Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Dr. Berencsi György: Szempontok a fürdés egészségügyéhez

fertőző sárgaság / hepatitis epidemica/,vagy járványos gyermekbénulás /poliomyelitis anterior acuta/ veszelyét jelenti. Napjainkban különösen e két utóbbi betegség időszerű, s járványos időben az etidémia /tájbetegség/ fenntartáséban a viz jelentősége nem hanyagolható el. Manapság még egy betegsegről kell megemlékeznünk,ez a tudományos neven "leptospirózis" /iszapláz, arató láz, rizslaz stb/. Kevés vizű sekély vizek főleg veszélyesek e szempontból, mivel a protozoonok rendjébe tartozó kórokozók ilyen vizekben hosszú ideig élet és fertőzőképesek. Nemcsak ivás revén, hanem kisebb bőrsérüléseken, esetleg még az ep bőrön át is bekerülhetnek a szervezetbe és súlyos betegséget okozhatnak. E kérdés hátterét dióhéjban öszszefoglalva tehát kimondhatjuk, hogy csak a hatóság által kijelölt fürdőhelyeken fürödjünk. Minden egyéb viz egészségünk súlyos kockáztatását jelenti. Az elmondottak gyermekekre nézve különösen fontosak. Ezért az iskolának, de mindenkinek, aki gyermekek nevelésével foglalkozik, feladata és kötelessége az elmondott szempontoknak a gyermekek közötti tudatositasa is. A szennyezett viz által adott veszély olyankor is fennállhat, ha kizárólag fürdés céljait szolgáló mesterséges létesítményeket túlterhelünk. A rendelkezésre álló vízmennyiség egészségügyi kockázat nélkül csak bizonyos számú fürdőzőt láthat el. Ezért a fürdőzők számát mindig a vízmennyiséghez kell méretezni. Vannak nyári napok, amikor az egyes strandfürdők vagy uszodák a vendégek csillagászati számával dicsekednek.Nehéz kérdés természetesen a fürdőből a közönség egy részét kizárni, ha adott helyen más fürdő nem áll rendelkezésre. A közönséget azonban fel kell az egészségügyi kockázatról vilá^ositani, nevelni kell, s akkor a közönség egy része majd tudatosan határt szab a viz túlterhelésének és kloakává való átalakításának. ' A jövő fejlődésének utja természetesen oda irányul, hogy az egyes mesterséges fürdők befogadóképességét maximáljuk és igy az egészség érdekeit védjük, elősegítjük. Mindenki természetesnek veszi, hogy a színházba vagy moziba csak annyi néző mehet, ahány hely van. A nevelés és felvilágosítás révén előbb utóbb szintén elérjük majd,hogy a közönség a fürdőegészségügy szempontjait is megérti, azokkal egyetért és az orvossal ezen a téren is együttműködik. A fürdéssel kapcsolatban az embereknek sok rossz szokása van. Ilyen például, hogy a fürdőző, rendszerint úszás közben vizet vesz a szájába, majd azt kiköpi. Ilyen ténykedés elsősorban bántja a jó Ízlést. Kinek esik jól, ha máaok köpetével szennyezett vizben fürdőzik? A fertőzés veszélyéről nem is kell bővebben szólni. Már az eddig elmondottakból is világos, hogy a szájba vett fürdőviz számos kórokozó szervezetbe jutását teheti lehetővé,vagy a kiköpött viz adott esetben másokat súlyosan veszélyeztethet. A fürdés közben való köpködést elsősorban a fürdéskor felügyelő személyzetnek kellene megakadályozni,továbbá az egészségügyileg müveit közönségnek. Ezen a téren sajnos, különösen a gyermekek és serdülők között még jelentős nevelőmunkara van szükség. . A fürdéssel kapcsolatban még egy fontos szempont van. A fürdés időtartama.A túlságosan hosszú, órákig tartó vizben való lubickolás vagy uszkálás mindenképpen helytelen. A fürdő időtartama a fel,egy órát ne haladja tul. Ennek az időnek a vizben való eltöltéséhez is gyakorlat, edzés szükséges. Nem lehet a nyár elején a fürdést ugy elkezdeni, hogy már az első alkalommal a leghosszabb időtartamot töltjük a vizben.Az élet minden megnyilvánulásához gyakorlatra, hozzászokásra van szükség. Igy van ez a fürdés időtartamával is. A fürdés ugyanis jelentős ingert, bizonyos értelemben megterhelést /stresszt/ jelent a szervezet számara. A szervezetnek az uj körülményekhez alkalmazkodnia kell. Minél nagyobb a megterhelés és ennek kapcsán az alkalmazkodás igénye, annál inkább jelent a szervezet egészére és részmüködéseire erőfeszítést. Tudjuk márpedig, hogy mig az edzés észszerű határok között előnyös, a szervezetnek bizonyos megterhelése, az alkalmazkodás gyakorlása élettani igény, addig a túlságosan nagy megterhelés mar káros is lehet, s bizonyos esetleg lappangó vagy talán megfelelő eletmód mellett soha meg sem jelenő betegséget hozhat felszinre /pl. tuberkulózis, rheumás láz stb/. A fürdés kapcsán még a napozásról és az úgynevezett lesülésről kell néhány szót szólni. Az ember életéhez a napsugárzás nélkülözhetetlenül hozzátartozik.Az emberiség jó része azonban már a történelmi időket megelőzően is ruházattal fedte testét.Ennek folytán bőrének csak igen kis hányada kap a nap legnagyobb részében közvetlen vagy közvetett napsugárzást.A hoszszu évezredek az embernek a napsugárzáshoz való alkalmazkodasát tehát ebben az értelemben lakitották ki.A nyári szabadtéri fürdőzés alkalmával bőrünk jelentős részét napsugárzás éri. Edzés, hozzászoktatás nélkül a napsugár ibolyántúli sugarai a mindennapi életben ruhával fedett bőrünkön könnyebb vagy súlyosabb égési sérülést okozhatnak. Minél hosszabb ideig tart a besugárzás és előzetesen minél kevésbé szoktattuk bőrünket a sugárzáshoz, annál kellemetlenebb a bőr sérülése. Maga a sugárzás is, de különösen a megégett bőr óriási megterhelést jelent a szervezetre. Ugy is mondhatjuk, hogy a megégett bőrből sok méreganyag árasztja el a szervezetet. Az ilyen előkészités nélkül történő mertéktelen napozásnak nem is nagyon ritkán súlyos következményei lehetnek. Számos esetben igazolódott be például, hogy lappangó vagy már régen megnyugodott tüdőgümőkór a mértéktelen napozás következtében ismét fellobbant.^ Az elmondottak alapján tehát az az észszerű, ha a nyár kezdetén, a szabadtéri fürdőzések megindulásakor nemcsak a vizzel, de a napsugárral is takarékosan bánunk és ezeket csak tervszerű szoktatás, edzés és alkalmazkodás után vesszük nagyobb mértékben igénybe. A betegséget mindig nehezebb meggyógyitani, mint megelőzni. A megelőzés a jövő orvostudományának egyik leghatalmasabb fegyvere lesz. Ez a fegyver azonban eredményeket csak akkor hozhat maradéktalanul, ha a közönség is együttműködik az egészségüggyel. Ennek pedig egyik alapfeltétele a tömegek minél szélesebbkörü egészségügyi kulturáltsága. 35