Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - Pichler János: A Fertő tó Kutató Tudományos Bizottság tervei

A Fertőtó Kutató Tudományos Bizottság tervei PICHLER JÁNOS, Országos Vízügyi Főigazgatóság A Magyar Hidrológiai Társaság keretében 1959-ben alakult meg a Fertőtó Kutató Tudományos Bizottság.A Bizottság célja: a 337 km2 nagyságú Fertőtó és környékinek viz- és talajkémiai, hidrológiai, zoológiai, botanikai, klimatológiai tudományos kutatasa,továbbá a tó nádgazdasági, haltenyésztési, fürdőügyi, vizisport, idegenforgalmi és tájrendezési fejlesztéséhez szükséges intézkedésekre javaslatok kidőlgozása. A fejlesztés alapját képezi a Fertőtó vízháztartásának egyensúlyba hozása. A történelmi adatok szerint a Fertőtó az elmúlt századok folyamán több alkalommal kiszáradt,egyes időszakokban viszont partjain messze túláradt.A Rábaköz és a Hanság lecsapolásával,a Hanság-Főcsatorna létesítésével a Fertőtó áradása már nem fenyeget, azonban egyensúlyba hozásához külső viz bevezetése szükséges. A Bizottság a Győrben székelő Északdunántuli Vizügyi Igazgatóságot kérte fel, hogy dolgozzon ki javaslatot a vizpótlás biztosítására. A Vizügyi Igazgatóság mérnökei a Rába vizét tervezik a Fertőtóba vezetni. Másik alternatívát javasol Károlyi Zoltán, aki a Duna vizét tervezi felhasználni a Fertőtó táplálására. A Fertőtó Kutató Bizottság prograinmba vette a tervek megvizsgálását és ennek alapján javaslatot készit az Országos Vizügyi Főigazgatóságnak. A Fertőtó Kutató Bizottság még számos javaslatot készit. Ezek között szerepel a Fertőtó növény- és állatvilágának, kőzeteinek, történelmi emlékeinek a Fertőtó Muzeumba való gyűjtése. A Muzeumot Sopron városában, vagy a fertőrákosi kastélyban szeretné elhelyezni. Mintegy 12 kat. holdon természetvédelmi területet kiván létesíteni. A Bizottsággal együttműködő Nádgazdasági Vállalat 13 kat. holdon nádkisérleti telepet létesitett, amelyben a minőségi nádtermelésre, a leggazdaságosabb gépi aratásra és a nád szállítására, valamint a rovar- és gombakárosodás kiküszöbölésére irányuló kísérleteket kívánja megvizsgálni. Magyarország nadtermésének 25 #>-át termelik a Fertő-tavon. Exportnádunk 5o %-a innen kerül ki. A Bizottság 1961 évi munkatervében szerepel a Fertőtó és környéke regionális tervének elkészitése és annak Sopron városrendezési tervével való összehangolása. Sopron város rendkivül nagy érdeklődéssel kapcsolódott be a Bizottság munkájába, mert a város közönsége a Fertő-tavon talál vizisport és fürdési lehetőséget. Idegenforgalmi szempontból a Fertőtó értékes kiegészítője a soproni hegyvidéki üdülésnek. Az osztrákok, akikhez a Fertőtó területének háromnegyed része tartozik, a partokat már sok helyen kiépítették. Ezzel fejlett vizisport ós üdülési lehetőséget biztosítottak Bécs lakosai részére, akik az osztrák fővárostól mintegy 45 km-re lévő tavat sürün látogatják. A Fertőtó Kutató Bizottság programmjában szerepel az osztrákok Fertőtóval foglalkozó egyesületeivel az együttműködés meginditása. Á Bizottság budapesti és soproni részlegből áll. A soproniban a helyi kutatók, gazdasági és műszaki szakemberek tömörültek, akik közül számosan már évek, évtizedek óta foglalkoznak a Fertőtó problémáival, a budapesti részleg munkájában az országos kutató intézetek és tudományos szervek munkatársai vesznek részt. A kitűnő szakemberek közreműködése biztosítja a Bizottság munkájának eredményességét. 35