Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Szalmássy Ede: Átfogó vízgazdálkodási, talajvédelmi és erdőgazdasági terv készítése a Lókos patak és vízrendszere területére

törésű f'eiiekesések, padkanélküli és megszakítatlan oldaldepóniák stb/. Az ártéri helyzet alakulása és a mezőgazdaság fejlődése»illetve a vele szemben támasztott növekvő igények miatt, továbbá azért, mert a vízgyűjtőn lényegesen megváltoztak a lefolyás! viszonyok,a helyi érdekeltek mindinkább kezdték követelni a széleskörű és tartós eredményt biztosító vízrendezést,a megjavított állapot állandósítását, valamint a vízgazdálkodási lehetőségek mielőbbi megteremtesét. A Lókos vizvidékén is, annak vízügyi elhanyagoltsága miatt, szükségszerűen megérett a helyzet arra, hogy vízgazdálkodását a legkorszerűbb elvek szerint egész területére kiterjedőleg egységesen rendezzék. Ennek a rendezésnek azonban olyannak kell lenni,amellyel nemcsak szabályozzuk a vizjárási viszonyokat, hanem a megteremtett uj helyzet állandósulását is biztosítani tudjuk, továbbá lehetővé teszi ezen a területen a természet által aránylag szükreszabott vízkincs hasznosítását is. A.vízgyűjtőnek túlnyomórészt laza talajféleségékből /25.5 % homokból és 62.6 % lösz és vályogból/ való felépitése.valamint 1/3 részben erodált volta és a lejtők termőrétegének ma is folyamatban lévő lepusztulása összekapcsolva az előbb részletezett vízügyi követelményekkel világosan jelöli meg a célhoz vezető egyetlen utat. A vízrendezést és vízhasznosítást, tehát a legszorosabban össze kell fűzni a talajvédelemmel és az erdősítések fejlesztésével, mert ezek nélkül, kizárólagosan vízügyi természetű munkákkal,még a legnagyobb költségráfordításokkal sem lehet elérni a megkívánt eredményt. Ilyen alapon tehát a Lókos vizvidék átfogó rendezésére és hasznosítására készült alaptervben foglalt előirányzatok és javaslatok bele kívánnak nyúlni a vízgyűjtőnek nemcsak a természetes vizjáráai viszonyaiba, hanem alapvető változást szeretnének biztosítani az erdő és mezőgazdaság egész területén is. A szükséges tennivalók a következő négy főcsoportba sorolhatók: 1./ Talajvédelem a/ erdősítés; b/ kopárfásítás, vízmosásos területek befásitása, lejtős legelők 11geteaitése; c/' véderdő-sávok; d/ mezőgazdasági művelési irányok átállitása, ez helyenként a vízhasznosítás vonalán kapcsolódik a sáncoláshoz és barázdáláshoz. 2./ Vízrendezés a/ Lókos-patak torkolati szakasza körüli ártér ármentesitése és belvizrendezése;b/ vízfolyás medrek jókarbahelyezése és patakszabályozások; c/ vízmosások rendezése, d/ kisebb helyi jelentőségű területi víztelenítések és lecsapolások. 3./ Vizhasznositás a/ adottságok, vízkészlet ós tározási lehetőségek feltárása; b/ öntözési kérdések, /jelenlegi vízigények és a fejlesztés lehetősége/; c/ vízvisszatartás! módok a mezógazdasagi területeken a helyes agrotechnika alkalmazásával; d/ egyéb vízhasznosítási lehetőségek /halastavak, strandfürdők, ipari vízhasználatok, viziszárnyas telepek stb/. 4./ Vizimüvek és medrek fenntartása és a rendezés eredményeinek állandósítása. A Lókos vizvidék általános rendezésére készített alapterv nyomatékosan rámutat arra, hogy a vízgyűjtőn a talajvédelem nélkülözhetetlen tartozéka a tervszerű vízgazdálkodásnak. Ebből következik.hogy a vízrendezési tervet - az abban foglaltak figyelembevételével - átfogó módon ki kell egesziteni legalább is tanulmányi szintű talajvédelmi és erdőgazdasági tervvel. Ezt a tervezési munkát agrotechnikai, erdészeti és vizügyi szakemberből álló 3 tagu komplex brigád irányítja. A Lókos-patak és vízrendszere rendezésére az alap az Országos Vizügyi Főigazgatóság megbízásából az É.M. Mélyépterv által 1958 évben készített és a tanulmánynál magasabb szintű tervdokumentációja. A komplex brigád munkája i960 novemberében indult meg, mikoris a Lókos vízrendszerét 23 rész vízgyűjtőre, mint tervrészlet egységre bontották fel. A komplex brigád előirányzott munkaterve szerint,az első fokú talajvédelmet szemelőtt tartva, megállapitandók lesznek a talajok százalékos eloszlásai a vízgyűjtőn, továbbá a klimatikai és csapadékintenzitási viszonyok, majd a gazdaság-földrajzi helyzet. A jelenlegi állapotot 1:25.ooo

? illetve részvizgyüjtőnként 1:5.000 méretű térkepeken rögzítik, k kiinduló állapot meghatározására azért is szükség van,mert a fennálló rendelkezések értelmében a szántóföldi területet lecsökkenteni nem szabad, viszont nagyon sok helyen találunk szántóföldi müveléssel nyilvántartott olyan területet, ahol már régen másirányu gazdálkodás folyik, vagy éppen_ma már müvelésre teljesen alkalmatlan.Az állapot rögzítés során meghatározandó lesz a művelési ágak megoszlása és ha lehetséges a kat.holdankénti átlagtermések, azért, hogy legyen összehasonlítási lehetőség ahhoz, hogy majdan mit eredményez a talajvédelem bevezetése. Komplex tervezés feladata lenne még megjelölni a táblásitások módját, az alkalmazandó agrotechnikai módszereket, a területen levő műszaki létesítményeket, az úthálózatot, a vizügyi rendezést, a vizlevezető hálózatot, továbbá azon területeket, amelyek gyümöl9sösök telepítésére alkalmasak,végül a sáncolásokat, erdősávokat, a megkötendő vagy rendezendő vízmosásokat ,itt külön feltüntetve a vizügyi és külön az erdészeti feladatkörbe tartozó tevékenységeket, azonkívül az erdőgazdasági és erdősítési feladatokat lehetőleg a fa-fajok előírásával. A vetésforgókra és a növényféleségek elhelyezésére szintén kész a javaslat. A talajvédelmi tennivalók sorrendjére, fokára és kivitelezésének időpontjára ugyancsak tartalmaz eloirásokat a készítendő tervezet, azért, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek előre lássák és ütemezni tudják a maguk feladatait.A javaslatokat a tervező brigád részvizgyüjtőnként,mint alapegységeként irásba foglalja, ugyanakkor térképre is lerögzíti a tervelőirányzatot. Összefoglalólag becslésszerü költségelőirányzat is kiegészíti a tervezetet. 62