel i960 év folyamán megalakult a Lókosvölgyi Vizrendező Társulat, ez a főágakhoz kapcsolódó mellékágak rendezését

t valamint a fokozottabb területi viztelenitést szolgáló lecsapoló árokrendszer kivitelezését is megindította. E vidéken a mezőgazdaság szocializálása is befejeződött és igy most adódik a legjobb alkalom arra, hogy a táblásitásoknál a korszerű talajvédelmi és erdőgazdásági szempontokat is már figyelembe vegyék. A Lókos-patak az Ipoly legnagyobb magyarországi mellékvize.Vízgyűjtője /l.ábra/ Nógrád megye területén az Ipoly-medence, a Cserhát és a Börzsöny hegység közötti, főleg felsőoligooénkori homokos és agyagos kifejlődésü kőzetekből álló, hullámos felszínű dombvidéken /Délnógrádi medence/ fekszik és kiterjedése 27o km2, vagyis kereken 47.000 kh. E területen 2 járás érdekelt 15 községgel. A vizgyüjtő dombvidéki részét számos ÉNy - DK irányú egymással közel párhuzamos völgy tagolja, ezekben egy-egy állandó,vagy időszakos jellegű vízfolyás követhető. a vizvidék magassági övezeteit a következő táblázat foglalja össze: 135 - 15o m.A.f.-l magasság között 12.3 km2 4.6 % 15o - 25o m.A.f.-i magasság között 180.9 km2 66.8 % 25o - 35o m.A.f.-i magasság között 67.0 km2 24.9 % 35o m.A.f.-i magasság felett 9.8 km2 3.7 % • Összesen: 270.0 km2 1c-. • % 5