Hidrológiai tájékoztató, 1961
1. szám, március - Szilvássy Andor: Rómaifürdő forrásainak 50 éves története
be a csillaghegyi fürdő vizét is vezetik Aquincum felé. A fasor két oldalán próbafúrásokat is végeztek. Tiz-tiz fúrást készítettek kb. 15o mm-es csövekkel lo-12 m mélységig /192o193o/. A felhozott anyag: agyag, mésztufa és főképpen dunakavics. Legtöbb fúrásban a vízszint az árok vízszintjével volt azonos, néhányban a terepszintig jött fel a viz /8o cm-rel magasabbra. A forrástó vize kb 2 m-rel magasabb, tehát csak a forrás elszivárgó vizét találták meg. A fürdőtől ÉNY-ra, a mostani Szállitóberendezék Gyára helyén beton Béléscsövekkel kísérleteztek. A cső falában hosszanti lyukak voltak és az egymás után következő csöveket ezekben a lyukakban elhelyezett rudvasakkal fogták össze.Ilyen módszerrel két kutat fúrtak 2o-3o m mélyre. A kutak vize a talajviz szintjét alig haladta meg és 6o-7o cm-te volt az akkori terepszinttől. Tehát itt is csak a forrás elszivárgó vizét tárták fel. A talajvízszint süllyedésének oka it az alábbiakban foglaljuk össze: a/ A Kómái fürdő telepen kutatáskor különböző talajviz nyomáson lévő kavicsrétegeket kötöttek össze és a kutgyiirük külső kerületén a nyomások kiegyenlítődtek; b/ A két forrásfoglal ás és csatornába való bekötése, c/ A fürdőtől DK-D-re lévő terület csatornázása, d/ A lefolyó ároknak kb. 2 nies lesüllyesztése, e/ Az Aranyhegyi árok áthelyezése Filatorigátról a MÁV vasútvonal É-i oldalára. f/Az uj patakba a lefolyó ároK bekötése; a szivalaku tó és a fürdő lefolyói, g/ Az Aranyhegy és a Péterhegy lefolyó vizei, már a hegy lábánál beton árokban felfogják es az uj patakba vezetik, h/ A csillaghegyi fürdő Szentendrei ut keleti oldalán húzódó patakjának lesüllyesztése. Jelenleg mélyen lesüllyesztett beton csőben folyik a viz. Ide kötötték be a Petur utcai csatornát is. i/ Csillaghegyi fürdő ártézi furása és állandó szivattyúzása, l/ A Szállítóberendezések gyára épitkezésénel alapozáskor a feltörő forrásokat mélyben eltömték román cementtel, k/ A Szállítóberendezések Gyárában mélyen fektetett kanális csatornát a Szentendrei uton lévő beton csatornába kötötték be. l/ Ernőd utcát csatornázták a fürdő mellett, úgyszintén a tőle északra lévő utcákat is. Ezeket a csatornákat a Szentendrei utifScsatornaba is bekötötték. A fenti pontokban felsorolt létesítmények 3o-7o cm-el csökkentették a talajviz szintjét. Ha pedig a fenti létesítmények időrendi kivitelezését vesszük figyelembe,akkor azt látjuk, hogy a források vízhozamát lényegesen nem csökkenthették, mivel csak az utólsó években csökkent a vízhozam. Igaz, hogy csak a második kavicsrétegben szivároghat el a langyosviz, de ugy látszik, hogy a fürdőtől Ny-ra és É-ra, az első kavicsréteg hiányzik, mivel ez a terület az akkori Dunából szigetszerűen kiemelkedett. A forrásvizhozan csökkenésének okai . A forrásvizhozamában az i-1 pontokban foglaltak okozhattak csökkenést, A gyár alapozási munkálataival egyidőben kezdték mondani, hogy ott tömték el a forrásokat. A vízhozam táblázatok adhatnak erre felvilágosítást. A források eltömődésével együttjáró hozamcsökkenést a következők okozták: a/A legészakibb térrész /most gyermekmedence 6-8 évesek részére/ 2 forrása évek óta eltömve. A fenékszint feltöltve, b/ A tó Ny-i végén a forrás feltöltéssel eltömve, c/ A tó Ny-i medencéjének közepén a forrás fakeretbe van ugyan foglalva, de teljesen eliszaposodott, d/ A mélyvíz É-i végén, a főforrásra kutgyürüt helyeztek, s lyukasztott betonlapot tettek rá. A hidrosztatikus nyomás igy nagyon megnőtt, ami visszahatott a vízhozamra is. Kutgyürü átmérője kicsi, nem foglalja magában a teljes forrást. A kutgyürüt kivülről kb. 2 m magas földdel körül feltöltötték, igy a forrás egy részét elfojtották, e/ A tó Ny-i kavicsos medencéje és a mélyvizü tó határvonalában 2 forrást a feltöltődés eltömött. A lang yosviz útja a föld alatt . A Római-fürdő forrásai jelenleg mintegy 800-I000 m-re vannak a csillaghegyi Rökahegy keleti oldalától. V aió Szinü, hogy a Római-fürdő vize éppen ugy, mint a csillaghegyi fürdő vize a földtörténeti múltban a Rókahegy tetején és annak környékén tört fel, amit az ott talált mésztufa rétegek is bizonyítanak. 1959-ben a Rókahegy tetején, két hévíz eredetű beír lángot fedeztek fel. Az erózióbázis süllyedésével a források fakadási szintje is lejjebb szállt. Az Cisduna valamikor az Arany- és Rókahegy oldalát mosta. A feltörő forrásra mind több agyag és kavicsréteg rakódott. A feltörő viz ezeket az anyagokat csak részben távolította el, hiszen a Duna vize mindig ujabb réteget hordott rá,ezért a felszálló viz mindjobban dél felé tört fel. Az oldalt elszivárgó viz sebessége csökkent s a hézagokban mésztufát rakódott le.Ahány forrás van a tóban, annyi mélyből feljövő kürtő épült ki. Ezeknek a kürtőknek a vastagsága, hideg vizzel való találkozásé okozza, hogy a tóban egymástól pár méternyire lévő források más hőfokuak. A réteken megtalált mésztufa keletkezésének ideje sokkal később-és gyorsabban történt. A római birodalom idejében a fürdő vizét csatornában vezették el Aquincumba. Ezekben a kutakban korsókat találtak, tehát ivásra használták, a tó meleg vizét pedig fürdésre. A Rómaifürdő melletti rom közelében is ott van az ivókút. A forráskürtők valószinüleg a XV. század végén sérültek meg, amikor e század végefelé olyein nagy földrengés volt, hogy Buda házainak 3/4 része összedűlt. A kürtőtörés következtében a forrásvízben a mésztartalom maximálisra növekedett és ezért nem volt ideje a nádszálnak és sásnak kirothadni, hanem 3o-6o cm magasságban körülrakódott mésztuféval. A Forrástó túlfolyóját a 3o-as években épitették és 25 év alatt a lezuhanó viz az oldalfalakra fröcskölődve, mintegy 3o cm szélességben 2o cm vastagságban, mindkét oldalon mésztufát rakott le 15o cm hosszúságban. A Római-fürdő forrásainak múltját a fenti szemszögből nézve feltételezhetőnek látszik, hogy a legutóbbi földrengés /1956/ megsértette a vizjaratot. Ezt bizonyítaná a források hőfoka. A víz szintje álleindóan süllyed és a Duna mostani szintjére törekszik. Az 1956-os földrengés nem a felszínhez közel sérthette meg a kürtőket, hanem-sokkal mélyebben. Ezt bizonyit.ia az. hogy a Duna alacsony vízállásánál /loo-15o cm/ a római-fürdői 31
