Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Vrabély Armand: A Borsodi Regionális Vízmű üzemeltetése

A Borsodi Regionális Vízmű üzemeltetése VRABÉLY ARMAND, Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Igazgatósága A Borsodi Regionális Vízmüvet 1958 óta, előreláthatólag 1962 januárig, a vizmü vállalat megalakításáig a VIZIBER, illetve a Borsodi Hőerőmű üzemelteti. A rendszer tervezett napi víztermelése átlagban 34.ooo m3, csúcsban 42.ooo m3. Ebből a mennyiségből 8.000-I0.000 m3-t fog átadni az Ózdi Regionális Vizmünek.A vizszegény vidék nehéz vizbeszerzesi viszonyai között a tavolabbi jövőre vonatkozóan is egyensúlyt kell tartani a vizbeszerzés és fogyasztás között és ezért feltétlenül ragaszkodnunk kell a vizmürendszer alapelvéhez,azaz a közkutas jelleghez és ezért házi bekötéseket lehetőleg nem engedélyezünk. Kivétel csupán iskola, tanács, bölcsőde, vagy egyéb hivatalos vagy szolgaltató szerv, természetesen csak akkor, ha a keletkező szennyvizek és használati vizek közegészségügyi előírásoknak megfelelő kezelése és elvezetése megoldott, ill. biztosított. A BRV víznyerő telepei, átemelőtelepei, tározómedencéi és csőhálózata közös rendszer, ezért központi irányításuk szükséges.A vízmű üzemelésének központi irányítása Kazincbarcikáról történik. Az irányítás természetes előfeltétele,hogy az irányitó állandóan tájékozva legyen az egyes medencékben tárolt viz mennyiségéről,valamint a szivattyútelepek üzemi helyzetéről. Szükséges továbbá,hogy az átemelőtelepek kezelőszemélyzete állandóan ismerje az általuk táplált tarozómedencek es hálózatrészek feltöltését és üzemi helyzetét. Fentieket ugy kivánjuk megoldani, hogy a medencék vízállása észlelhető legyen a medenséhez legközelebb eső szivattyutelepen, a szivattyútelepek és székház között pedig közvetlen távbeszélővonalat épitünk ki. Meg kell még említenem, hogy az átemelőtelepeket nem közvetlenül ellátó kisebb, távoleső medencéknél automatikus helyi zárást is alkalmazunk.Vízállás távjelzésre /az ormosbányai átemelőtelep és medence közötti kis távolság miatt alkalmazható, közlekedő edények elvén alapuló vizszintmegfigyelésen kivül/ vezetékes rendszert alkalmazunk, a vezeték földkábel. Az Aegir cég vizellenállásmérésen alapuló műszereit kivánjuk beszerelni, mivel ezek jellemzője, hogy a vezetékellenállás változások hatásának kiküszöbölésére, a vizszintmagasság függvényében változó, villamos jellé alakitható tényező maga a viz lényegesen nagyobb átmeneti ellenállása. A műszer előnye még, hogy a teljes szintnek megfelelő impulzust ad, ezért az esetleges zavarás csak pillanatnyi eltérést okoz a vételben. Az adás megszűnte rögtön érzékelhető. A közvetlen távbeszélő összeköttetés szabadvezetékes kivitelben készül, ahol lehetséges a Pósta meglevő vonalainak felhasználásával, vagy azok kiegészítésével. A közvetlen érpár karbantartását a Pósta végzi bérleti dij fejében. A VIZIBER által üzemeltetett Kazincbarcikai II. Víztermelő telep 8 db kútjának vizét egy szivornyavezetékkel a gyüjtőkutba vezetjük és az ott elhelyezett alacsonynyomásu szivatytyuk nyomják a 2 x 600 m3-es belső tároló medencéjébe,ahonnan a viz klórozás után a nagynyomású szivattyugépház gépeire ráfolyik. A tervek szerint a végleges kiépítéskor a II/A telep vizét is a 2 x 600 m3-es medencébe nyomjuk. Jelenleg a II.telep a tervek szerint üzemel, azonban a végleges gépház elektromos munkáinak szerelese később készül el,ezért továbbra is kénytelenek vagyunk az ideiglenes gépházat működtetni. A tervezői szakvélemény szerint 4oo 1/perc/kut volt a megengedett minimális vízkivétel, ez megfelelt 4ooo m3/nap víztermelésnek,

a max.termelés pedig 55oo m3/nap,azzal a kikötéssel, hogy a min. vizszint a 13o,5 mAf alá nem mehet. Itt tájékoztatásul meg kell jegyeznem, hogy a terepszint 135,1 mAf és a kb 6-8 «1 raatag vizadó kavicsréteget fedő réteg 1,5-2 m. Az eddigi maximális teljesítmény az .első lépcsőben bekapcsolt,csak 3 drb kútból 2ooo l/perc volt, amely messze meghaladja a szakvéleményben megadott max. teljesítményt. Ez a fajlagos vízhozam természetesen a további kutak bekapcsolásával csökkenni fog. A kazincbarcikai II/A telep jelenleg is közvetlenül dolgozik a kazincbarcikai hálózatra, illetve a kazincbarcikai 2 x 15oo m3-es medencére, mivel a gépek alacsony nyomásuakra való kicse.vélése és a viznek a II.telepi 2 x 600 m3-es medencébe való bevezetése a Il-es telep végleges gépháza kiépítéséig nem lehetséges.A telep 3 kútjának 15oo m3/nap az átlagos és 25oo m3/nap a tervezett csúcsteljesítménye. A vízmüvet az eddig üzemelt Borsodmegyei Vizmü Vállalattól kapott felvilágosítások szerint a max. értéket már több alkalommal elerték. Bár a kutak vize nem fertőzött, a közegészségügyi hatóságok előírásainak megfelelően o,3 g/m3 klórt alkalmazunk a viz fertőtlenítésére. Ez a 2 x 600 m3-es medencéknél lengyel gyártmányú klórozóberendezéssel, klórgázzal, a II/A telepnél pedig magyar szabadalom szerinti klórozóberendezéssel, hipoklorit oldattal történik. A fajlagos energiafogyasztás a II.telepen 0,5 kWó/m3, a II/A telepen 0,48 kWó/m3-re adódott. A rendszer csőhálózata nem körvezetékként épült, azonban a 8.7oo m3-es medence össztérfogat, valamint a víztermelő és átemelőtelepeknél alkalmazott kétirányú áramellátás, illetve Diesel-üzem kellő biztonságot nyújt. Jelenleg 65,5 km hosszú vezeték üzemel. A gerincvezeték a Hőerőmű részére és Kazincbarcika városban 4oo mm 0, egyéb helyeken 25o mm 0. Az üzemelést a két termelő és a két átemelő telepen és a műhelyben 34 fővel, a hálózat fenntartását és karbantartását pedig egy 6 tagu szerelőcsoporttal látjuk el. A Borsodi Regionális Vizmü által termelt viz ára l,7o Ft/m3, melyet a fogyasztók felé, az elosztóhálózatot üzemelő BAZ Megyei Vizmü a lakosság részére 2,75 Ft/m3, az ipar részére 3 Ft/m3-rel számláz tuvább. A borsodsziráki viztermelő-telepen a Hőerőmű részére megállapított vizdij 4,lo Ft/m3, ugyanez a vizdij érvényes a vizmürendszer III. zónájában lévő Rudabányai ipari fogyasztóknál is. Az 1962 januárban megalakul a Borsodi Regionális Vizmü Vállalat, mely már a Hőerőműtől átveendő borsodsziráki vizmü üzemeltetését is ellátja. A szervezési terv szerint a vállalat 133 fős létszámú lesz. do