Hidrológiai tájékoztató, 1961
1. szám, március - Tarpai Gyula: A rakacavölgyi tározó
A Rakaca-völgyi tározó TARP AI GYULA, Vízügyi Tervező Iroda A borsodi iparvidék vízellátását a folyamatosan épülő Borsodi Regionális Vizmü hivatott biztosítani. A regionális vizmü egyik eleme a befejezés előtt álló Rakaca-völgyi tározó. A tározó közvetve szolgálja a vizmü vízellátási céljait, ugyanis közvetlenül a Bódva minimális vizhozamát növeli meg, aminek révén a borsodsziráki vizmü kapacitása talajvizdusitás utján növelhető, továbbá a Sajónak a Bódva torkolata alatti szakaszán üzemelő vízkivételek részére szükséges állandó minimális vízmennyiség biztositható. A tározó a Rakaca patak völgyében,a Bódvától kb. 2,5 km-re, Szalonna és Meszes községpk között épül. Vizgyüjtője kereken 25o km2. A topográfiai adottságok teljes kihasználásával a mintegy 800 m hosszú, a terep felett max. 7 m magas föld völgyzárógát 5,2 millió m3-es tárolóteret biztosit. Ez a tározótér a Rakaca patak vízszállításának szabályozását és ezzel e^ütt a Bódva vízhozamának 1,92 m3/secra történő kiegészítését teszi lehetővé. Az ives vonalvezetésű gáttestet függőleges kavicsszürő két részre osztja.A kavicsszürő alul a mentett oldalra tartó közel vízszintes szivárgóval folytatódik. A gáttesten esetleg átszivárgó vizet a gát alvizi lábánál dréncső rendszer fogja össze és vezeti el. A gát felvizi oldalát a kb. fél magasságban lévő padka felett a hullámverés és a Jég romboló hatásai ellen betonlap burkolat vedi. Az üzemviz lebocsátást,az árapasztást, a tározó teljes leürítését közös műtárgy biztosítja,mely nagyjából a gátnak a balparttól mért harmadában fekszik. A műtárgy tualjdonképpen a gáttestben epitett csoalagut,amelyből a felvizi oldalon az árapasztást biztosító szivornya torony, az üzemviz lebocsátást, a fenékleüritést szolgáló akna emelkedik ki. A csoalagut az alvizi oldalon energiatörő vizládába torkollik,ahonnan a víz a rendezett Rakaca mederbe jut. A 8zivornyatorony tetején kezelőház van,amelyből az üzem lebocsátható főelzáró táblája szabályozható. Ide fut be a szalonnai Bódva hidről a vízállás távjelzés, aminek alapján az üzemvizlebocsátást szabályozni kell. Árapasztóként szivornyák működnek, ann&k érdekében, hogy az árviz minél kisebb tulduzzasztással legyen levezethető.Két kisebb szivornya 12, két nagyobb 28, a négy szivornya öszszesen 4o m3/sec viz elvezetésére képes. A teljesen nyitott üzemvizlebocsátó telt tározónál még további lo m3/sec vizet tud emészteni. A katasztrofális árvizekre való tekintettel a gát jobbparti végéhez közel egy 3o m3/sec vizemésztésü surrantó is épül. A gát tervezésekor még nem állott a teljes biztonságot nyújtó észlelési idősor rendelkezésre, igy a tározó vízháztartása C6ak később alakulhat ki. Hogy ez minél biztosabb alapon álljon, felvizi és alvizi mérőbukók épülnek, rajzoló vízmércékkel. ' A tározó halasitása elő ván irányozva és az ehhez szükséges berendezések épülnek. A tározó rendes üzemi kezelését gátfelügyelő és segédgátfelügyelő látja el, akik részére a gát balparti bekötése feletti hegyoldalon megfelelő lakóépület létesül. Az építés 1958 év őszén indult. Befejezése 1961 első felében várható. Az erősen nedves időjárás miatt az előirányzottnál jóval lassabban haladt a gát földmunkája. Sok nehézséget okozott a gát anyagának a feltárásokból pontosan meg nem állapitható heterogén volta,ami az építési technológia módasitása mellett a gátszelvény megváltoztatását is eredményezte. Érdekes feladat volt a műtárgy építése.illetve alapozása,ami kihorganyzás nélküli vasszádfalas körülzárás védelme mellett történt.Az itt jelentkező sorozatos nehézségek erősen gátolták a földmunka folyamatos végzését és igy szintén az épités elhúzódásához vezettek. Építés közben sok gondot okozott a Rakaca patak medrének áttöltése és a gát balparti bekötésének kialakítása,ami a helyszíni műszaki gárda jó együttműködése révén igen jól sikerült. Az építési időszakban előfordult sok árviz-amelyre a tervezés során nemszámitottunk megmutatta, hogy különösen földgátak építésénél az épités közbeni ármentesitésre nagyon ügyelni kell, azt a gazdaságosságot is szem előtt tartva kell megtervezni. Magyarország első közepes nagyságú tározójának építése igen sok tanulságot eredményezett mind a tervező és kivitelező, mind a beruházó részére. Ezek a tanulságok megfelelően kiértékelve és alkalmazva sok segitséget fognak nyújtani a soronfcövetkező tározók tervezéséhez, építéséhez. 37