Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Rátkai Árpád: Adatok Csográd és Békés megye termálvízkészletének felméréséhez

Adatok Csongrád és Békésmegye termálvízkészletének felméréséhez RATKAI ARPAD /Szerző a Szegedi Tudományegyetem IV.éves földrajz-biológia szakos hallgatója. Szaktanárai: Dr.Miháltz látván és Dr.Láng Sándor, /Szerk.// A Dél-Alföld mélyén a pliocén és pleisztocén folyamán közel 3ooo m-es vastagságú hatalmas üledéksorozat halmozódott fel.A pliocén üledékek az országban a B^^ttyó-Körös vonaltól D-re elterülő medencerészben helyezkednek el legmélyebben.E hatalmas rétegsorozat bővelkedik több méter vastag és nagykiterjedésű homokos, viztartó rétegekben. Ilyen homokrétegek, vagy lencsék éppen Csongrád és Békés megye területén.vannak, a pliocén üledékek a legnagyobb vastagságot itt érik el. A felszinközeli kutakhoz hasonlóan, a leggazdagabb hozamú mélyfúrású kutak is az országnak e részén vannak. Az itt található hatalmas vizkészlet mennyiségét, ma még biztosan nem ismerjük, de a már feltárt termálkutak bő és meglehetősen egyenletes vizhozama arra utal, hogy a kutak számát megfelelő telepítéssel megsokszorozhatjuk anélkül, hogy vízhozamuk lényeges csökkenése következne be. A viztartó rétegekben a geológiai idők folyamán felhalmozódott hatalmas vizkészlet mellett egyes kutatók a nélybeszivárgas utján törtépő utánpótlódást is lehetségesnek tartják. Ez az utánpótlódás a Kárpát-medence sajátos orográfiai, szerkezeti és hidrogeológiai viszonyaiból kifolyólag elsősorban vizszintes irányból, a környező hegységkeret felől képzelhető A felszinre érkező viz már néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletű, mivel a csövet körülvevő kőzetek hütőhatása és a térfogat-nagyobbodás következtében kissé lehűl. Ez a hütőhatás annál kevésbé érvényesül, minél nagyobb a furatban a viz áramlási sebessége, vagyis minél nagyobb a vizhozam. A béléscsövet körülvevő kőzetek jelentékeny hütőhatásat igazolja az a tapasztalat is, hogy amikor kis vizhozam esetén kissé magasabban fekvő rétegek bekapcsolásával növelték a vizhozamot, legtöbbször a viz hőmérséklete is emelkedett. Az 1. tábláza

t az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának mérési adatai, az Országos Vizügyi Főigazgatóság adatai, valamint ugyancsak főként a Hidrológiai Közlönyben közölt adatok alapján a Csongrád- és Békés megye területén található termálkutak eddig észlelt minimális vizhozam - /Q/ és minimális vizhőmérséklet - /T/ adatait tünteti fel. Erre azért van szükség, mert ez az a vizhozam és vizhőmérséklet, amelyre a felhasználás során biztosan lehet szamitani. 1. Táblázat . Csongrád és Békés megye 35-loo C°-os termálkútjainak vizhozama és vízhőmérséklete Sorszám Kut helye Kut mélysége m /vizhozam minimum/ l/P /vizhőmérséklet minimum/ C° Geotermikus gradiens 1. Békés 78o l3o 37 17.9 2. Békés 733 95 4o 22.8 3. Békéscsaba 2ool 34o 76 2o.o 4. Endrőd 2941 800 81 - . 5. Eperjes 65o 600 43 6. Eperjes 631 63o 38 7. Eperjes 625 4oo 42 8. Füzesgyarmat 552 55 36 9. Gyoma 1137 45o 62 — lo. Gyula 2oo4 5oo 71 19.6 11. Hódmezővásárhely lo97 l33o 42 24.7 12. Hódmezővásárhely 606 137o 42 — 13. Makó 993 •lloo 42 21,3 14. Mezőberény 71o loo 4o 15. Mezőhegyes 471 loo 36 — 16. Mezőkovácsháza 16o2 168 82 — 17. Mezőkovácsháza 45 38 18. Nagyszénás looo+ 83 72 19. Reformátuskovácsháza 55o 22 36 — 2o. Szarvas 800 looo 43 18,5 21. Szarvas 697 82o 42 18.8 22. Szeged lol4 l33o 52 - . 23. Szeged lol3 2ooo 53 17.5 24. Szeged 943 38o 48 25. Szentes 1736 I600 76 22.4 26. Tarhos 751 90 4o 27. Tótkomlós 2116 12oo 83 28. Tótkomlós 545 348 41 + = fúrás 3ooo méterig. 39