Hidrológiai tájékoztató, 1961
2. szám, augusztus - Hírek
A fakadások azonban foglalásra alkalmatlan, fertőzési lehetőségeknek is kitett helyen voltak, és magasságuk sem volt egészen megfelelő, mert a Tiranába való gravitációs elvezetés útjában egy a fakadási szintnél kissé magasabb hegygerinc állta útját. A fennsik lejtőin jóval magasabb szinten megállapítható karsztbreccsia előfordulások a hajdani magasabb fakadásról,de a viz nagyobb mésztartalmáról és ezzel a régebbi dúsabb vegetációról is tanúskodtak. Feltehető volt, hogy a hegység belsejében a főforrásjáratok még ma is magasabb szinten vannak és csak a lejtők közelében, a vizzáró réteg fokozatos erodálása folytan süllyedtek lejjebb. Az egyik távolabbi, de földtani és hidrologiai kapcsolatban is levő hegytömegben talált viznyelo végén felkutatott szifon-tó állandó szintje közel 12oo m magasan volt ós ez i3 alátámasztotta azt a feltevésünket,hogy az aktiv forrásjáratok a fakadási szintnél jóval magasabban vannak. Ha sikerülne e járatokat feltárni, akkor a ma igen szétszórtan jelentkező forrásvizet központilag és a gravitációs elvezetés szempontjából jóval kedvezőbb szinten lehetne foglalni. E forráscsoport valamint meg egy másik, magasabban fakadó forrás f C J.»«Ixáaára és foglalására részletes tervet dolgoztunk ki és ezt, valamint az elvezetés nyomvonalát még a kutatás évében ismertettük az albán és szovjet szakértők előtt, akik a tervet az illetekes kormányköröknek elfogadásra javasolták. A terv előnye a még régebbi, az olasz megszállás idejéből származó elgondolásokkal szemben, hogy közvetlenül Tirana előtt kb. 5oo méteres hasznos eséssel még jelentős elektromos energiatermelésre alkalmas lenne, A javasolt feltárási munkálatokat ez évben megkezdték és legújabb értesülésünk szerint kb.14.000 m3 mészkőtörmelék megmozgatása után elértek a szálban álló kőzetben képződött forrásjáratokat amelyekben jelenleg felülről,zuhatagszeruen ömlik alá a viz . Az eddigi tájékoztatások valamint fényképek alapján remélhető, hogy a forrásokat sikerül az eredetileg feltételezett magasabb szinten foglalni. A kutatások részletes leírását közli a VITUKI 1958 évi Beszámolója. • Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. Vizépitéstani Tanszéké n folyó kutatómunkák homlokterében, a nagyüzemi mezögazdasag fejlesztésével kapcsolatosan, az esőszerü ö ntözésse l kapcsolatos problémák állnak. Az elmúlt három évi ilyenirányú kutatásaink továbbé pitése során az esőztető öntözés vizháztartási kérdéseivel, esőztető öntözőtelepek típusterveinek kidolgozásával és hidraulikai kérdéseivel foglalkoztunk. Az 196o. évi kutatások folytatásaképen vizsgálatok folynak a repedezett kőzetekben való vízmozgá s kérdéseinek tanulmányozására, amelynek a karsztos hegységekben folytatott szénbányásza t szempontjából van jelentősége. Egy másik, ugyancsak a bányászattal kapcsolatos ~ vizsgalat külszíni szénfejtések víztelenítési kérdéseive l foglalkozik. Elméleti hidraulikai vizsgálatok folynak csáposkuta k csápjaiban és azok környezetében végbemenő vizmozgások felderítése érdekében-is. Végül megemlíthetjük még azokat a kísérleteket is, amelyeket a Tanszék hengerdei revés szennyvizek hl&roolklonnal való megtisztítás a érdekében folytat. E módszer bevezetése eseten a kohászati üzemeknél jelentékeny beruházási megtakarítások remélhetők. Szalay Miklós. Január 18 és február 1 között Budapesten tartotta XIX. ülésszakát a Dunabizottsá g. A dunai hajózás fejlesztésének időszerű kérdéseiről hét munkabizottságban tárgyalják a parti tagállamok /Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Szovjetunió és Jugoszlávia/ szake&berei. Ezek közül elsősorban a műszaki és a hidrometeorológiai munkacsoport foglalkozott a vízgazdálkodást és a hidrológiát közvetlenül érintő kérdésekkel. Az előbbiben a főként folyamszabályozási feladatokat tárgyaló "alapvető dunai munkálatok" 1961-65 évi t;i' vezetével és a dunai gázlók törzskönyvének összeállításával, az utóbbiban a 3-lo napra szóló kisvizi előrejelzésekkel kapcsolatosan dolgoztak ki javaslatokat. A Púja Frigye s külügyminiszterhelyettes vezette magyar delegációnak az Országos Vizügyi Főigazgatósag részéről Bokor Mihál y, Dobos István. Petényi Oszká r, dr. Szesztay Károl y és Weimann Bél a voltak a tigF jai. A hidrometeorológiai munkabizottságban magyar szakembert választottak elnökül dr.Szesztay Károl y személyében. Az esőszerü öntözé s inánt megnyilvánuló fokozott érdeklődést mutatja az, hogy az esőztető öntözöbrendezések és üzemük" c. könyv első kiadása néhány hónap leforgása alatt elfő gyott. A szerzők a második kiadás anyagát elkészítették. Az uj kiadás anyaga bővített és átdolgozott, melyet a Mezőgazdasági Kiadó még ebben az évben megjelentet. A VITUK I gépállománya egy legújabb tipusu szovjet /ZIL-157/terepjáró furókocsival gyarapodott. Most készül egy búvárszivattyúkkal történő próbaszivattyuzások áramszolgáltatását biztosító 12 KW-os aggregátkocsi is. Az uj felszerelést elsősorban karszthidrológiai vizsgálatokkal kapcsolatos ivóvizellátási kutatási célokra fogja az Intézet Forrás- és Karsztviz kutató csoportja használni. 43
