Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - Kalmár Gyula–Szikora László: Csőkutas öntözések mintatervei

Csőkutas öntözések mintatervei KALMÁR GYULA - SZIKRA LÁSZLÓ, Vízügyi Tervező Iroda Beruházásaink vízellátásának súlyos problémái egy eddig nem eléggé értékelt fontos ter­mészeti kincsre irányítják figyelmünket - a vizre. A vízkészlettel - jól tudjuk - helyesen­kell gazdálkodnunk, mert rövid idó'n belül az öntözések, ipari- és ivóvízellátások vízhiány ­nyal számolhatnak. Az öntözések különösen nagy vizfogyasztók és a tiszavölgyi öntözések vízellátásának, vizpótlásának kérdése- nagy feladatot ró a vizi mérnökökre. Ez a tény a szakembereket, de a társadalom más rétegeit is arra serkenti, hogy kutassák az öntözések gazdaságos vízellátá­sának különböző lehetőségeit. 1959 őszén a llátra és a Bükk alján ésBács-Kiskun megyében helyi kezdeményezések jav a­solták a földalatti vizkészletek felhasználását öntözéseknél is . Ez a megoT3as nem uj, kis­üzemi alkalmazása régebben is.» ismeretes vslt.~A kutak felhasználása nagyüzemi öntözéseknél azonban eddig még nem került szóba. A helyi kezdeményezéseket az állami szervek határozatai követték.Ezeknek célja a lehe­tőségek biztosítása, a legnagyobb mértékű állami támogatás megadása volt. A Vizügyi Tervező Iroda szintén résztvett ebben a munkában. Az Országos Vizügyi Főigazgatóság megbízására el­készítette a csőkutas öntözések mintaterveit. Ennek a tervezési munkának eredmenye az, hogy csőkutas esőszerü öntözések tervezése a jövőben olcsóbb és gyorsabb lesz. A terv két részből áll. Első része a csőkutak legmegfelelőbb változatait tartalmazza. A tervdokumentáció második réBze a különböző vizhozamu kutakra telepíthető mintatelepek mű­szaki terveit ismerteti. A csőkutak tervezéséné l alapvető szempont a leggazdaságosabb, a legkönnyebben kivite­lezhetö típusok megkeresése volt. A legnagyobb nehézséget a tervezésnél az a közismert tény jelentette, hogy nemigen lehet két olyan kutat találni az országban, ahol a talajrétegződés, a hidrogeológiai viszonyok azonosak lennének. Típustervet adni tehát igen nehéz feladat. A tervezésnél a gazdaságossági vizsgálatok két kuttipus tervének elkészítését indokol­ták. Rövidség kedvéért a két tipust szürőzött és szürőzetlen kutaknak neveztük el /lásd 1-2 számú ábrákat/. Helyesen szitaszövettel burkolt és nem burkolt változatról van szó. A szita­szövettel burkolt típusnál a perforált cső egyben a furócső is. Ezeknek a megoldásoknak a létesítési költségei igen kedvezően alakultak. . Meg kell jegyezni, hogy a tervezett kuttipusok ott alkalmazhatók, ahol a felszínhez közel, nem mélyebben 3o m-nél, bőségesen vizet adó rétegek találhatók. A terv megadja a kü­lönböző vízhozamok kitermelhetőségéhez szükséges vizvezető rétegek minimális vastagságát a talaj szemcsenagyságának függvényében. Nem ilyen könnyen megoldható feladat a kivett viz utánpőtlódásának a kérdése. Ez a probléma a környék geológiai felépitettségének ismeretét teszi szükségessé. Csőkutak tele­pítésénél ezért előírtuk térségenként a 1 hidrogeológiai vizsgálatot, a Földtani Intézet, ill. a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szakvéleményének beszerjését, A kutak vízhoza­mán és annak tartósságán kivül igen fontos még az is, hogy vize minőségileg alkalmas legyen öntözésre, a megengedett mértéken felül ne tartalmazzon káros sókat. A kutak üzembehelyezése próbaszivattyúzás, vizmintavétel és minőségvizsgálat után tör­ténhet az előbbiekben vázolt kérdések tisztázása céljából. Az esőszerü öntözés mintatelepeinek tervé t a tervdokumentáció második része különböző gépcsoportok és vizhozamu kutak leggazdaságosabb kihasználásához ad^a meg. Tervet készitünk 4oo-6oo-8oo-looo-12oo l/perc vizhozamu kutakhoz szántóföldi, vegyes és konyhakerti vetésfor­gó feltételezésével. 4 A kertészeti és a vegyes öntözéseket négy.-s vetésforgóben, a szántóföldi öntözéseket nyolcas forgóban állítottuk be. A tervezésnél megállapítottuk a területeknek és azokon be­lül a tábláknak legkedvezőbb alakját, valamint a tábláknak, kutaknak, csővezetékeknek és szórófejeknek legjobb elrendezését./lásd 3.sz.ábrát/. A tervezés szempontjai a következők voltak: a legrövidebb csővezeték és ezzel együtt a legkisebb beruházási összeg elérése; a vezetékek helyes méretezésénél a legkisebb nyomás­veszteség kikeresése; a folyamatos üzemelés biztosítása; a^csővezetékek legelőnyösebb át­szerelhetősége; a növények taposásának elkerülése. A különböző vizhozamu csőkutakra támasz ­kodó öntözések üzemeltetésének egyszerűsége érdekében a csővezetékek átszerelése, a szárnyve­zetékeken minden növénykultúra esetében egységesen történik. Terveink tartalmazzák a különböző növények termelésének e setére az elrendezési és üze­melési vázlatokat, a csővezetékek és szerelvények anyagszükségleteit, valamint az öntözéssel kapcsolatos jellemző műszaki és gazdasági mutatószámokat. A tervezett mintatelepeket egymás mellé helyezve, nagyobb területek öntözését is biz­tosítani kell. Ebben az esetben azonban a kutak egymásra hatását, ill, a kutak telepítésének távolságát előzőleg meg kell vizsgálni.A vizsgálatot lehetőség szerint egy kútra telepitett berendezés egy teljes evi üzemelése alatt végzett megfigyelésekre támaszkodva kell végrehaj­tani. A k Utak telepítését minden esetben megelőzi a terület helyszini kijelölése, ahol fi­gyelembe kell venni az öntözni szándékolt területek helyi adottságait. A mintatervek alapján 196o évben országszerte megkezdődtek a kivitelezési munkálatok. Igen jó eredményeket értek el Bács-Kiskun megyében, ,majd később Szigetközben, ahol az iszak­dunántuli Vizügyi Igazgatóság dolgozóinak ujitási javaslata szerint igen gazdaságosan léte­sítenek nagy vizhozamu kutakat. Matra-Bükk alján a tapasztalatok már kevésbbé biztatnak.A ku­tatások folyamatban vannak Hajdú-Bihar»Csongrád és Tolna megyékben.Az eredményeket•a szakem­berek és elsősorban az érdekelt állami gaz daságok,mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagy ér­deklődéssel várják. 38

Next

/
Thumbnails
Contents