Hidrológiai tájékoztató, 1961
1. szám, március - Törőcsik Gyula: A soroksári Duna-ág vízgazdálkodási jelentősége
A Budapest-Csepel, Nemzeti és Szabadkikötő fejlesztése során - mely munkálatoknak a Kelet- és Nyugateurópában folyamatban lévő és 20-30 éven belül befejeződő folyócsatornázások következtében előálló igen nagyarányú viziszállitás ad különös jelentőséget - a Kvassay zsilip és Gubacsi hid közötti szigetcsucsi területen jelentős épitési munkákat kell még elvégezni. A tervek szerint meg kell épiteni a hajóvonat-zsilipet a Kvassay zsilip mellett, mely a Dunaágban épülő hajógyárak 2.500-4.000 t-ás tengeri hajóinak közlekedését is biztosítja . Itt a Dunaág mentén két-két ipari és közraktári medence létesülne. Az uj létesítmények az állandó vízszint miatt igen gazdaságosan üzemelhetnek - a már 1927. év óta működő Ferencvárosi kikötőhöz hasonlóan. A Dunaág adja ma már az egyetlen lehetőséget állóvizü korszerű evezős versenypálya kialakítására. 1960-ban készült el a Gubacsi hid felett, fenti követelményeket kielégítő pálya és Ráckevén van évek óta használatban esztétikai és közegészségügyi szempontból is kiváló, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas evezős pálya. A Dunaág Európának egyik legnagyobb horgászvize, a zsilipek által lezárt területen kereken 3.000 kh vízterületen a felszabadulás óta az Országos Horgász Szövetség belterjes gazdálkodást folytat és többszáz mázsa pontyivadékkal, valamint kb 10 millió db süllő-ivadékkal szaporítja évenkint a halállományt. Még ma nem tekinthető rendezettnek az ipari szennyvizek tisztítása és mind halgazdasági, mind közegészségügyi szempontból ez igen hátrányos. A fertőzést leginkább okozó cellulóze és fenol, valamint kátrány tartalmú szennyvizeknek kizárása 1954-1959. évek között gyakorlatilag megtörtént. Pesterzsébeten épült hazánk legnagyobb és legkorszerűbb tisztítótelepe. Teljes kiépítésé esetén napi 25.000 m3 teljesítményű lesz. A tisztított szennyvizet öntözésre is felhasználják majd és a Soroksári Dunaágban a már tökéletesen tisztított víz kerül. A kérdés megoldása márcsak az ipari vízellátás miatt is sürgős, hiszen a Dunaágból nyeri a Dél-pesti Ipari Vízmű a vizét és több ipartelep rendelkezik közvetlen dunaági vízkivétellel. Nagy jelentősége van a Dunaágnak öntözési szempontból is. Közvetlenül az ágból öntözhető - a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ütemétől függően - esőszerü öntözéssel többezer kh.terület. A belvízvédelmi fejezetben már emiitett kettős működésű csatornákon /DTCs., dömsödi csatorna/ keresztül kereken 14 m3/sec jóminőségü öntözővizet tudunk a Duna-völgyi belvízrendszer csatornái utján adagolni jelenleg és a Pest- és Bácsmegyék területén 8.600 kh. öntözését biztosítja. A DTCs kismérvű és ezért gazdaságos bővítésével 1963-ig további 1.700 kh öntözési lehetőség biztositható. A tervezett kiskunsági öntözőrendszer is a Dunaágból gravitációsan kapja majd, teljes kiépítése esetén a 36 m3/sec vízmennyiséget, amellyel kereken 59 ezer kh öntözése válik lehetővé. Első ütemben 1965-ig mintegy 7.8 m3/sec vízfelhasználással 12 ezer kh-t rendeznek be öntözéses gazdálkodásra. A Dunaág rendezési munkálatainál Szolgálatunk kiváló mérnökeinek Kvassay Jenőnek és Sajó Elemérnek vezetésével a vizimérnökök szine-java szerzett alapos tervezési és épitési f yakorlatot, A már elvégzett munkák arra köteleznek bennünket, hogy a meglévő építmények enntartása, korszerűsítése során, a hátralevő épitési munkáknál nil is keressük az ujat és a népgazdaság nyújtotta kereteken belül szorgalmazzuk a lehetőségek mielőbbi teljes kihasználását. 47
