Hidrológiai tájékoztató, 1961
1. szám, március - Dr. Ferencz Károly: Magyar vízkutató és kútfúró expedíció a Góbi sivatagban
hajóállomás és a Béke strand közt a kavicsrétegben 4-6 forrást figyeltem meg. Igaz, hogy nem bővizüeket, de 18-2o fokosak voltak télen. Ugyanilyen kis források voltak a KGM csónakház és a Standard csónakház közt, 16-18 hőfokkal. Ha a felszin közelében törtek volna el a kürtők, akkor alacsony dunavizállás mellett a második; kavicsrétegben meg kellett volna jelennie a viznek források alakjában a parton. Ezzel szemben csak egyetlen egy forrást találtam a hajóállomástól északra 3o-35 m-re és ennek a vize most csak 13 volt. Ugyanakkor a Duna vize 4,3 C° volt. Valószinü, hogy a forrásvíz tehát a Duna felé megszökött. A tó szintje 1,2 m-t sülylyedt és igy tart egyensúlyt a Dunával. Ha a leeresztő zsilipet kinyitva, kb. 6o cm-t siüylyed a vizsint, a források újra müködni'kezdenek. 1959. óta a Római fürdő tavának ENY-i beszögelése helyén a parton autósfurótornyot áLlitottak fel. A furó anyag és kavicsréteg után 16 m mélységben elérte a nummuliteszes mészkővet. A. tótól északnyugati irányban - a sik terület után - van az első mészkő felbukkanás Csillaghegyen. A furó a mélyebb rétegekből pirit kristályokat hozott fel. 187, méter, mélységig fúrtak, ahol már a triászkori mészkőben haladt a furó. A fúrás tisztogató öblitése ugy történt, hogy a vizszintet - amely egyezett a tó lesüllyedt akkori vizszintjével - motorszivattyuval megezivatták kb. 2 m szint süllyedéssel.Pár napi szivatás után a fúrást megfestették, ami kb. 2 óra múlva a tóban is jelentkezett. Tehát a mélyben a fúrás összefügg a tóval; a szikla repedésein vagy a viz járatain keresztül. Valószinü tehát, hogy a tó szintsüllyedését a felső 16 méteres hordalékban, a földrengés alkalmával megsérült járatok okozták. Az előbb emiitett fúrástól keletre kb 5o méterre egy uj kb. loo m mély fúrás is létesült. Végig kékesszürke márgáa agyagban haladt. A legérdekesebb problémát a tó szintjének változása adja. 196o. januári legalacsonyabb vizszintjéről emelkedni kezdett. /Az 1956 évi földrengés után kezdett süllyedni a,vizszint fokozatosan kb. 15o cm-t. /A vizszint emelkedése 196o augusztusában elérte a két év előtti kifolyó nyilasát, ami az eredeti kifolyónyilás alatt kb 5o cm-re van és amelyet túlfolyó céljából készitettek. Ezt a kifolyó csövet most betömték és viz jelenleg /1961 január/mintegy 3o cm-elvan csak lejjebb az eredeti régi felső kifolyó nagyzuhatagnál. A vizszint tovább emelkedik, de már rendkivül 'lassan.Az elszivárgó járatok betömődése folytatódik, de nem mindenütt, mert a tó déli végén a római falnál lévő forrás 5o év óta nem ad fel homokot,ugy mint a többi forrás. Annak oldalelszivárgása hogyan tömődhetik el? Vagy talán a karsztvízszint az 196o év vége óta emelkedik s ez emeli a tó vizét is? A próbafúrások tovább folytatódnak s annak eredménye alapján talán megfejthető lesz a több mint 2ooo éves forrás jelenlegi vizingadozásának titka. Magyar vízkutató és kútfúró expedíció a Góbi sivatagban DR. FERENCZ KÁROLY, Magyar Állami Földtani Intézet A közelmúltban magyar vizkutató és kútfúró expedició érkezett vissza Mongóliából. Az expedició áldozatos munkáját Mongólia legvizszegényebb területein fejtette ki. A Gobi sivatag 15oo m tengerszint feletti magasságán települő kősivatag sztyeppéin dolgozott, ahol a gyer fütermést sem lehetett vizhiány miatt állattenyésztésre felhasználni. A nehéz munkaterület földtani felépítésében legnagyobbrágzt magmás eredetű vizben szegény kőzetek szerepeltek. Bazaltok, gránitok, kristályos palák, stb. A vizkutató és feltáró munkálatokat magyar gyártmányú fúrógépekkel és geofizikai műszerekkel végezték. A rendkivül nehéz terepviszonyok, süppedékes homokos területek, tavasszal a vizállásos völgyek, utak hiánya és a mérhetetlen nagy leopár távolságok rendkívül megnehezítették az expedició munkálatait . A kősivatag füves sztyeppéin a kemény kőzetekben is fakasztottak vizet ott, ahol arra szükség volt és ahol eddig a Mongol Népköztársaság viz hiányában nem tudta állattenyésztéssel a sztyeppék gyér fütermését hasznosítani. A magyar vizkutató és feltáró expedició 4 db furóberendezést üzemeltetett. Pár hónapi munkával 15 számon területén adott az expedició kiváló jó vizet szolgáltató mélyfuratu kutat. A kutak vizhozama eléri egyenként a 4o-5oo 1/p-et. A kutak mélysége 4o és 2oo m között váltakozott. Az ilyen területeken a viz megjelenésével uj élet kezdődött. Lehetőség nyilik belterjesebb állattenyésztésre, a szamonok környékén kisebb mezőgazdasági területek, zöldséges kertek létesitésére, azonkivül, hogy a kutak kitűnő fürdő- és ivóvizet is szolgáltatnak, nagy hordereje van a népegészségügy szempontjából is. A tudományos magyar expedició a vizkutató és feltáró munkáján kivül mongol szakkáderek kinevelésével is foglalkozott. Sok mongol szakembernek adta át a hires magyar kűtfuróipar évszázados tapasztalatait. 1961. év folyamán ujabb magyar vizkutató és feltáró expedició indul Mongóliába, az expedició összeállításának munkálatai most vannak folyamatban.
